A szőlőhegyen, egy földes dűlőúton töltött két napot egy török kamionos, miután a GPS odanavigálta az M3-as autópálya helyett. A méretes teherautóval esélye sem volt megfordulni, ráadásul a vontató meg is süllyedt így már előre sem tudott menni. Délben érkezett segítség és mentették ki a járművet szorult helyzetéből.
Egerből szállított a kamion autóalkatrészeket. A török sofőr azt mondta, hogy ő csak a navigációra figyelt, az vitte őt a szőlőhegy alá a földútra.
A cím volt beírva a gps-be – mesélte a helyszínen a török sofőr, – Innen a közelből indultam, megrakodtunk és elindultam. A gps idehozott erre az útra, ahol elakadtam.
A sofőrnek az volt a szerencséje, hogy fiatalok a közelben autóztak. Észrevették a kamiont és odamentek.
A közelből gyorsan kiért az autómentő, de hamar kiderült, hogy egyedül kevés lesz a mentéshez.
Túri Ferenc, autómentő az ATV Híradónak elmondta: „Igazából kijöttünk, megnéztük, hogy hogy és mi történt. Sajnos a terepviszonyok nem engedik meg, hogy mi hozzáférjünk az autóhoz, így közöltük a felkérő személyzettel, hogy nem tudunk segíteni. Kamionmentő, illetve rakodógépre lenne szükség, hogy ide ki tudjuk vontatni.”
A török férfi ellátását is megszervezték, aki két napot töltött Eger közelében, a mindentől távol levő úton. Az élelmezését egy pizzéria vállalta magára.
Hannus Ákos, a Dobó Pizza tulajdonosa azt mondta: „Autómentős Ferike szólt nekem, hogy van egy bajba jutott kamionos itt a hegy alján. Ő bejött hozzánk ételért és én mondtam neki, hogy szívesen felajánlom neki az ebédet meg a vacsorát, hogy szívesen kihozzuk neki.”
A hatalmas, autóalkatrészekkel megrakott kamiont egy lánctalpas markoló segítségével tudták megmozdítani. Miután sikerült a sárból kiszabadítani és az útra visszaállítani, ki is vontatták a főútra, ahonnan a hosszú kényszerpihenő után folytathatta útját a célállomása felé.
Beceneve: Karamel Ahmed. 180 cm magas, súlya: 105 kg. Nála jóval nagyobb, nehezebb birkózókat is legyőzött.
1900. január 15-én úgy nyerte el a bajnokok bajnoka címet, hogy a korábbi világbajnoki cím birtokosa négy meccsen sem tudta legyőzni.
forrás: wikipédia
Nem csak saját országában, de nemzetközi szinten is felkeltette a figyelmet győztes mérkőzéseivel. 1899-ben meghívták az első kötöttfogású birkózás-világbajnokságára, ahol a 138 kg-os Laurent Le Beaucairois-t legyőzve lett világbajnok – a török birkózás történelmében először.
A korábban háromszoros világbajnok, francia Paul Pons és közte egy évvel később mérkőzést szerveztek. Háromszor küzdöttek meg, de egyértelmű győztest nem hirdettek – nem volt két vállra fektetés. 1900. január 12-én a birkózószövetség Kara Ahmetnek küldött egy levelet, melyben meghívták egy negyedik, végső összecsapásra. A verseny feltételeiben az állt, hogy ha két óra alatt sem sikerül a franciának győznie, akkor Kara Ahmeté a világbajnoki cím.
A mérkőzésre 1900. január 15-én a párizsi Folier Berger színházban került sor, ahol akkora volt a tömeg, hogy egy tűt sem lehetett elejteni. A francia állt nyerésre, mindenki úgy látta, hogy megtörténik a vállra fektetés, azonban Kara Ahmet ebből a szorult helyzetből is kiszabadult egy olyan mozdulattal, melytől elámult a közönség. Ettől a pillanattól kezdve hangosan neki szurkoltak „Bravo Ahmet” és „Éljen a török” bekiabálásokkal.
Két órán át folyt a küzdelem, és a mérkőzés végén Kara Ahmet nyerte el a bajnokok bajnoka címet, melyet a színház teljes közönsége – nők és férfiak – a székre állva, sapkájukat, kendőjüket dobálva ünnepelt. Mikor Ahmet az aranyövet felvehette, a közönség virágokkal dobálta tele a nézőteret, sőt az utcán is éljenezve kísérték. A francia ellenfél sértődötten, kézfogás és gratuláció nélkül távozott.
