![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
„Veszekszünk, aztán bekapcsoljuk a zenét és táncolunk” – egy szombathelyi török–magyar család története
Több mint 100 országban 400 millió ember csüng nap mint nap a török sorozatokon. Elképesztő szám ez – aligha lehetne bármilyen turistacsalogató kampánnyal vagy marketingtrükkel felülmúlni. Nem csoda, hogy a statisztikák szerint az elmúlt években 300 százalékkal nőtt a Törökországba érkező turisták száma. De milyen az élet távol a nyüzsgő Isztambultól és a tengerparti luxustól, az anatóliai nagyvárosban, Kütahyában? Kolsuz Marietta és férje, Muhammet az év nagyobb részében Szombathelyen élnek, tízéves kislányuk, Lara Asya Magyarországon jár iskolába, a nyarakat viszont kint töltik a férj népes családjával. Tíz éve váltogatják, szokják, élik hol itt, hol ott egymás kultúráját. Most az ő történetük következik. Pais-Horváth Szilvia írása.
Hétköznap délelőtt van. Szokatlan, hogy Lara Asya nyit ajtót: tanítási nap lenne, de ma „igazolt betegszabin” van. Szeret ajtót nyitni – nevet édesanyja –, Törökországban még a nagypapát is igyekszik megelőzni. Ott ugyanis az após a hivatalos ajtófelelős. Itthon ez nem okoz nagy fejtörést, kint viszont szinte megszokhatatlan a jövés-menés: sokszor még éjfél után is bármikor csöngethet valaki.
– A legfurább – meséli Marietta, miközben hellyel kínál a megterített asztalnál –, hogy kint szinte soha nem étkezünk úgy, hogy csak a szűk család van jelen. Gyakran átjönnek nemcsak a rokonok és a barátok, de a szomszédok is. Mindig hoznak valami kóstolót az aznapi főztjükből. A végén szinte minden étkezésből terülj-terülj asztalkám lesz.
„Törökország már az első alkalommal belopta magát a szívembe, annyira kedvesen fogadtak. Teljesen más a szemlélet, úgy tapasztaltam: sokkal nyitottabbak, közvetlenebbek, vidámabbak az emberek” – meséli Marietta.
Török módra teázunk
Az asztalon ott a családi örökségből származó, élénkpiros, virágmintás terítő, amit Marietta az anyósától kapott. A fekete tea apró, fül nélküli, tulipános török csészében érkezik. „Kint képesek egész nap ezt a teát inni” – nevet Marietta. Speciális, emeletes kannában főzik, így mindig friss és forró, ráadásul az erősségét is lehet szabályozni.
Előkerül egy piros üveg is: ámbraillatú folyadékkal, elsőre olyan, mint egy parfüm – csak sokkal töményebb. Ez a kolónia, amivel a vendéglátás kezdődik: a kézre spriccelik. Nyolcvan százalékos alkoholtartalommal, desztillált vízzel és illatkivonattal készül. Egyszerre kézfertőtlenítő és illatszer, a törökök pedig szinte minden aromatípusban tartanak belőle. További török jellegzetesség az asztalon a kerek, kék amulett, ami a szemmel verés ellen véd.
Nagy különbség még az itthoni és a kinti lakás között – meséli Marietta, hogy a törökök leginkább a földön ülve esznek. Van egy alacsony körasztal, de ha vége az étkezésnek, összecsukják és begurítják a sarokba. Törökországban szinte az egész lakást szőnyegek borítják.
Forrás: wmn.hu
Észak-Ciprus: újraindulhatnak a tárgyalások az újraegyesítésről
Tufan Erhürman fölényes győzelme Észak-Cipruson a Törökországhoz igazodó „kétállami” politika elutasítását jelzi, és új reményt ad a sziget újraegyesítésére – de a valódi változás Ankara hajlandóságán múlik.
