![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Törökország csodái: Myra – egy ókori város a török tengerparton és Szent Miklós kultusza
Myra, mai nevén Demre, Törökország talán legizgalmasabb régészeti lelőhelye, amely az ókori Lükia tartomány egyik legfontosabb városának számított. A várost gazdag történelme, lenyűgöző romjai és szoros kapcsolata Szent Miklóssal teszik vonzóvá a turisták számára.
Myra történelmi áttekintése
Myra, mai nevén Demre, Törökország déli partvidékén, a Földközi-tenger partján fekvő ősi város, amelynek története több ezer évre nyúlik vissza. A város a lükiai civilizáció egyik legjelentősebb központja volt, majd a rómaiak, a bizánciak és az oszmán törökök uralma alatt is virágzott.
Lükiai korszak: Myra a lükiai civilizáció egyik legfontosabb városa volt. A lükiaiakról ismert, hogy kiváló hajósok és kereskedők voltak, és Myra stratégiai fekvésének köszönhetően fontos kereskedelmi központtá vált.
Római korszak: A rómaiak hódítása után Myra jelentősége tovább nőtt. A város Lycia tartomány fővárosa lett, és a római kultúra és építészet jelentős hatással volt a városra.
Bizánci korszak: A római birodalom felosztása után Myra a Bizánci Birodalom része lett. Ebben az időszakban épült a Szent Miklós-templom, amely a város egyik legfontosabb épülete lett.
Oszmán korszak: Az oszmán törökök hódítása után Myra jelentősége csökkent, és fokozatosan elnéptelenedett.
XIX-XX. század: Az ókori romokat feltárták, Szent Miklós templomát átépítették és megindult a turizmus
Szent Miklós és Myra
Szent Miklós, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, Myra püspökeként vált híressé. Az ősi hagyományok szerint Miklós a 3. században született Patarában, de élete nagy részét Myrában töltötte és 52 éven át ő volt a város püspöke. A legendák szerint rendkívül jótékony és nagylelkű ember volt, aki gyakran segített a szegényeken és a rászorulókon. Halála után Myra védőszentjévé vált, és sírja hamarosan zarándokhely lett.
Szent Miklós legendái: Miklóshoz számos legenda fűződik, amelyek közül a legismertebb az, hogy titokban aranyat helyezett egy szegény ember házába, így lehetővé téve számára, hogy lányait férjhez adja. Ebből a történetből alakult ki az a szokás, hogy a gyerekeknek karácsonykor ajándékokat hoznak. Egy másik legenda szerint hajósokat mentett ki a háborgó tengerből, egy harmadik legenda pedig azt meséli el, hogyan kapott egy hajóstól gabonát az éhezőknek és csodatétellel pótolta a kapitánytól kapott zsákokat a fedélzeten, amikor kikötött a végső kikötőben a hajója.
Szent Miklós tisztelete: Szent Miklós tisztelete a középkorban Európa szerte elterjedt, és a mai napig őt tartják a gyermekek, a tengerészek és a kereskedők védőszentjének.
A szent hamvainak elrablása: A 11. században olasz kereskedők elrabolták Szent Miklós hamvait, és Bariba vitték, ahol ma is őrzik őket.
Forrás: utazasielmenyek.hu
A következő napokban a brit miniszterelnökkel és a török elnökkel is „találkozhat”
Keddtől egészen péntekig tartanak a forgalomkorlátozások
Magyarország történetének diplomáciai csúcseseményét rendezik Budapesten, a nyugati világ csúcstalálkozójára több mint negyven állam vezetője hivatalos, de nemcsak az uniós tagállamok állam és kormányfői érkeznek fővárosunkba, hiszen itt lesz például a brit miniszterelnök és a török elnök is.
A diplomáciai csúcs miatt a közlekedők jelentős forgalomkorlátozásokra számíthatnak Budapesten – figyelmeztetett a rendőrség.