II. Abdülhamid szultán Ahmetet – Isztambulba való visszatérése után – oszmán érdemrenddel (Osmani Nişanı) és élete végéig szóló fizetéssel tüntette ki.
A Harran régészeti lelőhely Şanlıurfa tartományban található, Törökország délkeleti részén, egyike a világ legrégebbi településeinek. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő helyszínt idén a látogatók előtt is megnyitják.
Az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek Mehmet Önal, a Harrani Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője és az ásatások koordinátora arról beszélt, hogy a területen az ásatások 70 évvel ezelőtt kezdődtek – a munkákat a Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium és a helyi önkormányzat is támogatja.
Arról is beszélt, hogy jelenleg azon dogoznak, hogy Harran a világörökség része legyen. A szabadtéri múzeumhoz hasonlító területen talált régészeti leleteket hamarosan a turisták is megcsodálhatják.
Harran már kb. i.e. 6000 óta lakott település és korábban az asszírok és az omajjádok fővárosa is volt.
Azt is elmondta, hogy mivel a török kormány 2019-et „Göbekli Tepe évének” nevezte ki, remélhetőleg sokan ellátogatnak majd a tartományba és így saját szemükkel láthatják, milyen a régészeti munka.
„Az Ulu dzsámi keleti részén, Harran szívében folytatott feltárási munkát már 2018-ban befejezték. Itt egy szökőkútszerűséget tártak fel, valamint 34 mosdót, melyek egy udvart vettek körül. Ezek a leletek Anatólia korai iszlám időszakából származnak. A rituális mosakodás helyszíne is felszínre került. A régészek a nyilvános fürdő fűtőberendezését és a magát a fürdőt is feltárták. Miután a turistautak kiépítése és a tereprendezés megtörténik, a régészeti lelőhely várja látogatóit” – mondta Önal.
A megnyitás után a látogatók az ősi pézsmaboltot, a fürdőházakat, az udvarokat és a ciszternákat, valamint az iskolát is megtekinthetik majd.
A Harranban végzett ásatási munkák során a régészek több, mint 10.000 történelmi műtárgyat, köztük kerámia, üveg és fémtárgyakat, érméket, épületdarabokat, szobrokat, csontból és elefántcsontból készült tárgyakat, valamint tárolóedényeket találtak, ezeket a Şanlıurfai Régészeti Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.
Hatnapos munkahét. Ez a megszokott Törökországban. Marad számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.
Vigyázat! Ebben a részben utazást teszünk az alvilágba – legalábbis így tartják egy görög mítosz alapján. Nyugalom: valójában paradicsomi környezetbe kirándulhatunk, mely minden évszakban megéri, hogy „megmásszuk” az oda vezető kanyargós utakat.
Amennyire közel van a célpont a városhoz, annyira változatos és nehéz az oda vezető út. Izmir Örnekköy városrészéből indulunk el a mediterrán, pálmafákkal díszített városi utakon a hegyek közé. 12 km megtétele után a Yamanlar nevű kis falu mellett haladunk el, és már érezzük a magasság miatti környezetváltozást: a zöld minden árnyalatát látjuk, a növényzet már egészen más – mohás, bokros, virágos –, a levegő hűvösebb. Lépten-nyomon kecske- vagy birkanyájak haladnak át előttünk, a tisztásokon méhkaptárak sorakoznak.
Mostantól a kanyarok irányától függően hol az izmiri öbölre, hol a menemeni fennsíkra látunk rá. Még 10 km a nehéz, kanyargós hegyi útszakasz, de már fenyőerdők között és itt-ott csörgedező patakok mellett halad.
Megérkeztünk. Itt van Karagöl, a 35 ezer négyzetméter felületű krátertó.