A vártnál egyértelműbben alakult a török befolyás alatt álló Észak-Cipruson tartott elnökválasztás, miután már az első fordulóban abszolút többséget szerzett az egyik aspiráns. A mérsékelt és a sziget újraegyesítése mellett többször kiálló, a Török Republikánus Párt (CTP) jelöltje, Tufan Erhürman a szavazatok 62,76 százalékát megszerezve legyőzte a keményvonalas addigi elnököt, a Nemzeti Egység Párt (UBP), a Demokrata Párt (DP) és az Újjászületés Párt (YDP) közös jelöltjét, Ersin Tatart, aki csupán 35,81 százalékot ért el.
A választói részvétel magas, 64,87 százalékos volt, ami az öt évvel ezelőtti első fordulónál (58,31) 6,5 százalékponttal több. Erhürman magabiztos győzelme azért meglepő, mert a közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek előre.
Észak-Ciprusról vagy hivatalos nevén az Észak-ciprusi Török Köztársaságról (TRNC) érdemes tudni, hogy Franciaországhoz hasonlóan félelnöki rendszerben működik, tehát az elnöknek erős jogkörei vannak a törvényhozás ellenében.
Az újonnan megválasztott elnök pártja, a CTP egyelőre kisebbségben van a törvényhozásban, így az elnöknek kompromisszumokra is szüksége lesz. A kormánypártok elleni elégedetlenség akkor csapott magasra, mikor áprilisban iszlamizációellenes tüntetések indultak, mivel legalizálni tervezték a fejkendők viselését az állami iskolákban. Szeptemberben azonban a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a törvényt, ami engedélyezte volna a vallásos viseletet az iskolákban.
Ciprust 1974-ben kettéosztották egy török inváziót követően, amelyet egy rövid, görög támogatású puccs váltott ki, amely szórványos harcokat eredményezett a hatalommegosztó adminisztráció 1963-as összeomlása után. Észak-Ciprust 1983-ban kiáltották ki, de a két országrész közötti béketárgyalások 2017 óta befagytak.
Észak-Ciprus elnökének a feladata, hogy képviselje a ciprusi török közösséget a ciprusi görögökkel folytatott tárgyalásokon, akik Ciprust képviselik az Európai Unióban és beleszólnak Törökország csatlakozási törekvéseibe. Mehmet Ali Talat, aki 2005 és 2010 között volt a ciprusi török vezető, azt mondta, hogy Ankara a kétállami megállapodás ötletéhez igazíthatja a megközelítését.
Forrás: makronom.eu
Ízek az ókorból: római kori ételeket főztek újra Törökországban
Török régészek az ókori Dülük városában végzett ásatások során olyan leleteket találtak, amelyek nemcsak a római kor mindennapjait, hanem annak ízeit is bemutatják. A felfedezett receptek alapján helyi séfek újraalkották az ókor elterjedt ételeit: a pompeji kenyeret, az olívapasztát és a különböző mézes süteményeket.
Ősi ízek Dülükben
A délkelet-törökországi Gaziantep tartomány egyik leghíresebb régészeti lelőhelye kétségkívül Dülük városa. Az elmúlt években számos érdekes mozaikot és feliratot találtak már itt a kutatók. A mostani ásatás során azonban ezeknél is szenzációsabb leletanyag került elő a föld mélyéből. A feltárt maradványok között ugyanis ősi receptekre bukkantak a régészek, ami arra inspirálta a helyi történészeket és séfeket, hogy közösen megpróbálják újraalkotni ezeket a (számunkra) szokatlan ételeket.
Pompeji kenyér, olívapaszta és mézes finomságok
Az együttműködés eredményeként a 2025-ös GastroAntep Fesztiválon a látogatók maguk is megkóstolhatták ezeket az ókori ételeket. A legnépszerűbb közülük a pompeji kenyér – más néven panis quadratus – volt. Ez a kerek és ropogós héjú kenyérfajta töménységével és összetett ízvilágával egyértelműen elnyerte a látogatók tetszését. „A pompeji kenyérnek egyedi íze van” – mondta Umut Yılmaz, Şehitkamil polgármestere.
