EBBEN A TÖRÖK TENGERPARTI VÁROSBAN MOST DRÁGÁBB NYARALNI, MINT DUBAJBAN VAGY PÁRIZSBAN
Törökországban a szállodai árak néhol több mint 100 százalékkal nőttek a tavalyi évhez képest. Ma egy négytagú család hét éjszakás all-inclusive tartózkodása meghaladhatja a 100 000 török lírát (kb. 1,4 millió forint). Ha ehhez a költséghez hozzáadjuk az utazás és a vásárlások költségét, az összköltség jelentősen megnő.
A Türkiye Gazetesi Kaan Zenginli jelentése szerint figyelemre méltóak a magas árak olyan népszerű úti célokon, mint Antalya, Muğla-Bodrum és İzmir. Míg egy átlagos család egyhetes nyaralása meghaladja a fent említett összeget,, a hét éjszakás tartózkodás költsége egyes ultra-luxus szállodákban akár ennek még a tízszerese is lehet.
Elif Shafak: Muskátli
Ez a mese egy rendkívül okos, találékony és kíváncsi isztambuli kislányról szól, aki folyton izgalmas ötleteken gondolkodik. Van azonban egy óriási problémája: nem szereti a saját nevét.
Hogy juthatott olyasmi a szülei eszébe, hogy egy röhejes növényről nevezzék el? Legalább a Viola, Jázmin vagy Ibolya nevet adták volna neki! De nem, az ő választásuk a Muskátlira esett – egy bokros, évelő növényre, amelynek elég furcsa illata van.
Az iskolában az osztálytársai rendszeresen kigúnyolják meglehetősen szokatlan neve miatt, így Muskátli elég magányos, és ideje nagy részét olvasással tölti. Egy nap az iskola könyvtárában rábukkan egy varázslatos földgömbre, ami megváltoztatja az életét. A varázsgömbnek köszönhetően összebarátkozik két furcsa kisgyerekkel, akik a titokzatos nyolcadik kontinensről érkeztek, azzal a küldetéssel, hogy megmentsék a hazájukat.
A nyolcadik kontinens lenyűgöző hely, amelyet semmilyen hagyományos térképen nem jelölnek. Az ott élők legfőbb feladata az, hogy ötleteket, gondolatokat gyűjtsenek be a világ minden tájáról, majd meséket, legendákat és különféle történeteket gyártsanak belőlük – létezése tehát a képzeletre van utalva. Csakhogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak, így a fantázia kezd kikopni a világból. Ha Muskátlinak és újdonsült barátainak nem sikerül megoldást találniuk, félő, hogy a nyolcadik kontinens elsivatagosodik, és ökológiai egyensúlya örökre megbomlik.
Fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata
A török repülőgép utasai 52 fokban fulladoztak a gépen az elromlott légkondi miatt
Az utasok könyörögtek a pilótának, hogy forduljon vissza a géppel.
A Mavi Gok Airlines Antalya-Münster járatán, a Törökországból Németországba tartó Boeing 737-800-as gépen június 6-án a felszállás előtt elromlott a légkondicionáló berendezés. Az utasok rettegtek a fedélzeten, ugyanis a belső hőmérséklet 52 Celsius-fok fölé emelkedett.
Belehúztak a törökök: eláraszthatják dinnyével ezeket az országokat
Az előző években az időjárás nem kényeztette el a török dinnyetermesztőket, de az idei szezon egyelőre kedvezően alakul, és 12%-kal nagyobb termés várható. Az elmúlt évek során a török görögdinnye exportpiacai diverzifikálódtak: az európai és közel-keleti piacok mellett Oroszország és néhány ázsiai ország is fontos export-célpontokká váltak. Törökország általában a következő országokba exportál görögdinnyét: Németország, Hollandia, Anglia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Oroszország és más FÁK államok.