1 of 3
A tó régi neve Tantalos Gölü. A mítosz szerint ez az a tó, ahol büntetését töltötte Tantalosz, akit Zeusz az alvilágban töltött örök szenvedésre ítélt. Tantalosz Phrügia, azaz Frígia királya volt, gazdag és ravasz. Részt vehetett az olümposzi nektár- és ambrózialakomákon. Ő is meghívta az olümposzi isteneket az otthonába. Ettől kezdve Tantalosz vacsorája horrorisztikus fordulatot vett. A lakomán egyszercsak túl kevésnek tűnt az étel, Tantalosz pedig úgy oldotta meg a hiányt, hogy feldarabolta fiát, Pelopszot, és a darabjait beletette az istenek számára készített levesbe. Az istenek azonban észrevették, hogy mit tálalt elébük, és iszonyodva tolták el maguk elől a tányért. Zeusz büntetésül egy gyümölcsfa ágára akasztotta Tantaloszt, aki alatt egy iszapos tó terült el. A hullámok rendre fölcsaptak, de abban a pillanatban, hogy Tantalosz lehajolt volna inni, visszahúzódtak, és ő csak a fekete iszapot láthatta maga előtt. A fa körülötte teli volt a legkülönfélébb gyümölcsökkel: csak úgy roskadozott, de hiába, mert ahányszor értük nyúlt, egy széllökés annyiszor sodorta arrébb ezeket, ő tehát semmiképp sem érhette el az ennivalót. Még egy hatalmas szikladarab is ott magasodott a fa fölött azzal fenyegetve őt, hogy bármikor rázuhanhat. Homérosz – aki, mint tudjuk, Izmir környékén élt – a történetet úgy dolgozta fel, hogy Tantalosz az átélt szenvedés hatására rést nyitott a hegyen, mely vízzel feltelve tó lett.
forrás: moly.hu
A történetet olvasva és a tónál járva hajlamos vagyok elhinni, hogy ez a mese így történhetett.
Mai neve Karagöl, azaz Fekete-tó. Fekete, mert mindig árnyékos az őt körbevevő fűz, fenyő- és juharfák és a fölé magasodó hegyek miatt. És gondolom, az elnevezés utal a régi történetére is, mely elég sötét.
1 of 7
A víz szintje is változik, ahogy a történetben is, mikor hősünk lehajol inni. Volt olyan kirándulásunk, hogy lehetetlen volt körbejárni a magas vízállás miatt, máskor kényelmesen, avarszőnyegen lépkedve körbesétáltuk. Továbbá valóban hatalmas sziklák magasodnak fölénk, olyan érzést keltve, hogy bármikor ránk gurulhatnak.
1 of 2
A tó egy kerítéssel körbevett területen belül van, a belépésért fizetni kell. Cserébe nagyon tiszta, kulturált környezetben pihenhetünk, kirándulhatunk, játszóterezhetünk, piknikezhetünk. Rendszeresen vannak itt kirándulócsoportok, baráti társaságok és családok, akik gyakran grilleznek. Hangos zene szól, és táncra perdülnek a csoportok – mint legutóbbi kirándulásunknál is.
A gyerekek sok mindent megtalálnak itt, amit a városban nem látnának. Ha nem jönnénk, nem is találkoznának csacsival az utakon, természetes környezetükben vadkacsákkal és -libákkal, mohával a sziklákon és főleg hóval.
1 of 6
Bármikor szívesen látogatunk a tóhoz, vagy ha nem is egészen odáig, akkor ugyanezen az úton valamelyik tisztáshoz. A kedvencem mégis az őszi időszak. Nem csak a színek miatt. A fő ok az, hogy a sűrű erdőben sétálva lila szőnyeget láthatunk, melynek mintáit a rengeteg pici, lila ciklámen adja.
Értesítjük ügyfeleinket, hogy 2019. január elsejétől a magyar állampolgár családtagok esetében az ún.C-EGT/látogató vízum és az azt követő magyarországi tartózkodási kártya iránti kérelmezés lehetősége megszűnt. Schengeni, ún. „C” vízum tehát családegyesítési célból nem adható magyar állampolgár külföldi családtagjai számára.
Ezentúl a magyar állampolgár családtaggal rendelkező külföldi személy a 90 napot meghaladó, családegyesítési célú tartózkodás esetén „D” típusú kérelmet nyújthat be, amennyiben magyar állampolgár családtagját kíséri vagy hozzá csatlakozik. Kérelmére (a benyújtandó dokumentumokra, eljárási határidőkre stb.) a tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok az irányadók, erről további információ a „Hosszú távú tartózkodás – D-vízum” résznél található.
A C-vízumkérelmek benyújtása az AS Visa irodáiban történik:
Ankarában: Aziziye mahallesi Cinnah caddesi no: 98/1 Çankaya / ANKARA
Isztambulban: Ergenekon Mahallesi Cumhuriyet Caddesi Fransız Hastanesi Sokağı No: 5/ 1-2-3-4-5-6 Harbiye Şişli / ISTANBUL
és Izmirben: İsmet Kaptan Mahallesi Gazi Osman Paşa Bulvarı No.: 7/ Z 22 35210 Konak / İZMİR.
