Egy csapásra tönkrement a nyaralás? Nem tudott leszállni egy gép Debrecenben!

A nyaralásukra indulók tervét alaposan átírta a hidegfront. A debreceni reptér utasainak is bosszúságot okozott a vasárnapi vihar.
Mint arról beszámoltunk, Hajdú-Biharba is megérkezett a hidegfront, ráadásul több helyen felhőszakadást is okozott. A front azonban nemcsak felfrissülést hozott magával, hanem több tucat ember utazását is kedvezőtlenül befolyásolta. A Tailwind Airlines Antalyából Debrecenbe tartó járata ugyanis a vasárnapi délutáni rossz idő miatt megpróbált ugyan leszállni a debreceni reptéren, de kénytelen volt átstartolni, majd a kitérő reptere felé vette az irányt.
Ekkor kellett volna a repülőnek megérkeznie a debreceni reptérre
A Flightradar24 portálon megtalálható információk szerint a gép törökországi idő szerint 18:28-kor szállt fel Antalyából, majd 19:38-kor kellett volna leszállnia a cívisvárosban. Ehelyett azonban az átstartolás és némi várakozás után Kassa felé vette az irányt, ahol végül landolt is 20:23-kor. Ez azonban nagy bosszúságot okozott mindazoknak, akik már Debrecenben arra vártak, hogy a repülőgéppel végre elindulhassanak a törökországi vakációjukra.
Ilyen esetben valószínű, hogy az átirányított gép az időjárás javulása esetén ismét levegőbe emelkedik, majd visszatér – a mostani esetben – Debrecenbe, amely után késéssel ugyan, de elindul Antalya felé. A reptéren lévő utasoknak azonban érdemes az ottani személyzet, valamint az utazási iroda információit figyelni, utasításait betartani a további kellemetlenségek elkerülésének érdekében.
Forrás: www.haon.hu
A vihar ellenére sem maradt török kézen a Tatai vár

Fotó: Hagymási Bence / Forrás: 24 Óra
Szikrázó robbanás, dübörgő léptek, füstfelhőbe burkolózó várkapu zárta a háromnapos törökkori fesztivált. A Tatai Patara idei zárócsatája még az eső és a viharos szél ellenére is látványos diadalt hozott a nézőknek.
A várkapu ismét megadta magát: a háromnapos történelmi forgatag végén dübörögtek a puskák, pattogtak az ágyúk. A fesztivál csúcspontja idén is a látványos zárócsata volt, a Tatai Patara utolsó napján.
Szikraeső, dörgések, rohamra induló seregek – vasárnap délután Tatán ismét életre kelt a történelem. A XVII. Tatai Patara zárócsatájában a keresztény hadak furfangos találmánnyal – egy látványos robbanással – nyitották meg az újjáépített, szépen felújított várkaput, hogy visszafoglalják a törökök kezén lévő erődöt.
Berobbant a várkapu a Tatai Patara zárónapján
Pedig az oszmán seregek bizakodtak. A vasárnapi viharos szél és a szemerkélő eső láttán abban reménykedtek, hogy Pálffy Miklós lemondja az ostromot, vagy legalábbis kevesebb keresztény harcos vonul csatába. A számításuk azonban nem jött be: bár több hagyományőrző sátrat bontott a zuhé miatt, a magyar seregből még így is elegen maradtak, hogy sikeres rohamot indítsanak a Tatai-vár ellen.
Szikraeső, dörgések, rohamra induló seregek – vasárnap délután Tatán ismét életre kelt a történelem. A XVII. Tatai Patara zárócsatájában a keresztény hadak furfangos találmánnyal – egy látványos robbanással – nyitották meg az újjáépített, szépen felújított várkaput, hogy visszafoglalják a törökök kezén lévő erődöt.
Forrás: www.kemma.hu
Pénzbírság jár azoknak, akik landolás után egyből felállnak a repülőn

