Meryem Uzerli nevét 2011-ben ismerhették meg a hazai rajongók, amikor berobbant a köztudatba a Szulejmán című sorozat, ahol ő alakította a gyönyörű Hürrem szultánát három éven át.
Mindenki vörös hajú bombázóként emlékszik rá, ezért elmondása szerint remek inkognitót nyújt a frizurája, ugyanis a sztár haja eddig platinaszőke színben pompázott, most pedig sötétbarnára festette. Persze, a korabeli ruhák is sokat számítottak abban, hogy ne ismerjék fel az utcán, ugyanis ki gyanakodna egy farmer-pólós, barna hajú lányra?
Persze, azért az estélyi ruhákat sem veti meg – olyannyira rajong értük, hogy a Dior legutóbbi rendezvényére, Dubajba ő is meghívást kapott, és egy álomszép, csillogó ruhát, hogy abban népszerűsítse a márkát. A német-török származású sztár rengeteg bókot kapott az estélyi miatt az Instagram-oldalán.
„Maga a tökély! Így néz ki egy igazi nő”, „Csodaszép vagy Meryem, és ez a ruha! Valami fantasztikus, remekül áll rajtad”, „Te vagy álmaim nője, ebben a ruhában pedig pont úgy nézel ki, mint Hürrem, igazi királynő vagy benne” – írták a lelkes kommentelők.
Yaşar Kemal legfőbb írói erénye, hogy a társadalmi és politikai élet peremére szorítottak bátor szószólója volt.
Az egész török irodalomban – beleértve Pamuk vagy Tanpınar gyönyörű Isztambul-ábrázolásait, Sabahattin Ali és Sait Faik Abasıyanık rövid, de elegáns munkáit, és az új írókat, mint Burhan Sönmez és Ece Temelkuran, akik nemzetközi hírnévre is szert tettek – mindig visszatérek ahhoz, akit a legtöbbet olvastam. Ő pedig Yaşar Kemal.
A könyv, amivel kezdtem, nem a Sovány Mehmed volt, ahogy sokaknak, hanem egy későbbi munkája, A madarak is elmentek című rövid novella.
A könyv a Florya-síkságon táborozó utcagyerekek egy csoportjának történetét meséli el, akik madarakat próbálnak fogni. A madarakat a „repülés és szabadság” isztambuli rituáléra szánják, melyet a város összes vallási felekezete gyakorol: a hívek megvásárolják és szabadon engedik az egyik legszebb madarat abban a reményben, hogy imájukat felviszi a mennybe. Ez a hagyomány azonban egyre hanyatlik, így a fiúk egyre kevésbé jönnek ki a pénzből, amit a madarakkal keresnek. Letaglózott, ahogyan az író a fiúk tapasztalatát felhasználva metaforába rendezte a várossal és idővel kapcsolatos érzéseit. A modern társadalom komor víziója ez, a társadalomé, mely az író szemében elvesztette a kapcsolatot az örökségével, és ennek következtében teljesen szétesik. Szívbemarkolóan szép látomás. Természetesen mára nem csak a madarak, de maga a síkság is eltűnt.
Rákattantam. A következő, amit elolvastam tőle egy klasszikus volt, az első könyve, a legendás Sovány Mehmed. Ez a könyv teljesen más volt. Amíg A madarak is elmentek fatalista, elegáns és letisztult, addig a Sovány Mehmed optimista, kaotikus, tele fellengzőséggel. A különbségek ellenére mindkét mű nagyon mély. Olyan érzésem volt, mintha a két könyvet két különböző ember írta volna, ám mindkettőben megtaláltam Kemal munkáinak főbb témáit: a társadalomban bekövetkezett változásokat azoknak a szemszögéből, akik az alsóbb társadalmi rétegekből érkeznek, valamint a sokféleséget itt, Törökország szívében. Ráadásul Törökország leghíresebb írói közül sokan Isztambul-központúak. Bár nincs ezzel különösebb baj, mégis azt jelenti, hogy Törökország nagy részének népessége – beleértve a kisebbségeket – alulreprezentált az irodalomban, vagy csak epizódszerepet kap az isztambuli írók műveiben, akik azért mozdulnak ki Anatóliába, hogy megragadjanak valamit belőle, amit aztán visszavihetnek a városba. Néhány könyv ezek közül, mint Pamuk Hó című regénye is, igazán fantasztikus, de hiányzik belőle Yaşar Kemal hitelessége. Más szavakkal, Kemal bemutatja az anatóliai embereket, nemességüket, babonáikat, tudatlanságukat és intelligenciájukat anélkül, hogy lekezelően bánna velük. Annak is mestere, ahogyan betekintést enged ezeknek az embereknek az életébe, amikor Isztambulba érkeznek, és belecsöppennek a városi életbe. Üdítő volt ebből a nézőpontból is látni a dolgokat.