Az AS Visa irodái a központi ügyfélszolgálat telefon- és faxszámán és email címén érhetőek el.
Telefon: 0212 245 95 95
Fax: 0212 245 94 94
E-mail: info[at]as-visa.com
A személyes interjúk színhelye a Főkonzulátus épülete, az alábbi címen: POLAT OFIS B Blok, Imrahor Cad. Yankı Sokak No: 27 Gürsel Mah., Kağıthane – 34400 ISTANBUL
C típusú schengeni vízum – rövid távú tartózkodás (1-90 nap)
A vízum előzetes beutazási engedély, amely birtokosát nem jogosítja fel automatikusan a belépésre. A beutazás és tartózkodás feltételeinek igazolását a határátkeléskor is kérhetik az utastól. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, úgy a határról visszafordíthatják.
A törökökkel kötött politikai, diplomáciai és üzleti alkuk sorozata után dönthetett úgy Donald Trump amerikai elnök, hogy bejelenti a szíriai csapatkivonást – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán Törökország-kutató. A török hadsereg egyelőre viszont csak létszámában a NATO-országok második legnagyobbja.
A szíriai amerikai kivonulással jelentős konfliktusforrás szűnik meg az Egyesült Államok és Törökország között – mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
„A török akarat az, hogy szabad kezet kapjanak az észak-szíriai kurdokat illetően az Iszlám Állam elleni beavatkozás címszava alatt. Ez egy nagyon régi törekvés a török kormány részéről, és Ankara folyamatosan nehezményezte, hogy amerikai csapatok megjelentek Észak-Szíriában, támogatva a kurdokat. Sőt, az ottani állomásozásuk miatt a török erők nem tudnak benyomulni erre a területre. Az észak-szíriai kurd fegyveres erők, illetve a legfontosabb szervezet, a Demokratikus Unió Pártja török olvasatban terroristaszervezet.”
A bejelentett kivonulással Ankara szabad kezet kaphat a térségben, a Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan között született megállapodásnak azonban voltak valószínűleg más elemei is – mondta a szakértő.
A börek az egyik leghagyományosabb péksütemény, amely ma is nagy népszerűségnek örvend egész Törökországban. Használd a következő útmutatót, hogy megtudj mindent a börekről, valamint, hogy kiderítsd, melyek Isztambul legjobb böreklelőhelyei.
A börek a sütemények egy fajtájára utal, amelyet általában papírvékonyságú tésztából készítenek, amit törökül yufkának neveznek. Képzeld el, hogy meghívást kaptál a búza hazájába, Törökországba, ahol az időszámításunk előttre nyúlik vissza a tészták réteges egymásra helyezésének hagyománya, mint sütemény készítési módszer. Ez a régió egyik legősibb kulináris hagyománya. A börek az Oszmán Birodalomban is népszerű volt, és még ma is a török konyha egyik főszereplője.
A börek főbb fajtái
Su böreği
A Su böreği igazán egyedi, nemcsak a sajátos elkészítési stílusa miatt, amelynek során a vékony, kézzel hengerelt lapokat sütés előtt megfőzik, hanem azért is, mert nagyon sok helyen, nagyon sok verzióban elérhető. Hagyományosan feta sajt, petrezselyem és vaj keverékével töltik meg, és a lasagnához hasonlóan tálalják.
Boşnak böreği
A Kol böreği egy szintén közkedvelt börekfajta, amely leveles tésztából készül, és spirális alakra formálják. A Kol böreği tölteléke változatos, lehet sajtos, spenótos, burgonyás, a nagy kedvenc pedig darált húsos, ami tartalmazhat fenyőmagot és ribizlit is.
A Boşnak böreği nagyon hasonló a Kol böreği-hez, a különbség csupán abból adódik, hogy a tésztát vékonyabbra tekerik. Hagyományosan sajt és spenót keverékével van töltve, de lehet darált húsos és burgonyás is.
Gül böreği
A Gül böreğit szintén összetekerik, de kisebb adagokba, rózsaalakúra formálják. Rétes tésztából készítik és a 4 legnépszerűbb tölteléke a feta sajt, a spenót, a burgonya és a darált hús.
