Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök közel 4,6 milliárd lírás (160 milliárd forintos) mentőcsomagot jelentett be hétfőn a koronavírussal leginkább sújtott ágazatokban működő vállalkozások számára – adta hírül a Reuters.
A parlament ülését követően Erdogan kihirdette, hogy többek között
a kávézók, vidámparkok, esküvőszervezők egyszeri 5000 lírás (nagyjából 174 ezer forintos),
az éttermek, taxisok, fodrászok, zenészek és autómosók pedig egyszeri 3000 lírás (105 ezer forintos) támogatásban részesülnek.
Hamarosan szintén támogatásban részesülnek majd a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő cégek is.
Hétfőn a napi esetszám 10 174 volt Törökországban, ami bár jelentősen visszaesett az előző hetekhez, és az áprilisi csúcsot jelentő 60 000 fölötti adatokhoz képest,
még mindig elmarad az Erdogan által enyhítési küszöbként meghirdetett 5000-től. Az elmúlt 24 órában 223 ember veszítette életét a koronavírus-fertőzés szövődményeiben.
Az országban eddig 14,9 millió ember kapott legalább egy oltást, és 11,2 millió fő van túl a második dózison is – ez a teljes népesség 13 százalékát jelenti.
A múlt hét hétfői bejelentés alapján Törökország a Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodás értelmében elfogadja a magyar vakcinaigazolványt.
Vitát tart kedden a török demokrácia állapotáról az Európai Parlament. A képviselők várhatóan egy állásfoglalást is elfogadnak majd, amely elítéli a jogállamiság leépítését. Elemzők szerint az unió szavahihetősége forog kockán az ügyben.
Kellemetlen perceket okozhat Erdogan elnöknek az Európai Parlament keddi vitája az emberi jogok törökországi helyzetéről. A képviselők álláspontja valószínűleg jóval durvább lesz az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács pozíciójánál. Korában az amerikai külügy és a civilek jelentéseiben is az szerepelt, hogy Törökországban drámai módon leépült a jogállamiság.
„Már több esetben láthattuk, hogy az elnök véleménye a döntő. Ezért az ügyészek nem csak alkalmazzák azt, amit az elnök mondott, hanem népszerűsítik is azt. Ez pedig kétségbeesést eredményez a törökök körében, hiszen bárkit börtönbe zárhatnak bármiért” mondta a Carnegie Europe elemzője, Marc Pierini.
Az igazságszolgáltatás feletti hatalomátvétel az ellenzékiek és civilek elleni eljárások tömegéhez vezetett. Az ügyek jó részében semmilyen bizonyíték nem szerepelt a vádak mögött a Human Rights Watch szerint. Az áldozatok között vannak újságírók, politikusok és aktivisták is.
„Sokan közülük eltűntek a börtönökben, miközben a hatóságok ellenőrzése lazult a szükségállapot felfüggesztése után. Sok jelentés készült a börtönökben zajló kínzásokról, nagyon aggódunk emiatt” – mondta a Stockholmi Egyetem professzora, Paul Levin.
A bírálatok ellenére is felkereste Erdogan elnököt a bizottság és a tanács elnöke nemrég. Brüsszel szerint az útra szükség volt azért, hogy felvessék a jogsértéseket.
„Szerintem egy vicc az, amikor az uniós vezetők megismétlik hogy aggódnak a törökországi helyzet miatt. Az ilyen kijelentéseknek már nincs meg az a súlyuk, mint régen” – tette hozzá Paul Levin.
Azonban az Európai Unió továbbra is Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere, ezért Erdogan érdeke az, hogy ne legyenek kereskedelmi szankciók.
„A törökök gyenge oldala a gazdaság. A gazdaság pedig lefelé tart a lefolyóba. Erdogan korábban sikeres volt az alsó-középosztály megteremtésében, de most már nem ez a helyzet” – mondta Marc Pierini.
A következő török általános választás 2023-ban lesz.
Törökország egyik legnépszerűbb drámája a TV2-n lesz látható!
Ismét új sorozat indul a TV2 műsorán május 17-én 15.40-től. A történet főhőse egy ambiciózus férfi (Akyürek), aki beleszeret egy jómódú nagykövet lányába (Atagül). Kettejük boldogsága azonban nem lehet teljes, mivel a múltjuk árnyai végig kísértik őket.
A sorozat főszereplőit már a magyar közönség is jól ismeri: Engin Akyürek-t a a Fatmagülből és a Piszkos pénz, tiszta szerelemből, míg Neslihan Atagül-t a Végtelen szerelemben láthatták a török sorozatok rajongói. Utóbbival ugyanakkor csak az első szezonban találkozhat a közönség, mivel a színésznő betegség miatt kénytelen volt otthagyni a produkciót. A helyére, ám másik szereplőt alakítva Tuba Büyüküstün érkezik majd, aki olyan sorozatokban szerepelt már, mint a Bosszú vagy szerelem, valamint Akyürek oldalán a Piszkos pénz, tiszta szerelemben.