A november 5-től egészen november 8-ig tartó korlátozások az első napon az V., a VI., a VII, a XIV. és a XV. kerületet érintik, de a következő napokban az egész fővárosban terelésekre és lezárásokra kell készülni.
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Belopta magát a szívembe, mondja a Székelyföldet magyar nyelven népszerűsítő török influenszer
Különös dologra lettem figyelmes a közösségi médiában, egy fiatal török srácra, aki időről-időre Erdélyből és Székelyföldről jelentkezik be, és székely zászlóval a kezében, magyar nyelven mesél a követőinek a helyi gazdag történelmi, kulturális örökségről. A Németországban élő Melik Şah Ünsal nem csak a török, hanem a magyar történelemnek is rajongója, Székelyudvarhelyet tartja a legszebb erdélyi városnak, Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő pedig számára követendő példa.
Sikerült utazásai közben elcsípnem a harmincnégy éves Melik Şah Ünsalt, aki érdeklődésemre elmondta, Németországban született, török családban, első fiúgyermekként. Mindig érdekelte a történelem, gyerekkora óta bújja a történelemkönyveket, ezért nem volt kérdés számára, hogy a berlini egyetemen a török történelemről tanuljon, a turkológia szakon, melynek a török hagyomány és a nyelv áll a középpontjában. Állítása szerint a török, a német és a magyar nyelv mellett még másik három nyelven beszél, így fordítóként dolgozik, ha épp nem apjával közös vállalkozásával, egy könyvelői irodával van elfoglalva.
Melik erdélyi útja során ellátogatott többek között Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre, de kisebb településekre is, mint Parajd, Székelyderzs, Kisgalambfalva vagy Tusnádfürdő. Azt mondja, azokat a helyeket kereste föl, amelyekről könyveiben vagy az interneten olvasott, netán az emberektől hallott. Közösségi médiás ismerősei ugyanis gyakran felhívják a figyelmét arra, hogy környékükre érdemes ellátogatnia, mert van ott régi temető, sírhely, csatahelyszín vagy épület. „Többször előfordult már, hogy az emberek vendégségbe hívtak magukhoz, mivel követik a munkásságom. Ilyenkor szeretnének megmutatni egy-egy helyszínt, vagy beszélnek a székelyek és magyarok történelméről. Ennek köszönhető, hogy sok értékes, hagyományát és történelmét őrző és szerető embert ismerhettem meg” – mesélte Melik.
Melik ilyenkor nem csak turistaként jár-kel, hanem egy történész/archeológus kíváncsiságával szemlélődik, és igyekszik elbeszélgetni a helyi emberekkel. Innen újabb és újabb ismeretségekre, információkra tesz szert.
Miért épp Székelyföldet népszerűsíti?
Forrás: transtelex.ro
Jankovics Marcell csodaszarvas-ábrázolása díszíti az isztambuli tűzfalat
A Színes Város Csoport Törökországban festette meg legújabb murálfestményeit, amelyek Isztambul és Kocaeli városát színesítik. A magyar–török kulturális évad részeként Isztambulban Egyed Gábor tervei alapján Jankovics Marcell csodaszarvas-alakja elevenedik meg a tűzfalon, míg Kocaeliben Váczy Enikő tervei alapján világhírű magyar találmányok színesítik a köztereket.
A Színes Város Csoport murális projektje a magyar–török kulturális évad részeként valósult meg. Az évadot a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából hirdették meg, a programsorozat egy teljes éven át kínál változatos kulturális programokat mindkét országban. A projekt szakmai partnere a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Isztambul.
A Színes Város Csoport alkotásai
Isztambulban egy kulturális központ falát színesíti a Színes Város Csoport legfrissebb alkotása, amely a Csillagösvény címet kapta.
A murál tematikája a magyar mozgókép, ezen belül is a magyar animáció, melyet Jankovics Marcell emblematikus világával idézett meg Egyed Gábor, a falfestmény tervezője. A csodaszarvas legendáját ábrázolja a murál, amely kiemelt mondakör mind a magyar, mind a török mondavilágban.
