2026. április 29.
Türkinfo Blog Oldal 46

Ismeretlen hettita fejedelem és az akkád adminisztráció nyomai

Archaeological site of Alalakh. Forrás: commons.wikimedia.org

Dél-Törökországban, a késő bronzkorból újabb jelentős felfedezésre került sor a Aççana Höyük (az ókorban Alalakh)-lelőhelyen. 3500 éves, akkád nyelven írt ékírásos táblák és a hettita közigazgatásra utaló pecsétlenyomatokat találtak egy elszenesedett közigazgatási komplexumban, amely a Mitanni Királyság és a Hettita Királyság közötti átmeneti korszakot világítja meg.

A régészeti felfedezés háttere

Dél-Törökország szívében, az Amük-síkságon, a mai Hatay tartomány területén fekvő Aççana Höyük-lelethelyen – amelyet az ókorban Alalakh néven is ismertek – jelentős régészeti ásatások zajlanak. Éppen itt, egy korábban alaposan feltárt település‐ és közigazgatási komplexumban bukkantak a kutatók egy olyan forrásanyag-halmazra, amely új fényt vet a késő bronzkori adminisztrációra.

A leletek: táblák és pecsétek

Az ásatások során egy korábbi tűzvész nyomait is mutató, elszenesedett rétegben találták meg az ékírásos táblákat és pecsétlenyomatokat. A táblák akkád nyelven íródtak, és részletesen rögzítik a közigazgatás működését: bútorrendeléseket, személyzeti listákat valamint élelmiszerek és nyersanyagok elosztását. Ez arra utal, hogy a városban egy jól szervezett bürokratikus rendszer működött, amely a Mitanni királyság fennhatósága alatt álló helyi királyság adminisztrációját tükrözi.

A pecsétlenyomatok pedig – közülük néhány a hettita hercegekhez köthető – a közigazgatási rendszer hitelesítésének eszközei lehettek. Az egyik hengeres pecséten látható az ikonográfiában gyakori motívum: a szárnyas lényekkel harcoló Viharisten, amely a hettita és észak-szíriai vallási szimbolikában is megjelenik. Így a régió politikája, adminisztrációja és vallása finoman összefonódott ebben az időszakban.

Politikai és kulturális kontextus

A helyszín történelmi szerepe különösen izgalmas: Alalakh (Aççana Höyük) fontos kulturális és politikai „híd” volt Anatólia, Mezopotámia és a Levante között. A Mitanni birodalom alá tartozó dinasztikus rendszer után a hettita birodalom keretében folytatta pályáját, így az itt előkerült leletek a késő bronzkori régészet olyan tanúi, amelyek az átmenet korszakát mutatják be.

Ezek a táblák és pecsétek azt üzenik: a Mitanni és a Hettita nagyhatalmak között a közigazgatási és művészeti gyakorlatok fokozatosan integrálódtak. A Mitanni fennhatóság alatti helyi királyság – amely a táblák tanúsága szerint komoly adminisztratív felépítéssel bírt – később átformálódott a hettita birodalom részévé.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

Ez a török színésznő Kulcsár Edina ikertornya a kommentelők szerint: kísértetiesen hasonlítanak egymásra

Kép forrása: X

Kulcsár Edina és a török színésznő olyanok, mint az ikrek.

Egy Reddit-poszt kapcsán figyeltünk fel egy érdekes párhuzamra. A felhasználók szerint Kulcsár Edina és a török–marokkói színésznő, Mahassine Merabet annyira hasonlítanak egymásra, hogy már „ikertornyokként” emlegetik őket.

A hasonlóságot főként közösségi médiás fotóik alapján állapították meg. Mindketten sötét hajúak, hasonló arcformával és sminkkel jelennek meg,a képeik stílusa, beállításai is szinte megegyeznek.
Kulcsár Edina hasonmása

Több hozzászóló szerint a „kísérteties” hasonlóság nem véletlen, hanem a jelenlegi influenszertrendek következménye. Az erősen filterezett, tökéletesített képek egyre gyakrabban eredményeznek hasonló megjelenést.

A vélemények között voltak ironikus megjegyzések is. Egyesek szerint ma már szinte lehetetlen megkülönböztetni az influenszereket, mert sokan ugyanazokat a trükköket és beállításokat használják.

Mások azért megjegyezték, valóban van hasonlóság a két híresség között, azt meg kell hagyni, mindketten nagyon szép nők.

Forrás: femina.hu

Megtalálták Nagy Aszhot király sírját

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A törökországi Gevhernik (Ardanuç) erőd templomának romjai alatt a régészek megtalálták Nagy Aszhot grúz király sírját. A felfedezés lezárt egy ezeréves történelmi rejtélyt, amelyet a krónikák évszázadok óta őriztek.

Nagy Aszhot király sírja új fejezetet nyit a kaukázusi történelemben

Magasan az északkelet-törökországi Artvin tartomány hegyei között, a smaragdzöld Ardanuç-völgy fölé magasodó Gevhernik-erődben régészek egy ezeréves titkot tártak fel. A Petrus és Paulus templom maradványai alatt felfedezték Nagy Aszhot király sírját, aki a 9. században egyesítette a grúz fejedelemségeket, és megteremtette a középkori Grúzia alapjait.