A 2019-ben készült sorozat több egy romantikus drámánál, a főhősnő története ugyanis azt olyan kérdéseket feszeget, mint például egy fiatal nő hogy tud manapság szembenézni és megbirkózni a modern társadalmi elvárásokkal vagy a családja felől rá nehezedő nyomással.
A sorozat epizódjai természetesen a TV2 Play oldalán is visszanézhetőek lesznek!
A nagykövet lánya minden hétköznap 15.40-kor a TV2 műsorán!
Törökország hétfőtől fokozatosan enyhíteni kezd az április vége óta érvényben lévő „teljes zárlaton”, amelyet a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány romló mutatói miatt vezettek be. Az új intézkedéscsomag június 1-ig lesz érvényben – közölte vasárnap a török belügyminisztérium.
Kép forrása: www.pikrepo.com
A rendelkezések értelmében a tartományok közötti utazást a nappali órákban ismét szabaddá teszik. Hétköznaponként az eddiginél később, 21 órakor kezdődik az éjszakai kijárási tilalom és reggel öt óráig tart. A hétvégékre vonatkozó eddigi kijárási tilalom azonban érvényben marad, ami azt jelenti, hogy a lakosok napközben csak a közeli élelmiszerboltokat kereshetik fel.
Újranyitnak az óvodák, de az iskolai oktatás két évfolyamtól – a 8. és a 12. évfolyamtól – eltekintve online formában folytatódik.
A 18 év alattiak esetében feloldják a lakhely elhagyását a 10 és 14 óra közötti idősávban engedélyező rendelkezést, mozgásszabadságukra ezentúl rájuk is a főszabályok vonatkoznak. A 65 év felettiek esetében viszont ez csak akkor válik lehetővé, ha az érintett megkapta a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát. A tömegközlekedést az említett két korcsoport továbbra sem veheti igénybe az MTI híre szerint.
A Besiktas 2–1-re legyőzte Megyeri Balázs csapatát, a Göztepét a török labdarúgóliga utolsó fordulójában, ezzel maga mögött tartotta a tabella élén a Galatasarayt, valamint Szalai Attila együttesét, a Fenerbahcét, és fennállása 21. bajnoki címét ünnepelheti.
Az utolsó fordulót a Besiktas és a Galatasaray 81-81, a Fenerbahce 79 ponttal várhatta. A Galata csak úgy előzhette volna meg a Besiktast, ha több pontot szerez nála, mert az egymás elleni eredmények a „fekete sasoknak” kedveztek. A három bajnokesélyes mérkőzését értelemszerűen egy időben játszották. A második félidő(k) során a Galatasaray néhány perc erejéig átvette a vezetést az élő tabellán, miután megfordította a Yeni Malatyaspor elleni mérkőzését (3–1), de aztán a Besiktas az algériai Rasid Gezzal tizenegyesgóljával másodszor is megszerezte a vezetést a Göztepe vendégeként, és ezt követően már nem engedte kiénekelni a szájából a sajtot.
1 pohár (2 dl-es) apró szemű (köftelik) bulgur
1 pohár forró víz
1/2 pohár búzadara
1,5 ek. liszt
1/2 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 db tojás
1 tk. sűrített paradicsom
1 tk. paprikakrém
só, bors, római kömény
A bulgurt tálba tesszük, ráöntjük a forró vizet, letakarjuk, és hagyjuk, hogy magába szívja, kb. 10 percig. Ezalatt lereszeljük a vörös- és a fokhagymát. Ha a bulgur felszívta a vizet, hozzáadunk fél pohár búzadarát, 1,5 kanál lisztet, egy egész tojást, a sűrített paradicsomot és a paprikakrémet, a lereszelt hagymákat, majd a fűszereket. Alaposan összegyúrjuk. Vizes kézzel apró golyókat formázunk, mindegyik közepébe az ujjunkkal egy mélyedést nyomunk. Forrásban lévő, sós vízben kifőzzük a köftéket.
Amíg a köfték főnek, lereszeljük a paradicsomot, összezúzzuk a fokhagymát. Az olívaolajat felmelegítjük egy lábasban, rádobjuk a fokhagymát, egy percen belül a paprikakrémet és a sűrített paradicsomot is. Újabb egy perc múlva ráöntjük a reszelt paradicsomot, sózzuk, fűszerezzük. Kb. 5 perc alatt összefőzzük.
A megfőtt köftékre ráöntjük a paradicsomszószt, összeforgatjuk. Tálalás előtt meghintjük finomra vágott petrezselyemmel. Kínálhatunk mellé joghurtot.
1820. május 12-én született Florence Nightingale angol ápolónő, a modern betegellátás és nővérképzés úttörője. A kitüntetéseket visszautasította, nemzetközi hírnevét kihasználva pedig a kórházi viszonyok javításáért lobbizott.
Firenzében látta meg a napvilágot, jómódú szülei erről a városról nevezték el. Otthon tanult meg görögül, latinul, franciául, németül és olaszul, és történelmi, filozófiai valamint matematikai ismereteket szerzett. Tizenhét évesen az Úr hangját vélte hallani, aki arra utasította, hogy életét szentelje mások szolgálatának.