Az ősmagyar törzsek vándorlásai során számos más törzzsel találkoztak, így gazdagítva egymás kultúráját. A csodaszarvas maga a vándorlás mitológiája. Ez a kulturális kapcsolat a török–magyar összefonódás egyik ősszimbóluma. Az ősi török törzsek egyikét tokuz boynuzlu (kilenc szarvas) néven is említik. A murál az ősi népek tengeri birodalmát és az égboltot ábrázolja, miközben a szarvas ágas-bogas agancsa a török népek rokonságára utal.
***
Kocaeli városában, egy hídpilléren kapott helyet a Színes Város másik törökországi alkotása, a magyar innovációkat megjelenítő mű Váczy Enikő tervei alapján készült el.
Török hónap a FiDO-ban
Melyik kultúra kapja a novembert? A török, tehát a török kultúra különböző aspektusaival lehet ismerkedni.
Más országok, népek kultúráit ismerhetik meg a helyi fiatalok úgy, hogy a körúton sem kell átmenniük.
Forrás: jozserfarosi ujsag.hu
Programok: facebook
A magyar turkológia szerepe a magyar őstörténet, középkor és kora újkor kutatásában
Időpont
2024. november 18. 10.00-16.00 óra között
Helyszín
Humán Tudományok Kutatóháza – Nagyterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Részletek
A konferencián az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által képviselt diszciplínák közül egy kivételével valamennyi részt vesz, nevezetesen az orientalisztika, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a néprajztudomány és a zenetudomány. Az I. osztály olyan kérdésben nyilvánul meg hitelesen, amely a közvéleményt élénken foglalkoztatja, és tudományos előadásokkal reflektál már rég elfeledettnek hitt évszázados tévhitek újjászületésére.
Program
Levezető elnökök: Dávid Géza, az MTA doktora; Fodor Pál, az MTA doktora
10.00–10.10: Megnyitó
Borsos Balázs, az MTA levelező tagja, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke
10.10–10.30: A magyar őstörténet mint a hazai turkológiai kutatások elindítója
Vásáry István, az MTA rendes tagja
10.30–10.50: Újabb eredmények korai török jövevényszavaink kutatásában
Agyagási Klára, az MTA doktora
10.50–11.10: A nyelv mint történeti forrás – a szociotörténeti nyelvészet hozzájárulása a régi török–magyar kapcsolatok kutatásához
Sándor Klára, az MTA doktora
11.10–11.30: Török eredetű személy- és helyneveink (Tudománytörténeti áttekintés)
Baski Imre PhD
11.30–11.50: A közép-ázsiai klasszikus török nyelv és irodalom kutatásának magyar hagyományai
Péri Benedek PhD
11.50–12.10: A honfoglalás kori énekmondás kérdései
Sudár Balázs PhD
12.20–14.00: Szünet
Levezető elnök: Vásáry István, az MTA rendes tagja
14.00–14.20: A magyarországi török hódoltsággal kapcsolatos legújabb történeti kutatások
Dávid Géza, az MTA doktora; Fodor Pál, az MTA doktora
14.20–14.40: A török hódoltság korának régészete és művészete
Gerelyes Ibolya PhD
14.40–15.00: Az együtturalkodás formái a török-mongol steppei hatalomgyakorlásban. Analógia a korai magyar történelem értelmezéséhez
Ivanics Mária, az MTA doktora
15.00–15.20: Párhuzamok A mongolok titkos története és a magyar krónikairodalom között: a vándorlás és az eskü motívumai
Birtalan Ágnes PhD
15.20–15.40: Az Égisten és a korai törökség hitvilága. Az ősi magyar hitvilág lehetséges török kapcsolatai
Dallos Edina PhD
15.40–16.00: A magyar népzene honfoglalás előtti dallamairól
Sipos János PhD
16.00: Zárszó
Forrás: mta.hu