A feltárást a Van Yüzüncü Yıl Egyetem és a Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium kutatói végezték, ezzel véget vetve egy több mint ezer évig tartó történelmi rejtélynek.

„Tudományosan megerősítettük, hogy a feltárt lelet Ashot király sírkamrája” – mondta Dr. Osman Aytekin, az ásatás vezetője. „Bár emberi maradványok nem maradtak fenn, a kamra formája, elhelyezkedése és a történelmi bizonyítékok egyértelműek: itt nyugszik a nagy király.”

A király, aki egyesítette a grúz földeket

A krónikák I. Kurapalates Ashot vagy Ashot Didi („Nagy Aszhot”) néven említik a 9. századi uralkodót, aki a Tao–Klarjeti régióból indítva egyesítette a széttagolt grúz fejedelemségeket a Bagratida-dinasztia alatt. Aszhot nemcsak hadvezér volt, hanem reformer is: kolostorokat építtetett, megerősítette a keresztény vallást, és újjászervezte a politikai rendszert.

A Bizánci Birodalom a „Kuropalates” (udvari méltóság) címmel ismerte el, ezzel a kor egyik legbefolyásosabb uralkodójává emelve. Halálát Kr. u. 826 körül erőszakos támadás okozta – erről a Kartlis Tskhovreba, a grúz történeti krónika számol be. A szöveg szerint Aszhotot az ardanuci templom alá temették – és most, több mint ezer év után, ez az állítás beigazolódott.

A 2025-ös ásatási szezonban Aytekin csapata a Petrus és Paulus templom apszisa alatt kezdett kutatni. Itt bukkantak rá egy 2 méter hosszú, 1,8 méter széles boltozatos sírkamrára, amely a középkor óta érintetlen volt. Bár a kamrát üresen találták, építészeti jellemzői és elhelyezkedése teljesen megfeleltek az Aszhot temetkezési helyét leíró forrásoknak.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

Kis lépés Ciprus újraegyesítése felé

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Az ellenzéki Tufan Erhürman győzött az egyedül Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságban vasárnap tartott elnökválasztáson.

A Legfőbb Választási Tanács – teljes feldolgozottságot tükröző – közlése szerint Tufan Erhürman már az első fordulóban győzelmet aratott a voksok 62,76 százalékával. A hivatalban lévő elnök, Ersin Tatar a voksok 35,85 százalékát szerezte meg.

A hivatalban lévő elnök, a 65 éves Ersin Tatar Ciprus végleges megosztásának támogatója és az Észak-ciprusi Török Köztársaság nemzetközi elismerését szorgalmazza, hogy még szorosabban igazodjon Törökországhoz politikai, gazdasági és társadalmi értelemben is.

Az 55 éves Tufan Erhürman ugyanakkor egy úgynevezett kétzónás szövetségi állam létrehozásáról szóló tárgyalások újrafelvételét szorgalmazza a sziget görög lakóival.

Ciprus északi részére 1974-ben bevonult a török hadsereg, miután ciprusi görög puccsisták athéni támogatással átvették a hatalmat Nicosiában, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. A sziget északi részén 1983-ban létrejött a csak Ankara által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság”. Az újraegyesítésről folytatott tárgyalások azóta is újra és újra kudarcba fulladnak.

Forrás: infostart.hu

Fesuphanallah (Erkin Koray) – Senfonik Rock Cover

SAMSUN

Különleges magyar csemegéért rajonganak Törökországban, rólunk nevezték el a kulináris különlegességet

A modern húsiparban komoly hagyományai vannak a nemzetekkel való játéknak, régóta bevett szokás, hogy a felvágottak és szalámik egzotikus vagy éppen ismerősen csengő országneveket kapnak.

Az itthon kapható „olasz” felvágott például évtizedek óta része a magyar boltok kínálatának, noha az ízvilága, az alapanyagai és a gyártási technológiája nem sok (semmilyen) közös vonást mutat az eredeti olasz húskészítményekkel.

A név ennek ellenére működik: eladja a terméket és egy kis mediterrán életérzést csempész a szendvicsbe. A nemzetekről elnevezett húsipari termékek mögött tehát nem földrajzi, hanem inkább marketinglogika húzódik meg – olyan, mint egy kis világkörüli utazás a hűtőpultban.

A magyar szalámi török változata

Ugyanez a jelenség figyelhető meg Törökországban is, ahol kifejezetten népszerű termék a „Dana Macar Salam”, szó szerintei fordításban „magyar marha szalámi” – a „macar” szó magyart, a „dana” pedig marhát jelent.

A termék a helyi piacra készül, a muszlim vallás miatt a sertéshús fogyasztása szinte teljesen háttérbe szorult (Törökországban nincs betiltva, de nagyon ritka), ezért szinte minden szalámi marhahúsból készül.

