2024. november 29.
Türkinfo Blog Oldal 66

Sokkoló vereséget szenvedett Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese

Törökország nagyvárosaiban az ellenzék győzött a vasárnap tartott helyhatósági választásokon, és a legnagyobb ellenzéki párt országos szinten is több szavazatot szerzett a kormánypártnál. Recep Tayyip Erdogan török elnök elismerte a vereséget, és azt ígérte, hogy levonják a tanulságokat.

Mint a minap írtuk, parlamenti és elnökválasztás tavaly volt az országban, és ezeken a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja (Igazság és Fejlődés, AKP) újabb mandátumot nyert. Isztambulnak viszont 2019 óta ellenzéki polgármestere van, a szekuláris Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu személyében (aki ismét indult a tisztségért), valamint a másik nagyváros, Ankara is ellenzéki vezetésű. 

A választás előtt Erdogan célként tűzte ki a két ellenzéki nagyváros visszahódítását. Mostanra kiderült, hogy ez a terve kudarcot vallott: mint a BBC írja, Isztambulban Ekrem Imamoglu a szavazatok több mint 50 százalékát gyűjtötte be, és több mint 10 százalékkal győzött a kormánypárt jelöltjével szemben. 

DE NEMCSAK ISZTAMBULBAN, HANEM ORSZÁGOS SZINTEN IS VERESÉGET SZENVEDETT A KORMÁNYPÁRT, AMIRE 21 ÉV ÓTA NEM VOLT PÉLDA TÖRÖKORSZÁGBAN.

Ankarában is hasonló eredmény születetett. A Köztársasági Néppárt jelöltje, Mansur Yavas már a szavazatok közel felének megszámlálásakor is akkora fölénnyel bírt riválisához képest, hogy be tudta jelenteni a győzelmet. Ezen kívül a többi török nagyvárosban – Izmirben, Bursában, Adanában és Antalyában – is az ellenzék vezetett a legfrissebb választási eredmények tükrében, valószínűleg ezek is ellenzéki vezetésűek lesznek. 

A török Anadolu hírügynökség korábban közölte, hogy a Köztársasági Néppárt Törökország 81 tartományából 36-ban győzhet, köztük több olyan régióban is, amelyek eddig a kormánypárt bástyájának számítottak. 

A legfrissebb adatok szerint – több mint 90 százalékos feldolgozottság mellett – országos szinten,

  • 37,32 százalékot szerzett a Köztársasági Néppárt,
  • míg Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés a voksok 35,78 százalékát gyűjtötte be.

Azt, hogy mekkora a különbség az öt évvel ezelőtti választáshoz képest, jól lehet látni az alábbi térképen is, amelyen az Igazság és Fejlődést narancssárgával, a Köztársasági Néppártot pedig pirossal jelölték:

Részletek>>>

Erdoğan mindent feltett Isztambul visszaszerzésére

Öt éve komoly csapást jelentett Recep Tayyip Erdoğan elnöknek és pártjának (Igazság és Fejlődés Pártja – AKP), hogy a helyhatósági választásokon Törökország három legnagyobb városának, így a főváros Ankarának, a gazdasági központ Isztambulnak, valamint az égei-tengeri İzmirnek az irányítását is megszerezte az ellenzék.

A tavaly újabb ötéves elnöki ciklusra megválasztott (helyszíni riportjainkat itt olvashatják) Erdoğan most mindent megtesz, hogy a vasárnapi helyhatósági választásokon visszahódítsa szülővárosát, a 16 milliós Isztambult. A tétet jelzi, hogy Erdogan maga is úgy fogalmazott egyszer, hogy aki nyer Isztambulban, nyer Törökországban. Közben pedig az ellenzéknek komoly erőpróba lehet a szavazás az elveszített 2023-as elnök- és parlamenti választás után.

Erdoğan először egy kerületi ifjúsági pártszervezetet vezetett, majd Isztambul polgármestere volt, mielőtt miniszterelnök és végül államfő lett. Ihsan Aktas politológus azt mondta a BBC-nek Erdoğanról:

„Isztambul az otthona. Isztambul elvesztése az ellenzékkel szemben a 2019-es helyi választásokon pusztító hatású volt számára.”

A tétje jóval túlmutat önmagán

Isztambulban újrázni készül az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, a népszerű, 52 éves, szociáldemokrata-centrista Ekrem İmamoğlu, aki öt éve nagyon szoros versenyben nyert az uralkodó párt jelöltje, Binali Yıldırım ellen. Ezt megóvták szabálytalanságokra hivatkozva, erre İmamoğlu még nagyobb különbséggel verte ellenfelét. Hiába nagy és népes Törökország, Isztambul különösen fontos, hiszen a török lakosság ötöde itt él, és ez az állam pénzügyi-gazdasági, kereskedelmi és turisztikai központja, aminek a Bloomberg szerint évi 6,6 milliárd dolláros a büdzséje, sőt a török GDP harmadát adja.

