![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A szegedi vár napokban „előkerült” vízibástyája gazdag történelmet elevenít fel
A jelen megidézte a múltat. A szegedi vár hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be.
Július elsején elindult a Huszár Mátyás rakpart felújítása, ami mellett nagyszabású régészeti és ásatási munka zajlik. Már sok érdekességre derült fény, Szeged történelmének darabjai kerülnek elő. A szegedi vár északi fala után már a délinél kutakodnak a régészek, akik ismét teljes egészében láthatóvá „varázsolták” a vízibástyát, más néven a rondellát. A jelen aktualitási kapcsán ismerkedjünk meg a múlttal is. A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, majd a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon. Érdekesség, hogy az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.
Tatárok, majd törökök fenyegették a szegedi várat
A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták.
1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.
Ugorva a török időkre. Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. A létesítmény visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett, a várost 1552 elején sikerült visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben.
A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került.
Forrás: szegedma.hu
50 fok fölé ment a hőmérséklet a hőhullám sújtotta Törökországban
Törökországban délkeleti részén 50,5 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ezzel megdőlt az ország melegrekordja is – írja az MTI. A rendkívül magas hőmérsékletet a szíriai és iraki határtól néhány kilométerre található Silopi városában mérték, derül ki a török környezetvédelmi minisztérium X-en közzétett bejegyzéséből.
A korábbi országos rekordot, 49,5 °C-ot 2023 augusztusában mérték Eskisehir tartományban, Törökország nyugati részén.
A hőhullám sújtotta Törökországban több régióban is tűzvészek alakultak ki. Az egyik tűz Karabük tartományban (északon) négy napja tart annak ellenére, hogy a tűzoltók a tűzoltók folyamatosan próbálják megfékezni. A tűz miatt több falu lakóit ki kellett telepíteni.
A rendkívüli meleg emellett vízhiánnyal is fenyegeti Törökországot, néhány üdülőhelyen időszakosan már vízkorlátozást kellett bevezetni.
Forrás: telex.hu
Magyar–török–japán együttműködés megszüntetheti a dugókat?
Megelőzzük a dugókat: AI irányítja a lámpákat
A BME kutatói – japán és török partnereikkel – egy vadonatúj mesterséges intelligencián (MI) alapuló forgalomszervező rendszert fejlesztenek Isztambul számára, de a TRALICO névre keresztelt megoldás akár itthon is bevezethető termékként kerülhet piacra.
Miért nem jók a fix ciklusú lámpák?
A mai közlekedési lámpák statikusak: megjósolható ritmusban váltanak zöldre és pirosra, ami nem alkalmazkodik a valós idejű forgalomhoz. Ezért jöttek létre a „dinasztikus” lámpák, amelyek érzékelik és reagálnak a változásokra.
TRALICO: AI-lámpák, amelyek megelőzik a dugót
A projekt hivatalos neve: Multi-Input Deep Learning for Congestion Prediction and Traffic Light Control. A BME által kifejlesztett neurális háló hamarosan valós forgalmi környezetben, Isztambul Héttorony (Yedikule) negyedének 5 kereszteződésénél éles tesztelésre kerül.
A rendszer többféle forrásból gyűjt adatot: aszfaltba épített szenzorok, radarok, Bluetooth és mobilcellák.
A cél nem a torlódás kezelése, hanem annak megelőzése: „Tehát nem kezeli a torlódást, hanem elejét veszi a keletkezésének”.
A megoldás még az időjárási adatokat is figyelembe veszi, és egy felületen keresztül körülbelül fél órával előre be lehet avatkozni a lámpafázisokba.
Még a BME-s Simon Vilmos is elismeri: „pár másodperc változtatás is kilométeres dugókat tud okozni vagy megelőzni”.
Mire hasonlít és miért úttörő a TRALICO?
Dél-Kínában már működnek hasonló rendszerek, például az Alibaba City Brain: Hangzhou-ban 104 csomópontot kezel és 15 %-kal csökkentette a torlódást.
A TRALICO azonban első európai/japán nagyvárosi valós bevetés – ezzel egyedi és úttörő kezdeményezés.
Hol tartunk most?
A rendszer szimulátorokon már tesztelés alatt áll, az éles bevetés előtt óvatos finomhangolás zajlik.