Természetesen nem csupán a pompeji kenyeret ízlelhették meg a fesztiválozók: meg lehetett kóstolni még az oliumot (vagyis fűszeres olívapasztát), a linumot (egy mézzel édesített kenyérszerű süteményt), a globulit (magyarul mézes sajttortát) és a dulcia piperatat (fűszeres mézes süteményt) is. Gaziantep egyébként már eddig is Törökország egyik gasztronómiai központja volt, így az ókori receptek újrafelfedezése természetes folytatása a város kulináris hagyományainak.
Forrás: mult-kor.hu
Elhoztuk Magyarországra Engin Akyürek novelláskötetét!
Végre magyarul is megjelent a Csend (Sessizlik), s a webshopunkban már meg is vásárolható.
Még tavaly, év végén indítottuk egy szavazást arról, megjelentessük e Engin novelláskötetét magyarul. Nos, ennyi ideig tartott minezt leszervezni, az elbeszéléseket lefordítani, és még sorolhatnánk. A lényeg, hogy most már arról tudunk beszámolni, megérkezett A Csend, s a webshopunkban már meg is vásárolható. Kedvezményesen, csomagpontokra ingyenes kiszállítással. Ehhez kattintsanak ide: https://telenovella.hu/webshop/
Az alábbiakban pedig itt egy kis ismertető magáról a kötetről, s természetesen a szerzőről:
Engin Akyürek számos népszerű török sorozatból ismert nálunk is. Ilyen többek között a Fatmagül, a Piszkos pénz, tiszta szerelem, A nagykövet lánya, és még sorolhatnánk. Mondanunk sem kell, Engin nem csak a hazájában rendkívül népszerű, hanem a világ számos más helyén. Részben ennek is köszönhető, hogy a Törökországban 2018-ben megjelent novelláskötetét, a Sessizliket (Csend) számos világnyelvre lefordították, s több tucatnyi országban kapható. Nagy örömünkre szolgál, hogy mi lehetünk az a kiadó, amely magyar nyelven jelentethette meg a Csendet.
Az eredeti török kiadást Engin több pályatársa is méltatta. Az egyikük azt írta, a színész nem csak a kamerák előtt és a színpadon nyújt felejthetetlen alakításokat, a szavakkal is mesterien bánik. Ami nyilván igaz, ám a jelen kötetben megelevenedő 21 történet többet ad az olvasónak a nagy műgonddal papírra vetett sztoriknál.
Engin nagy átéléssel mesél, aminek köszönhetően ott találjuk magunkat a történetekben, amelyek jobbára a múltba kalauzolnak el minket. Azokba az időkbe, amikor a gyerekek egy üres építési telket meglátva már rohantak is focizni, amikor nem léteztek mobiltelefonok, amikor az emberek tényleg beszélgettek egymással, amikor a szomszédok megosztották egymással az örömüket, s a bánatukat is, sőt, osztoztak is benne. És amikor a szeretetet és a szerelmet nem a lájkok számában mérték, s amikor a csend az elválást jelentette. Engin a saját élményeiből, az általa átéltekből is merít. Így a történetei végére érve őt magát is sokkal jobban fogjuk ismerni. Talán neki is ez volt a célja… Még egyszer, a Csendet itt tudják kedvezményesen megvásárolni: https://telenovella.hu/webshop/
Forrás: telenovella.hu
Törökország az új kedvenc desztináció: ezért szeretik annyira a magyarok a térséget
Mintha a magyarok elégtételt akarnának venni a 150 évért, az utóbbi években bevették Törökországot. Igaz, jóval békésebb és élvezetesebb eszközökkel: a nyaralóhelyeket foglalták el.