A mérsékelt-konstruktív hangneméről ismert İmamoğlu magabiztosan beszélt egy kampánygyűlésen: „2019-ben lezártunk egy fejezetet, és március 31-én [az AKP] is történelem lesz.” Kampánya arra épít, hogy a megélhetési válság mellett is mennyit fejlődött Isztambul, bővült a vasúthálózata, parkosítottak és sok lakóház is épült. Mindezt ráadásul ellenszélben: Magyarországhoz hasonlóan Törökországban is hátráltatja a kormány az ellenzéki vezetésű városok fejlesztését.

Részletek>>>

Isztambulban széthullott az ellenzéki összefogás, de a börtönnel fenyegetett polgármester nem esélytelen

Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Törökországban, a legfontosabb verseny Ankara és Isztambul irányításáért folyik, az eredmény pedig sokat elmond majd a török autokrácia állapotáról.

Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Törökországban, a legfontosabb verseny Ankara és Isztambul irányításáért folyik, az eredmény pedig sokat elmond majd a török autokrácia állapotáról.

A parlamenti és elnökválasztásokon tavaly a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja (Igazság és Fejlődés, AKP) nyert. Isztambulnak viszont 2019 óta ellenzéki polgármestere van, a szekuláris Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu, aki ismét indult a tisztségért. Az ország legnagyobb városát előtte 25 éven át az AKP irányította. Erdogannak érzelmileg is fontos Isztambul irányítása, mert ott kezdte politikai karrierjét: 1994-ben ő lett a polgármester, aztán 2003-ban miniszterelnök és 2014-től elnök.

A dpa hírügynökség szerint, ha Imamoglu most is nyer, akkor akár ellenfele is lehet Erdogannak a 2028-as elnökválasztáson. Viszont a polgármester ellen per folyik választási tisztségviselők megsértése vádjával, és ha ebben jogerősen elítélik, akkor többé nem vállalhat köztisztséget. Elemzők szerint Erdoganék győzelme ellenben megágyazhat annak, hogy az alkotmány esetleges módosításával újabb elnöki ciklusra is felhatalmazást kapjon.

Isztambulban az AKP Erdogan polgármesterjelöltje Murat Kurum, aki várostervezési miniszter volt Erdogan egyik kormányában. A felmérések szerint szoros verseny várható közte és Imamoglu között. Mindazonáltal még 47 másik polgármesterjelölt van a 16 millió lakosú metropoliszban. A legutóbbi választásokkal ellentétben az is Erdoganék előnyére válik, hogy az ellenzék már nem egységes. Imamoglu 2019-ben a nacionalisták, szekularisok, liberálisok, konzervatívok, iszlamisták és – ami a legfontosabb – a kurdok hatpárti koalíciójának támogatásával nyert. Ez az ellenzék azonban a tavalyi elnökválasztási vereség után összeomlott, és a többi ellenzéki pártnak, köztük a kurdbarát DEM pártnak is saját jelöltjei vannak.

Részletek>>>

Selahattin Yusuf: Nincs hazatérés

A regény hátterét az 1980-as évek Törökországa, a katonai junta hatalomátvétele utáni félelemmel terhes időszak adja. A Trabzon környéki hegyi tanyák népe keserves elszántsággal igyekszik kiigazodni az események zűrzavarában. A Fekete-tengeri régió havasi fennsíkjait régmúlt időkön kesergő, fájdalmasságában is felemelő hangon öleli körbe a pásztorfurulya, az ősi kaval dallama. Alkonyatkor hallgatag, szilaj csordapásztorok néznek farkasszemet a többezer méteres hegycsúcsok mögött lebukó nappal.

Ezen a vidéken az asszonyok csókja sárga havasszépe illatú, és egy kisfiú szíve most készül megszakadni az első szerelemtől. Éjszakánként farkasüvöltés veri fel a fennsík csendjét, fütyül a szél a zsindelytetőkön, mialatt botladozva fut a hóban a cigarettát kolduló falu bolondja. Az öreg Kut bá falába kísértetiesen kopog a csöndben, ahogy lassan biceg a dzsámi előtti tér felé. Az egyetlen ember a faluban, aki „látta Németországot”, így nagyobb tisztelet övezi, mint amekkora a legmagasabb gyertyánfa lombja. A cifra káromkodásokkal kivarrt, babonáktól szorongatott szegénységnek búcsút intve egy fiatal élet megindul fölfelé a meredélyen, hogy mindenki és minden ellenére kikovácsolja a saját szerencséjét.

A szerző ebben az autofikciós regényében drámai képekben eleveníti fel az íróvá válása útján megtett legelső lépéseit.

Megjelenés éve2024
ISBN-szám978 615 6759 08 5
Terjedelem240 oldal
FordítottaPál Laura
KöszönetA kötet megjelenését a Budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet támogatta.

Forrás: napkut.hu

Válaszúton Törökország – a sorsdöntő isztambuli küzdelem

Nagyító rovatunkban ezúttal a vasárnapi török helyhatósági választást vesszük górcső alá. Ha Erdogan pártja visszaveszi Isztambult az ellenzéktől, akkor az elnök elég magabiztosnak érezheti magát ahhoz, hogy pozitívabb örökségépítő lépésekre összpontosítson – de egy veszteség azt eredményezheti, hogy ráerősít populista politikájára bel- és külföldön. Az eredmény komoly kihatással lesz a kurd kérdés megoldására is.