Törökország új szabályozással igyekszik növelni a légi közlekedés biztonságát: azokat az utasokat, akik a repülőgép landolása után még a teljes megállás és a biztonsági jelzés kialvása előtt felállnak, pénzbírság sújtja. A hatóságok szerint ez az intézkedés elengedhetetlen a fedélzeti balesetek megelőzése érdekében.
Törökország új légi közlekedési szabályt vezetett be, amely meglepetést okozhat sok utazónak: azok az utasok, akik a repülőgép landolása után azonnal felállnak, jelentős pénzbírságra számíthatnak. A török hatóságok szerint a szabály célja az utasok biztonságának fokozása. A szabály értelmében csak akkor lehet felállni, ha a repülőgép teljesen megállt, és a „biztonsági öv becsatolása kötelező” jelzés kialudt. Aki ezt megszegi, 2 064 török líra, azaz körülbelül 67 amerikai dollár (mintegy 24 000 forint) pénzbírságot kaphat.
Az intézkedés a világ egyik legnagyobb repülőterén, az isztambuli IGA reptéren már életbe lépett, és a szabály minden Törökországba érkező kereskedelmi járatra vonatkozhat.
Bár sok utas szinte reflexből áll fel a gép megállása előtt, az utazási szakértők is megosztottak a kérdésben. Nicole Campoy Jackson, a Fora Travel tanácsadója szerint a gyors felállás pszichésen hasznos lehet: az utasok felfrissülnek, és elősegítheti a gördülékeny kiszállást, írja a People.
A szabály egyelőre csak Törökországban van érvényben, de nem kizárt, hogy más országok is követik a példát, figyelembe véve a repülésbiztonság fontosságát.
Forrás: ripost.hu
5000 éves kenyérrecept hódít Törökországban – a helyiek imádják az ősi ízeket

Egy 5000 éves kenyérrecept újjáélesztése Törökországban váratlan sikert aratott. A régészek által feltárt ősi kenyér alapján készült változatot a helyiek imádják, és a pékség alig győzi a keresletet.
Törökország középső részén, Eskişehir városában a régészek egy 5000 éves, megégett kenyérdarabot találtak egy ház bejárata alatt, a Küllüoba Höyük nevű bronzkori településen végzett ásatások során 2024 szeptemberében. A lelet, amely az eddig ismert legrégebbi sütött kenyér, március 28. óta megtekinthető az Eskişehir Régészeti Múzeumban.
„Ez az eddigi legősibb sütött kenyér, amelyet ásatás során találtunk, és nagyrészt megőrizte eredeti formáját” – mondta Murat Türkteki régész, az ásatás vezetője az AFP-nek adott interjújában.
A kenyér elemzése kimutatta, hogy durván őrölt emmer búzalisztből – egy ősi búzafajtából –, lencsemagokból és egy növényi levélből készült, amely természetes kovászként szolgált. A lapos, korong alakú kenyér átmérője körülbelül 12,7 centiméter.
A helyi hatóságok kíváncsiak voltak, hogy újra lehet-e készíteni ezt az ősi receptet, ezért felkeresték a Halk Ekmek nevű pékséget Eskişehirben. Mivel az emmer búza már nem elérhető Törökországban, a pékek Kavilca búzát – egy közeli rokon fajtát –, bulgurt és lencsét használtak az eredeti összetevők megközelítéséhez.
Az első adag kenyér néhány órán belül elfogyott, és azóta a pékség naponta körülbelül 300 „Küllüoba kenyeret” értékesít. Az önkormányzati támogatásoknak köszönhetően a kenyér mindössze 50 török lírába (kb. 470 forint) kerül.
A kenyér másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy szárazságtűrő növényekből készül, ami felkeltette a régészek és a helyi tisztviselők figyelmét is. Törökország jelenleg vízigényes növényeket, például kukoricát és napraforgót termeszt, de a Kavilca búza ellenáll a szárazságnak és a betegségeknek.
„Őseink tanítanak minket. Ahogy ők, mi is kevesebb vizet igénylő növények felé kellene hogy forduljunk” – mondta Ayşe Ünlüce, Eskişehir polgármestere.
Forrás: www.agroforum.hu
Felhévíz és Rózsadomb 1000 éves múltja
A mai Margit-híd budai hídfőjének környéke az Árpád-kor hajnalától lakott: a szőlőskertek és vízimalmok hasznából a Nyulak-szigeti apácák és a johannita lovagok is bőségben éltek.
Később, a török hódoltság idején állandó helyőrség jelent meg, katonai tábort, lőportárat, és végre tisztességes fürdőket is építettek. Egyidejűleg, már Szulejmán szultánnal megérkeztek az első muszlim szerzetesek is, kik felhévízen több kolostort emeltek és a muszlim temetőt is működtették.
Ennek egyik legszebb példája Gül Baba türbéje, az Ottomán Birodalom Isztambultól legtávolabb eső ilyen jellegű építménye Európában. Sétánk során belülről is megtekintjük a frissen felújított, s immár több mint 450 éves épületet, benne a síremlékkel, majd a szomszédos, vadonatúj múzeumban boncolgatjuk tovább a török-kori szerzetesség szálait.