Yaşar Kemal olyan ember volt, aki ösztönösen megértette a karakter és a mesemondás lényegét. Bár a Sovány Mehmed szerkezeti szempontból meglehetősen rendezetlen, és a cselekmény is eléggé kiszámítható, mégis megvan benne az az időtlenség, amelyet a mitológiából vagy a népmesékből ismerünk. Nem véletlen, hiszen az író az anatóliai dalokból és mesemondásból merített. Ha megnézzük például a Tövisszekerek útján című regényét, mely a Sovány Mehmed után következik, sokkal kifinomultabb művel találkozhatunk, de Kemal ebben is megőrizte a hagyományos formát mind a hangszín, mind az érzések, mind a jellemvonások tekintetében.
Általában nem az a fajta olvasó vagyok, aki különösebben foglalkozna az író életével, akitől éppen egy könyvet olvas. Néha érdekes lehet, de sokkal gyakrabban, mint nem, szeretem, ha a könyvek mindannyiunkról szólnak. Azonban amikor elolvastam az első néhány Yaşar Kemal regényt, úgy éreztem, hogy az, aki a Sovány MehmedtőlA madarak is elmentekig jutott, tartalmas életutat kellett, hogy bejárjon. Nem tévedtem. Yaşar Kemalnak legalább olyan nagyszerű élete volt, mint főszereplőinek.
Nagyon fiatal korától kezdve kemény élete volt. A nagybátyja hírhedt bandita volt, az apját pedig a szeme láttára gyilkolták meg. Elkezdett iskolába járni, és a helyi földművesek levélírója lett, ekkor írt először. Ezután újságíró, majd író lett. Újságíróként és politikai aktivistaként nem félt kikelni a status quo ellen, később baloldali csoportokhoz csatlakozott, és írásai miatt kétszer is elítélték.
Olyan ember volt, aki az igazságért élt és írt, és megvetette az ostoba kapzsiságot romboló hatásai miatt. Kemal ezen üzenetei ugyanolyan relevanciával bírnak napjainkban, mint azoknak a vándorló török mesélőknek az idejében, akik inspirálták őt. Mindez még azelőtt történt, hogy elkezdte volna hangoztatni Törökországban a kisebbségi jogokkal kapcsolatos álláspontját. Mivel kurd családból származik, első kézből tudja, milyen nehéz egy kisebbség tagjaként élni Törökországban.
Élete végére az isztambuli elit tagjává vált. Sajnos nem ő lett Törökország első Nobel-díjasa, de Törökországon kívül több díjat is nyert. 91 évesen halt meg, legendaként.