1844-ben családja haragját és ellenkezését kiváltva bejelentette, hogy ápolónő akar lenni – abban a korban teljesen szokatlan volt, hogy egy nő nagyobb ambíciókat tápláljon, mint a házasság és az anyaság. Mivel hajthatatlannak bizonyult, szülei 1850-ben hosszabb külföldi körútra küldték, hátha meggondolja magát. Az út eredménye az lett, hogy Németországban elvégzett egy ápolónőképző iskolát, majd hazatérve egy előkelő nőket ápoló londoni intézet igazgatója lett.
1853-ban kitört a krími háború, és az angol közvélemény elszörnyedt a katonai kórházakban uralkodó állapotokat ismertető jelentéseken. A hadügyminiszter Nightingale-t bízta meg a nővéri ügyelet ellátásával, ő Scudariban (más néven Scutariban, ma Üsküdar néven Isztambul egyik kerülete) látott munkához az általa kiválasztott 38 ápolónővel. A zsúfolt és büdös barakkokban a több ezer beteg közül soknak nem jutott sem ágy, sem ruha, sem gyógyszer, napi fél liter vizet kaptak ivásra és mosdásra, s mindenhol nyüzsögtek a patkányok és bolhák.
Nightingale jobb higiéniai viszonyokat teremtett, javított az élelmezésen, az adminisztráción, minden nap órákat töltött a barakkokban, sőt, még éjjel is betegeit látogatta és vigasztalta. A The Times jelentése, majd Longfellow verse nyomán kapta a „lámpás hölgy” nevet, lámpása az ápolás jelképe lett. Munkája révén a halálozási arány hónapok alatt 42-ről 2,2 százalékra csökkent.
Hazatérve nemzeti hősként fogadták. A kitüntetéseket visszautasította, nem akart híres lenni, újonnan jött hírnevét kihasználva a kórházi viszonyok javításáért lobbizott. Alapítványának 45 ezer fontot adtak össze, 1859-ben közreműködésével alakult meg a körzeti ápolónők első egyesülete, a Katonai Orvosi Iskola, majd 1860-ban a Szent Tamás Kórházban a Nővérképző Iskola.
Később tevékenysége bábaasszonyok és dologházi ápolók képzésére is kiterjedt, 1910-es halálakor csak az Egyesült Államokban több mint ezer ilyen intézmény létezett. Nightingale felismerte: a beteg jobb gondozást kap családja körében és látogató ápolói szervezeteket alapított.
Levelezése és látogatói révén igen járatos volt a világ dolgaiban. Látása egyre romlott, 1901-re megvakult. 1907-ben első nőként kapta meg az Order of Merit (az angol becsületrend) kitüntetést. Magánélete gyakorlatilag nem volt: „A betegápolás féltékeny valami, nem tűri, hogy aki neki él, más urat is szolgáljon” – írta.
1910. augusztus 13-án Londonban halt meg, végakaratában nem engedte, hogy állami tiszteletadással a Westminster apátságba temessék.
Immár hét országgal kötött kétoldalú megállapodást Magyarország, amely értelmében kölcsönösen elfogadjuk egymás vakcináit, így a beoltott állampolgárok teszt és karantén nélkül utazhatnak – erősítette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Hozzátette, a legtöbb olyan országba nagy valószínűséggel lehet majd utazni, ahová a magyarok szívesen járnak nyaralni. Konkrétumokat nélkülöző kijelentését sokféleképp értelmezhetjük, így számos nyitott kérdést maradt az utazásokkal kapcsolatban. Hiába nevezte butaságnak korábban Orbán Viktor miniszterelnök a hírt, hogy a keleti vakcinákkal nem lehet majd utazni, egyelőre még az említett kétoldali megállapodások sem egyértelműek.
Mint ismert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eddig Montenegróval, Szerbiával, Bahreinnel, Szlovéniával, Romániával, Horvátországgal és Észak-Macedóniával állapodott meg az oltások kölcsönös elfogadásában.
Nem tisztázott ugyanakkor a 16 évnél fiatalabb, így szükségszerűen nem olthatók helyzete. Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy Törökországgal megállapodtak, vagyis oda mehetnek a gyerekek és fiatalok is, a többi ország esetében azonban ez a megegyezés még várat magára. Vagyis a családok egyelőre egyedül Törökország felé vehetik az irányt, ha nyaralni mennének, hiszen a nem oltottakat még azok az országok sem engedik be, amelyek amúgy elfogadják a Magyarországon használt vakcinákat.
Problémát okozhat sokak számára a horvát hatóságok kérése is, nem elég ugyanis a védettségi igazolvány a belépéshez, elkérik az oltás után kapott dokumentumot is, amely rögzíti a második oltás időpontját; a belépés csak az ezt követő 14. naptól lehetséges.
Egységes EU-s szabályozás nem lévén a tagországok egyelőre a saját hatáskörükben döntenek a vakcinák elfogadásáról. Az Európai Parlament döntött ugyan egy közösen használható Covid-19 igazolvány majdani bevezetéséről, de a keleti vakcinákat nem vonta bele a kötelezően elfogadott oltások körébe. Így van, ahol csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott védőoltásokat – a Pfizert, a Modernát, a Janssent és az AstraZenecát –
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