Mintha a magyarok elégtételt akarnának venni a 150 évért, az utóbbi években bevették Törökországot. Igaz, jóval békésebb és élvezetesebb eszközökkel: a nyaralóhelyeket foglalták el. A jelenség utazási szokásaink folyamatos változásával magyarázható, a turisztikai térképen ugyanis egyre inkább előtérbe kerülnek olyan desztinációk, amelyek korábban talán kevésbé voltak a fókuszban. A statisztikák alapján a tengerparti nyaralások első számú célpontja, Horvátország továbbra is rendkívül népszerű, azonban egyre markánsabban kirajzolódik Törökország térnyerése, amely a magyar turisták új favoritjává lépett elő. Az ITAKA utazásszervező elemzése szerint a megbízható, minőségi szolgáltatásokra fókuszáló, all inclusive nyaralások iránti kereslet növekedése a fő mozgatórugója a trendnek.
Törökország az új kedvenc desztináció: ezért szeretik annyira a magyarok a térséget (x)
Horvátország még mindig vezet, de folyamatosan felzárkózik Törökország
Míg 2024-ben a magyarok rekordot döntöttek Horvátországban – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ekkor 3.853 ezer vendégéjszakát töltöttek itt –, addig Törökország, mint igazi turisztikai nagyhatalom, csendben, de folyamatosan építi ki a piacon elfoglalt pozícióját. Jól példázza ezt az ide induló repülőjáratok utasszámának növekedése: míg 2023-ban valamivel 399 ezer fő utazott hazánkból légi úton Törökországba, addig egy évre rá már csaknem 452 és fél ezren.
Megfizethető árak, széles körű szolgáltatási paletta
A török siker kulcsa a kiváló ár-érték arány és a minőség, amit a mediterrán ország páratlan módon kínál. A jól tervezhető all inclusive csomagok stresszmentes pihenést ígérnek a családoknak, hiszen a részvételi díj szinte minden kiadást tartalmaz. A legtöbb szálloda ezen felül széles körű szolgáltatást nyújt, a gyermekanimációtól a tengerparti szervízig, ezzel tovább emelve a nyaralás élményét.
Felkészül a Hévíz-Balaton Repülőtér
Nem véletlen, hogy az utazási irodák is igyekeznek a megnövekedett érdeklődést kiszolgálni. Az ITAKA az előfoglalási kínálatában is reflektál erre a növekvő érdeklődésre, hiszen 2026-ban új törökországi desztinációval bővíti a palettáját. A Dél-Égei régió gyöngyszeme, Marmaris és Dalaman jövő nyártól közvetlen, heti egy charter járattal érhető el a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, megkönnyítve a térségbe történő utazást. Sőt, a Nyugat-Magyarországon élők számára egy régóta várt igényt elégít ki az utazásszervező: 2026 nyarától ingyenes reptéri parkolással Hévízről is indulnak járatok Törökországba, így elkerülhető a fővárosi vagy a pozsonyi reptérre való utazással járó kényelmetlenség.
Skandinávia helyett állandó napsütés
A magyar utazási piacon egyre inkább érezhető a trend, miszerint a turisták a mediterrán térséget preferálják, még akkor is, amikor itthon is tombol a nyár. Az utazásszervezők kínálata ennek megfelelően a keresletet tükrözi. Bár a cikkünkben megkérdezett utazási iroda is szervez utakat Svédországba, Hollandiába, Norvégiába és Finnországba, a skandináv területek nyáron is kellemes klímája ellenére a magyarok a garantált napfényre, a vízi sportokra, a helyi gasztronómiára és a minden igényt kielégítő, komplex szolgáltatásokra vágynak, amit a mediterrán desztinációk, különösen Törökország megbízhatóan nyújt. A piac növekedésére válaszul csak az ITAKA 2026-ban összesen 129 szállodát kínál, melyből 29 teljesen új helyszín – ez a teljes ajánlatuk 24%-át teszi ki.
Forrás: rtl.hu