Még mindig nem érzem, hogy megértettem volna Yaşar Kemalt, aki a török történelem azon időszakából származik, amikor Törökország még teljesen más volt, mint amilyennek most én látom. Szeretnék többet tudni róla és arról a világról, amely őt formálta. Épp ezért nagyon izgatott lettem, mikor hallottam, hogy rendeztek róla egy új dokumentumfilmet, mely a Yaşar Kemal legendája címet viseli, és Aydın Orak készítette. Ez a film részletesen bemutatja az író életét archív felvételek segítségével, és olyan emberekkel láthatunk benne interjúkat, akik személyesen is ismerték őt, így pontos képet kaphatunk arról, milyen is volt valójában. Tavaly nyáron több moziban is bemutatták Isztambul-szerte, török nyelven. Annak, aki – hozzám hasonlóan – nem túl jó törökből, elég nehéz megérteni a filmet, de hiszem, hogy Yaşar Kemal élete megérdemli, hogy megismerjük. Így hát a Bosphorus Review of Book szerkesztőjeként megkerestem a Spoken World Istanbult és a Cine Majesticet, és elkészítettük a film angol nyelvű feliratát. Mivel Yaşar Kemal nemzetközi hírű író és regényeit több nyelvre is lefordították, ezért szeretnénk, ha az angol nyelvű felirat elkészítésével rajongói a világ minden pontján élvezni tudnák a róla készült portérfilmet.
Ezt a süteményt készítik úgy is, hogy a nedves hozzávalókból valamennyit elkülönítenek, és azzal locsolják meg a megsült tésztát. Én kicsit szkeptikus vagyok a nyers tojás miatt, ezért a másik változatát mutatom be.
Hozzávalók:
4 db tojás
1 pohár (2 dl-es) kristálycukor
1 pohár tej
1 pohár olaj
1 pohár liszt
1 cs. sütőpor
1 cs. vaníliáscukor
3 ek. kakaópor
A szószhoz:
¾ pohár kristálycukor
2 ek. kakaópor
½ pohár étolaj
1 pohár tej
Az egész tojásokat tálba ütjük, majd felverjük a cukorral és a vaníliáscukorral. Hozzáadjuk az étolajat és a tejet, ezzel verjük tovább. Külön tálban elkeverjük a lisztet a sütőporral és a kakaóporral. A száraz és a nedves hozzávalókat összevegyítjük, homogén masszát készítünk (kicsit híg lesz, de ne ijesszen meg minket, semmiképp se tegyünk hozzá még lisztet). Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 180° C-ra előmelegített sütőben kb. 45 perc alatt megsütjük.
10 perccel azelőtt, hogy megsül a tészta, elkészítjük a szószt. A hozzávalókat egy lábasban simára keverjük, majd közepes lángon összefőzzük. A megsült süteményt deszkára borítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt, ezután visszatesszük a tepsibe. Felszeleteljük, és még melegen meglocsoljuk az öntettel. Amikor a sütemény beitta a szószt, tetszőlegesen díszíthetjük, végül tálaljuk.
A történelmi Öşvank templom Törökország keleti részén, Erzurum tartományban található. Az egyéves felújítási munkák után a közelmúltban a turisták előtt is megnyitották.
1 of 2
Az Erzurum Uzundere körzetében lévő templom egy monostor része, és a keresztény közösség egyik fontos vallási központja is volt a grúzok uralkodása idején.
A Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium kezdeményezésére a templom restaurálása tavaly kezdődött azzal a céllal, hogy újra régi fényében pompázhasson.
A templom felújításához a közeli, jelenleg nem működő kőbányából szerezték be a köveket azért, hogy a helyreállítás során eredeti alapanyagok kerülhessenek a falakba.
A templom márványoszlopát egy faoszloppal helyettesítették azért, hogy megerősítsék az épület szerkezetét és ezzel megakadályozzák, hogy az évszázadok óta meglévő szerkezet összeomoljon.
Az épület különleges díszítése és feliratai miatt népszerű úti cél a helyi és a szomszédos Grúziából érkező turisták körében is.
Biztosan mindenkinek volt már ilyen érzése, amikor látott egy filmet vagy sorozatot: „Oh, de megnézném ezt a helyet.” Vagy: „De szép ház, közelebbről is szívesen látnám”. Bizonyos helyszínek csak díszletként épültek meg, így a készítők lebontják, amikor kiszolgálták az idejüket, mások felkeresése azonban nem lehetetlen.
Ezen cikkünk három sorozatában jellemző a főszereplők anyagi helyzete közötti nagy különbség, ezáltal a lakóterük és környezetük eltérése. A pénz – vagy annak hiánya – a sorozat szereplői közé áll, vagy éppen összehozza őket.