Fotoğraf: HARUN BENLİ: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/kent-adam-insanlar-sokak-7068791/

Március 31-én mintegy 58 millió regisztrált török szavazó járul majd az urnákhoz az országos helyhatósági választásokon, hogy polgármestert válasszon közel 4000 városban. Az eredménynek nem lesz közvetlen hatása Erdogan elnök kormányára.

Mégis, mivel a szavazók az egész országban voksolnak, a helyi választások Törökország belpolitikájának lakmuszaként szolgálnak, ami egyenértékű az amerikai félidős választásokkal.

Forrás és folytatás: privatbankar.hu

Meghalt a török Rambo

Serdar Kebapçilar testépítő karrierje mellett olyan filmekkel vált ismertté, amelyek kísértetiesen emlékeztettek Sylvester Stallone sikereire.

65 éves korában elhunyt a „török Rambóként” ismertté vált Serdar Kebapçilar – írja a Sun.

A testépítő a nyolcvanas években számos olyan török filmben szerepelt, amelyek kísértetiesen emlékeztettek Sylvester Stallone sikerfilmjeire. A „Karaşimşek”, „Korkusuz”, „Komando”, „Guillano” című alkotások Törökországban rendkívül sikeresek voltak, és az Egyesült Államokba is eljutottak. A Rocky nyomán elkészült Karaşimşek forgatása mindössze másfél hónapig zajlott, de angol szinkron is készült hozzá.

Forrás és folytatás

Konstantinápolytól Kairóig – Kalandozások Törökországban, Palesztinában és Egyiptomban 1911-1938

Irodalmi szenzáció: Erdély fenegyereke, Maderspach Viktor (1875-1941 kiadatlan útijegyzetei 1911 és 1938 között, lenyűgöző korabeli fotók kíséretében! A szerző erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Őseitől a ruszkabányai márvány- és vasércbányát, kohót, és több ezer holdnyi erdőt örökölt. 

Kalandos élete nem korlátozódott Erdélyre vagy Magyarországra, harmincéves korától kezdve körbeutazta a Közel-Keletet, Bukaresten és Dobrudzsán át többször megfordult Törökországban, innen Palesztinát járta be, eljutott Egyiptomba és Algériába is. Útjairól jegyzeteket készített, ezeket a Világ, az Új Idők, a Pesti Napló, de legfőképp a Magyarság című újság közölte.


A jelen kötet a lapokban közreadott, de kötetben soha meg nem jelent úti beszámolók, naplók, tárcák gyűjteménye, mely majd harminc évet ölel fel: a békebeli világtól, 1911-től kezdve egészen 1938-ig. A kötetet káprázatos eredeti fotók kísérik.

FORRÁS lira.hu

Kamu-hiszti, kamu-like? Török like-ok százai tűntek fel Varga Judit védekező posztja alatt

Kép forrása: www.pxfuel.com

Gyanúsan vásároltnak tűnő török lájkok százai tűntek fel Varga Judit Facebook-oldalán, az exminiszter legfrissebb posztja alatt, amelyben a volt férje, Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott hangfelvételre reagál.

Az állítólag Magyar és Varga közös otthonában készült felvételen arról van szó, hogy Rogánék belenyúltak a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány nyomozati irataiba.

Varga Judit igyekezett a posztjában kontextusba helyezni a volt férjével hallható beszélgetést, mint állítja, bántalmazó kapcsolatban élt, és csak azt mondta, amit Magyar Péter hallani akart.

Varga posztjára több ezer like érkezett, ám meglepő módon százával dőlnek a kamuprofilnak tűnő török kedvelések is. Mint tudjuk, a lájkvásárlás csak egy a Facebookon használatos megtévesztési technikák közül.

A lakmusz.hu 581 török profilt számolt, ami miatt felmerül a gyanú, hogy nem személyes érdeklődésből találták meg Varga Facebook-posztját, hanem odairányították őket.

Egyébként nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik Varga Judit Facebook-oldalán. Egy hete vietnámi lájkok tömegét fedezték fel Varga Judit egy másik Magyar Péterre reagáló, családon belüli erőszakkal kapcsolatos Facebook-posztja alatt.

A dolog külön érdekessége, hogy bár Varga Judit előszeretettel védekezik azzal, hogy Magyar Péter terrorizálta és félelemben tartotta, 2020 januárjában így nyilatkozott a Képmásnak:

Én az anyaságot, a hagyományosnak mondható női feladatokat mindig úgy élhettem meg Péterrel, mintha egy nyitott ajtajú kalitkám lenne: tudtam, hogy ha szeretnék kiteljesedni más területen is, akkor kirepülhetek. Péter sosem várta el tőlem, hogy feladjak bármit is abból, aki én vagyok. Ha zárva lett volna a kalitka ajtaja, akkor nem biztos, hogy annyira jól éreztem volna magam benne, így viszont mindig szívesen repültem vissza.

Forrás: propeller.hu

Nasıl Yar Diyeyim

16,474FansLike
639FollowersFollow