A Freshplaza hírportálnak Tarkan Kocakurt, a Heptaze török zöldség-gyümölcs exportőr vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a 2023-as szezonban 3,9 millió tonna görögdinnyét termeltek Törökországban – ezzel a dinnye az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs az országban – írja a FruitVeB. Kocakurt szerint Adana tartomány adja a török termelés 23%-át, Antalya körzete 12%-ot, nagyobb régiókat tekintve pedig a a török görögdinnye-termesztés nagy része a Földközi-tengeri, az Égei-tengeri és a Délkelet-anatóliai régióban folyik. Az előző években az időjárás egyáltalán nem könnyítette meg a termelők helyzetét, de Kocakurt szerint az idei szezon eddig részében a korábbiaknál kedvezőbbek voltak az időjárási körülmények:
Forrás: www.agrarszektor.hu
Összetákolt MI-eszközzel próbált csalni az egyetemi felvételin egy török diák – letartóztatták
Borsos árat fizethet egy török diák, miután már az egyetemi felvételi vizsgáján puskázáson kapták.
Letartóztattak egy diákot a török hatóságok, miután egy egyetemi felvételi vizsga során gyanúsan viselkedett, és kiderült: egy mesterséges intelligenciával működő,„összetákolt” eszközzel próbált csalni – írja a Reuters.
A hírügynökség beszámolója szerint a diákot először őrizetbe vették, majd döntöttek a letartóztatásáról. A tárgyalását börtönben várja, de az őt segítő társát is őrizetbe vették.
Isparta török tartomány rendőrsége egy videót is kiadott az összeeszkábált eszközről. A kamerát egy ing gombjának álcázta a diák, mely egy MI-szoftverhez volt kötve – ez fizikailag a cipője talpába rejtett eszközön futott.
A jelek szerint ez a rejtett kamera képes beolvasni a látott kérdést, majd az MI-szoftver megadja a helyes választ egy fülhallgatón keresztül.
Nem ez az első hasonló eset: 2023 elején egy amerikai egyetemista is lebukott a mesterséges intelligencia használatával, igaz, ott nem volt összetákolt eszköz, „csak” az MI-vel íratta meg a dolgozatát.
Forrás és videó: hvg.hu
Látványos animáción mutatták be a török kori Budát
A bécsi kapu, a mai Szentháromság tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz tér és a Táncsics utcai nagyzsinagóga is feltűnik abban a kisfilmben, melyben a török kori Buda elevenedik meg a szemünk előtt. A videó egy nagyobb projekt része, ugyanis szeptemberben érkezik egy 50 perces ismeretterjesztő film, ami a török kori Pest-Budát mutatja be.
Baltavári Tamással, az egyesület elnökével a Mandiner készített interjút, melyben részletesen beszélt az előző projektjeikről és a jövőbeli tervekről is.
Az új videó koncepciójáról elárulta, hogy a kisfilmmel a céljuk nemcsak egy építészettörténeti rekonstrukció, hanem a kor és a hely hangulatának a megragadása is.
Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a környezetet valósághűvé tegyék.
Ennek érdekében kisebb helyszíneket, tereket rendeztek be használati tárgyakkal, élettel töltötték meg az utcákat és a tereket. Elmondása szerint a kisfilmbe tetszés szerint válogattak a tipikus budavári helyszínekből. Feltűnik a bécsi kapu, a mai Szentháromság tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz tér és a Táncsics utcai nagyzsinagóga is.
Olyan apró, de beszédes történelmi részletekre is hangsúlyt helyezünk, mint a bécsi kapura aggatott őslénycsontok, vagy az egyetlen szobor, melynek a török megkegyelmezett, vagy az öszvérekből álló élő futószalag, ami a vár vízellátását biztosította – mondta Baltavári Tamás a lapnak.
A kisfilm egyébként egy nagyobb projekt része, szeptemberben érkezik egy 50 perces ismeretterjesztő film, ami a török kori Pest-Budát mutatja be.
Forrás és a bemutató videó: index.hu