Magyarországon nagy népszerűségre tett szert a Feriha (Adını Feriha Koydum) című sorozat, mely gazdasági helyzetük szerint nagyon eltérő környezetből érkező szereplők történetét meséli el.
Az alapszál az, hogy egy gazdag lakóház gondnokának lánya felvételt nyer egy menő egyetemre, az ugyanabban a házban élő gazdag lány pedig nem. Feriha meghallja, amikor lekezelően beszélnek róla a gazdag családban. Kisebbségi érzése miatt úgy gondolja, hogy kihasználja az új egyetemi környezetet, és egy más, tanulótársaival azonos anyagi körülményeket jelentő hátteret és személyiséget talál ki magának. A kis hazugságot egyre több hazugság követi, melyektől egyre nehezebb szabadulni.
Természetesen a dráma és a romantika is jelen van a török tévében 2011 januárja és 2012 júniusa között vetített két évadban. A sorozatot Magyarországon 2018 márciusában mutatták be. Fő helyszínei az egyetem, Feriha otthona és egy éjszakai klub.
Az egyetemi felvételeket az isztambuli Beykent Egyetem Ayazağa kerületi épületeiben készítették. A modern magánegyetem sok diák álma lehet. Az iskolát bemutató filmet itt kínáljuk megnézésre:
Feriha lakóházának egészen pontos címét is meg tudjuk adni: Isztambul, Etiler kerület, Basın Sitesi Durağı – Aksoy Apartmanı.
A filmben szereplő Hills éjszakai klub eredetijének neve: Sapphire Bosphorus, címe: Muallim Naci Caddesi No:77 Beşiktaş / Kuruçeşme.
Két teljesen eltérő környezetből érkezik a Végtelen szerelem (Kara Sevda) sorozat két főszereplője, és természetesen családjuk is. Nagyon fontos dolog ez a történet szempontjából, mert a főhős mindkét testvére áldozatává válik a történések során annak, hogy „keverednek” az elittel. Végül mindenkit megszédít a pénz – kivéve az egyenes jellemű Kemal Soyderét –, és még a gyilkosságoktól sem riadnak vissza, hogy csak az egyik legfőbb bűnüket említsem meg.
Ez a sorozat forgatási helyszínekben nagyon gazdag: a főhősök többször költöznek, sok új szereplő lép be, van céges és kórházjelenet, vannak fontos mellékszereplők, és azoknak is vannak lakásaik, üzleteik. Most három – a történet szempontjából is – jelentőséggel bíró házat emelek ki ezek közül.
Kemal, a szerény, hagyományos családból érkező bányamérnök fiú családja egy pici kerttel rendelkező, aranyos kis házban él. Ahogy egy átlagos háztartásban, az anya otthon van, minden házimunkát ő maga végez, és megköveteli, hogy vegyék le az utcai cipőt, ha belépnek a házba. A lakás Isztambul Üsküdar kerületében, Kuzguncuk mahalléban (kerület kisebb területének elnevezése) található. Szándékosan említem a török mahalle szót, mert a gazdag család is csak így emlegeti őket: a mahalléból érkezők.
Nyugodtan írják be Google térkép alkalmazásba a címet, és tehetnek egy virtuális túrát ott, ahol a színészek és a stáb is bizonyára sokat járt a forgatások idején. Cím: Icadiye caddesi, Kuzguncuk, Üstükar/Isztambul.
forrás: google térkép
Nihan, a gazdag, gondtalan életet élő lány és családja ezzel ellentétben egy óriási villában él medencével, szolgálók sorával. Élete egészen addig felhőtlen, míg e ház az övék lehet saját jogon. A történet csavarja, hogy a sorozat „rossz fiúja”, Emir megvásárolja a fejük fölül, és cserébe Nihan kezét kéri.
Csodálatos ház, mely a Bir İstanbul Masalı (Egy isztambuli mese) című sorozatban is „szerepelt”. Címe: İstinye – Yeniköy.