A Kalem böreği vagy Sigara böreği egy kisebb börekfajta és hengeralakú. Általában feta sajt és petrezselyem keverékével van töltve, amelyet háromszög alakban olajban sütnek ki.
Pacanga böreği
A Pacanga böreği és az Avcılar böreği négyszögletű és szintén olajban sütik ki. A Pacanga böreğit általában sonkával és sajttal töltik, míg az Avcılar böreğit darált hússal. Mindezt ki is rántják.
A Talash böreği a börekek egy külön kategóriáját alkotja, és nagy szerencsénk van, ha rátalálunk egy étteremben. Ha mégis sikerül találnunk, akkor megkóstolhatunk egy bárányhússal és borsóval töltött, négyzetalakú péksüteményt.
Çiğ böreği
A Çiğ böreği egy szintén kedvelt süteményfajta, különösen Törökország tatár közösségeiben. Vannak éttermek, amelyek kizárólag ezen félköralakú sütemény sajtos, darált húsos és egyéb változatainak elkészítésére szakosodtak.
A Tepsi böreği egy kifejezetten házi készítésű börekfajta, amelyben a töltelékek kifogyhatatlan választékát fedezhetjük fel az egyes régetek között. A töltelék lehet vaj, tojás, néha akár tej vagy joghurt is.
Küt böreği
A Küt böreği, más néven kurd börek több tucatnyi leveles tésztából álló édes sütemény, vajjal és porckorral ízesítve, aranybarnára és ropogósra sütve.
Most pedig következzenek Isztambul legjobb böreklelőhelyei:
Aslı Börek
Ahogy a neve is jelzi, az Aslı Börek arra törekszik, hogy a legjobb su böreği szerepeljen a kínálatában. Muszáj megállni és betérni, hogy megkóstolhassuk a különféle péksütemény-kínálatukat, legyen szó sajtos, spenótos, darált húsos börekről. Még szerencse, hogy az üzletlánc üzletei Törökország szerte fellelhetőek.
Meşhur Sarıyer Börekçisi
A Meşhur Sarıyer Börekçisi már 1895 óta árul böreket. Ahogyan a hely neve is sugallja: kol böreği és süteményválasztékáról híres, egy ikonikus hellyé vált a Boszporusz közeli városrészben. A darált húsos börekjük, amely fenyőmagot és ribizlit is tartalmaz, Sarıyer szimbolikus süteményévé vált, és mindenképpen megéri megkóstolni. Továbbá itt lelhető fel egy igazi ritkaságnak számító börek is, az édes küt böreği .
Çengelköy Börekçisi
A Çengelköy Börekçisi az egyik legkedveltebb hely Çengelköy negyedben, amely a Boszporusz ázsiai oldalán fekszik, többek között itt található egy igen híres teakert is, a Tarihi Çınaraltı Çay Bahçesi. Tökéletes kombinációját élvezhetjük a kiváló péksüteményeknek, valamint egy tea elfogyasztásának – páratlan boszporuszi kilátással. A hálózatnak vannak boltjai Ortaköyben és Kanlıcaban, ahol szintén óriási börekválasztékkal szembesülhetünk. Található itt su böreği, kol böreği, kalem böreği és még küt böreği is. A hely specialitása a sajtos-hagymás és a sajtos- diós börek teljes kiörlésű lisztből.
Boşnjak Mutfak
A Boşnjak Mutfak Etilerben és Karaköyben lévő éttermei mindennapos helyszínei a késő esti vacsoráknak – hagyományosan a bosnyák tradícióknak megfelelően. A hely rusztikus berendezése is hagyományos bosnyák stílust tükröz. Találhatunk itt burgonyás, spenótos és cukkinis böreket, valamint a hely saját készítésű mantıját is.
Kireçburnu Fırını
A Kireçburnu Fırını az 1950-es évek óta fogadja vendégeit Sariyerben. Börekek széles választéka található itt, úgymint: su böreği gomba töltelékkel, kol böreği és gül böreği.
Tarihi Bilice Börekçisi
Egy másik kiváló hely szintén Sariyerben kerületében. Kol böreğit találhatunk itt nem mindennapi töltelékkel, például mazsolával vagy csirkével.
Tarihi Yeniköy Börekçisi
Tarihi Yeniköy Börekçisiben már 1930 óta szolgálnak fel böreket. Ez ismételten egy tenger melletti nyugodt hely, ahol a hagyományos kol böreği széles választékát találjuk.