Szeptemberben a BME és a partnerintézmények Isztambulban és Japánban együttműködő konferencián mutatják be az eredményeket, Simon Vilmos előadóként vesz részt.
Az elképzelés az, hogy a megoldás kereskedelmi termékké váljon, igaz, minden városhoz alkalmazkodni kell, így nem lehet egységes termék.
Forrás: sajtokozlemeny.com
Török delegáció járt Salgótarjánban, nem akármi miatt érkeztek
Forrás: Nógrád Vármegyei Kormányhivatal
A 12 tagú küldöttség társadalomkutatási projekt keretében látogatott Magyarországra. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal mellett a salgótarjáni kormányablakok szolgáltatásaival és működésével is képbe kerültek.
A magyar közigazgatási rendszert és a Kormányablakok működését is megismerte a török delegáció. A dr. Selim Capar, a török belügyminisztérium kutató- és tanulmányi központ elnöke által irányított egyetemi vezetőket dr. Szabó Sándor, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal főispánja fogadta Salgótarjánban, majd tájékoztatta őket a magyar közigazgatási rendszerről. A török delegáció tagjai a budapesti Belügyminisztérium mellett megyénk kormányhivatalában ismerkedtek a hazai közigazgatással, illetve a Kormányablakok szolgáltatásaival.
Török egyetemi vezetők érkeztek a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalba
Az Ankarai Társadalomtudományi Egyetem mellett további öt felsőfokú képzési intézményt képviselő csoport elsőként a magyar kormányhivatalok 2011 óta működő rendszerét, azon belül is a szervezeti egységeket ismerte meg a főispán előadásában. Ezt követően pedig Salgótarjánban személyes látogatáson tájékozódtak a Kormányablakok működéséről, valamint az azok által nyújtott lehetőségekről. A programok során a török egyetemi küldöttség találkozott Kreicsi Bálinttal, Salgótarján polgármesterével is. A delegáció társadalomkutatási projektje Debrecenben és Pécsett folytatódott.
Forrás: www.nool.hu
A Google elismerte, hogy nem figyelmeztetett 10 millió embert a 2023-as törökországi földrengésre
Nem működött a 2023-as, mintegy 60 ezer ember halálával járó törökországi és szíriai földrengés során a cég földrengés-előrejelző rendszere. A földrengés epicentrumától 150-160 kilométeres (100 mérföldes) körzetben tízmillió ember kaphatta volna meg a Google legmagasabb szintű riasztását.
Ehelyett az első 7,8-as erősségű földrengés után mindössze 469 darab legmagasabb szintű figyelmeztetést küldtek ki; ez a „Cselekedj”, amely a Ne zavarj beállítást is felülírva felugrik a képernyőn és hangos riasztást is indít. További félmillió ember kapott alacsonyabb szintű, a ne zavarj beállítást nem felülíró figyelmeztetést, ami „enyhe rengést” jelzett, vagyis alábecsülte a földrengések erősségét – írja a BBC. Felidézve, hogy a technológiai óriás korábban azt közölte: a rendszer „jól teljesített”.
A rendszer Android-eszközökön működik, a törökországi telefonok több mint 70 százalékán ez a program fut. A rengésnek a csaknem 60 ezer halálos áldozat mellett több mint százezer sebesültje is volt. A Google kutatói a Science folyóiratban részletesen leírták, mi történt: az első földrengést a rendszer 4,5 és 4,9 közötti erősségűre becsülte, miközben valójában 7,8-as erősségű volt. Egy második, aznap későbbi nagy földrengést is alábecsültek, a rendszer ezúttal 8158 telefonra küldött Cselekedj! riasztást, és alig négymillió felhasználónak az egy fokkal alacsonyabbat.
A földrengés után a Google kutatói megváltoztatták az algoritmust, és újra szimulálták az első földrengést. Ezúttal a rendszer 10 millió Cselekedj riasztást generált a legnagyobb kockázatnak kitetteknek – és további 67 millióan kaptak egy fokkal enyhébb riasztást.
A BBC megkérdezte a Google-t, hogyan teljesített a rendszerük a 2025-ös mianmari földrengés során, de még nem kapott választ.
Forrás: 444.hu