Egy nagyon fontos szereplő, Leyla – aki Kemal barátja, de egyben Nihan nagynénje is –, egy csodálatos villában él, melynek teraszáról az egész Boszporusz látszik. Sajtóhírek szerint a produkció havi 80.000 líráért (kicsit több, mint 4 millió forint) bérelte a házat a forgatás ideje alatt. Címe: Erguvan sokak, Bebek, Beşiktaş/Isztambul.
Valóban fantasztikus ház, és szintén elveszíti tulajdonosa a sorozatban egy testvérháború miatt. Bevallom, az én kedvencem Leyla új háza, ahol a sorozat későbbi epizódjaiban férjével, Ayhannal él. Ha kívánhatnék magamnak, amit csak szeretnék, én bizony ilyet kívánnék. Hófehér fa burkolat, ha akarom, autóval érkezem haza a felette futó úton, de ha akarom, hajóval a tenger felől.
Ez a ház sem egyedül ebben a filmben szerepelt, ahogyan több egyéb ingatlan sem. És ezzel megérkeztünk következő témánkhoz, a Kiralık Aşk (Bérelt szerelem) sorozathoz, melynek második évadának első részében látható ugyanez a gyönyörű öbölparti épület. Kedvenc nagynénink, Neriman ide fut be hajóval. Sőt, úgy tudom, A bosszú (Intikam) sorozatban is felbukkan ugyanez az ingatlan.
forrás: jelenet a filmből
Defne és Ömer romantikus, helyenként ugyan szomorú, de inkább vígjátékként készült történetében szintén a pénz, valamint annak hiánya okozza a gondot. A nagynéni felbérli a lányt, Defnét azért, hogy elnyerje Ömer szívét, és végül összeházasodjanak. Egy ház elnyeréséért, mi másért? A nagypapa a házasságot szabta az örökség átadása feltételéül. Innen indulnak a bonyodalmak, és zajlanak egészen két évadon át.
És hogy hol?
Itt is van mahalle-ház és család. A sorozat nagyon fontos helyszíne, mert innen származik a lány, itt éli életét a családja és minden barátja, ide jön érte randi előtt a fiú. Ezt a házat is elveszítik egyszer, de persze a gazdag srác megmenti számukra.
Ismét azt javaslom, hogy az érdeklődők üssék be a Google térképbe a címet és járják be az utcákat. A házat, a szomszédokat, és azt a bizonyos, fontos üzeneteket tartalmazó falat is meg fogják találni az utca sarkán.
Cím: Büyükdere, Mektep Sokak, Sarıyer/Isztambul
Mondhatni komikus, hogy a Defne szerepét játszó Elçin Sangu a most futó Çarpışma (Ütközés) sorozatban is ugyanebben a házban „lakik”, csak Zeynep néven. A külső falakat átfestették, és persze más a berendezés is; sokkal szerényebb, mert most ez egy legénylakás, korábban pedig egy nagy család otthona volt. Mindkét sorozatban elkaphatunk olyan jeleneteket, mikor a lány egy-egy nagy összeveszés után bőröndbe pakol, a pakkját maga után húzva kilép – ugyanazon – az ajtón, és elköltözik. Az élet – vagy a forgatókönyv – ismétli önmagát.
forrás: jelenet a filmből
Látogassuk meg főnöke – későbbiekben szerelme –, azaz Ömer házát. Gyönyörű, modern, háromszintes, igazi menő üzletembernek való ház. Ez a lakóépület Isztambul Levent kerületében található a Sarmaşık utcában.
Hol töltötték együtt a sorozat szereplői a legtöbb időt? Igen! Az irodában. A modern irodaház, ahol a kalandok jó része történik, Nish İstanbul néven található meg Bahçelievler kerületben.
Nos, a kedves olvasó melyik helyszínre látogatna el szívesen?
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Meryem Uzerli nevét 2011-ben ismerhették meg a hazai rajongók, amikor berobbant a köztudatba a Szulejmán című sorozat, ahol ő alakította a gyönyörű Hürrem szultánát három éven át.