Karaköy Güllüoğlu
Végül, de nem utolsósorban, következzen a Karaköy Güllüoğlu, amelyet világhírű baklavája mellett érdemes megemlíteni a náluk készített sajtos, spenótos és darált húsos su böreği miatt is.
Élete harccal telt: harcolt a társadalmi előítéletekkel és könyveinek kiadóival. Úgy harcolt, hogy eközben nem adta fel elveit, és irodalmi alkotásainak sajátosságait.
Leyla Erbil írónő 1931. január 12-én született Isztambulban, és 2013-ban hunyt el 82 évesen.
Gimnazista éveiben adta ki első verseit vidéki lapokban. Az Isztambul Egyetemen tanult, de első házasságkötése miatt félbeszakította tanulmányait, majd az angol irodalom szakon tanított. Rövidéletű házasságát követően visszatért tanulmányaihoz.
1956-ben került kiadásra első meséje Uğraşsız (Foglalkozás nélküli) címen a Seçilmiş Hikâyeler Dergisi (Válogatott Mesék Magazinja) című kiadványban. Ettől kezdve írásai számtalan magazinban, lapban jelentek meg. Első teljes novelláskötetét 1960-ban adták ki. Összesen három novelláskötete, 1971-2013 között hét regénye, illetve további három gyűjteményeskötete jelent meg. Könyveit német, francia, angol és orosz nyelvre is lefordították.
Új nézőpontot, sőt új szókincset hoztak írásai, melyek nem függtek semmilyen őt megelőző stílustól. Egészen a kezdetektől a vallás, az iskola, a család, a társadalom és társadalmi ideológiák tabujai ellen küzdött. Fő gondolatainak forrása Marx és Freud volt.1970-től a Török Művészek Szövetségének tagja, 1974-től a Török Írók Uniójának alapító, és a PEN Írók Egyesületének tagja. 1961-től a Török Munkáspárt tagja.
2002-ben a PEN első török írónőként Nobel-díjra terjesztette fel ezzel az ajánlással: „A török nyelv és irodalom szuverenitása, ugyanakkor az emberek, az élet és a világ problémáihoz való szellemi hozzáállása miatt.”
Könyvrészletet olvashatunk tőle a Türkinfo egy korábbi, a török feminista írónőkről szóló cikkében.
Egy másik könyvéből (Mektup Aşkları – 1988) pedig részletet hallgathatunk meg ebben a videóban, ráadásul kicsit utazgathatunk a Yedigöller nemzeti parkban Bolu országrészben.
Legutóbb 2018 decemberében láthattak új epizódot a nézők kedvenc sorozataikból. Megszokott, hogy az új év elején kimarad egy-két hét, mire új résszel jelentkeznek az alkotók, de most szokatlanul hosszúra nyúlt a szünet.
1 of 4
Január első hetében még elfogadták, hogy nem érkezett meg a várva várt előzetes, majd az új rész sem. A második héten már mindenki aggódni kezdett, és egyre többen kérdezték, hol a kedvenc sorozatuk új epizódja.
A Jet Sosyete (Szuper társadalom) vígjátéksorozat forgatókönyvírója és egyik főszereplője, Gülse Birsel a közösségi médiában jelentetett meg nyilatkozatot: „Fontos közzététel: minden januárban 1-2 hétre szünetet tartunk. Ennek oka az, hogy a tévécsatornákon januárban ne jelenjenek meg reklámok. Idén a reklámozási helyzet kicsit nehézkesebb, a szerződéskötések nehezen haladnak. Ezért a Török Televízió- és Rádió (TRT) kivételével minden csatorna megegyezést kötött, hogy január 21-ig egyik sorozatnak sem jelenik meg új része. Kis türelmet kérünk. Január 23-a szerdától ismét együtt leszünk!”
Így a nézők nem tudnak mást tenni, mint várnak és várnak. Vagy újra megnézik a korábbi epizódokat.
A jelenleg legnépszerűbb sorozatok egyikének, az Istanbullu gelin (Isztambuli menyasszony) című sorozatnak a nézői a 69. epizódig látták kedvencüket; a Jet Sosyete (Szuper társdalom) a 27. résznél tart, a viszonylag új, de óriási sikerrel vetített Çarpışma (Összeütközés) 7. epizódjával, a romantikus vígjáték, az Erkenci Kuş (Korai madár) pedig a 27. epizód epizóddal zárta az óesztendőt.