Persze a „magyar” elnevezés itt inkább stílust, mint eredetet jelöl: a fűszerezésben és az ízvilágban próbálják visszaadni a magyar szalámik karakterét, de teljesen más alapanyagokkal és gyártási körülmények között.

Részletek>>>

Ilyen zebrát valószínűleg még sosem látott az utakon

Kép forrása: facebook

Isztambul egyik kerületében olyan felfestéssel találkozhatnak a közlekedők, ami egyszerre meghökkentő és elgondolkodtató.

Az elmúlt két hétben különleges útfestéseket helyeztek el Isztambul Tuzla nevezetű kerületében az utakon – számol be róla Facebook-bejegyzésében a KRESZváltozás.

A szóban forgó zebrák nem kizárólag a gyalogosok biztonságos átkelésére szolgál, hanem a török prevenció egyik legújabb kampányeszköze is. A zebra mindössze abban hasonlít a szokásos gyalogos átkelőhelyekhez, hogy fehér csíkokból áll, ugyanakkor a felfestések hossza minden esetben eltér egymástól:

Ennek az az oka, hogy a festés egyben diagram is, ami azt ábrázolja, évről évre hány gyalogos veszíti életét balesetben az utakon.

Ez a megoldás a világon eddig egyedülálló közlekedésbiztonsági kampány, az „Állj meg a zebra előtt, állítsuk meg a baleseteket!” része, amit 2025 szeptember 24-én indított el a kerületi önkormányzat egy reklámcég bevonásával.

A kampány a gyalogos-átkelőhelyek biztonságára kívánja felhívni a figyelmet azáltal, hogy az útburkolaton megjeleníti az elmúlt évtized gyalogos baleseti statisztikáit. Az egyes fehér csíkok ugyanis az egy év alatt közúti balesetben meghalt gyalogosok számát mutatják (a hosszuk ezért változik), így a közúti jelzés egyben vizuális és figyelemfelkeltő jelzés valamennyi közlekedő számára.

Az adatok szerint az elmúlt évtizedben mint 20 000 gyalogos veszítette életét balesetben Törökország útjain, azaz évente körülbelül 2000 gyalogost gázolnak halálra.

A tuzlai önkormányzat célja egyértelmű: felhívni a járművezetők és a gyalogosok figyelmét az emberi élet sérülékeny voltára, valamint a szabályok megtartásának fontosságára, hiszen az elsőbbség megadása, adott esetben a jármű kijelölt gyalogos-átkelőhely előtti megadása minden esetben életet menthet.

Az új projektre más török nagyvárosokban, valamint külföldön egyaránt felfigyeltek, így nem kizárt, hogy baleseti statisztikai oszlopgrafikont megjelenítő zebrákkal hamarosan máshol is találkozhatunk.

Forrás: infostart.hu

1300 éves úrvacsora kenyeret találtak Krisztus képmásával egy anatóliai lelőhelyen

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A törökországi Irenopolis feltárásán öt elszenesedett, 7–8. századi kenyeret találtak, köztük egyet, amelyen Krisztus képe látható – nem uralkodóként, hanem földművesként ábrázolva.

Krisztus mint „életet adó földműves”

A lelet különlegessége, hogy Krisztust nem a megszokott, uralkodói pózban, hanem földművesként ábrázolja – a kutatók szerint ez a hit, a munka és a termékenység kapcsolatát fejezi ki.

„Ez a kép nem a Pantokrátort, a mindenség urát mutatja, hanem a dolgozó embert, aki maga is a föld gyümölcsein keresztül ad életet” – fogalmaztak a feltárást vezető régészek.

A kenyér tehát nem csupán táplálék volt, hanem vallásos szimbólum, amely a közösség hitét és mindennapi életét tükrözi. A Krisztus-ábrázolás a tészta felületébe sütés előtt került bele, és a későbbi elszenesedés is megőrizte a mintát.Lenyűgöző lelet

Török régészek lenyűgöző leletre bukkantak a mai Karaman tartományban található Topraktepe ásatásán, az egykori római–bizánci Irenopolis város romjai között. Az ásatás során öt, 1300 éves, elszenesedett kenyeret tártak fel, amelyek szinte csodával határos módon épen maradtak fenn.

A kutatókat azonban leginkább az egyik kenyér döbbentette meg: a felszínén Jézus Krisztus képe látható, egy görög felirattal, amely így szól:

„Hálánkkal, áldott Jézusnak.”

Egyedülálló állapotban fennmaradt liturgikus kenyerek

A kutatók szerint a kivételesen jó állapot annak köszönhető, hogy a kenyerek oxigénhiányos környezetbe kerültek, ahol a hőmérséklet állandó maradt, így a szenesedés ellenére sem pusztultak el. Ennek köszönhetően ezek az eddig ismert legjobb állapotban fennmaradt liturgikus kenyerek Anatóliában.

A többi négy darabon Máltai kereszt lenyomata látható, amely a középkori keresztény művészet és vallási szimbolika egyik legelterjedtebb motívuma volt. A kutatók szerint ez is azt bizonyítja, hogy a kenyerek vallási célra, valószínűleg az úrvacsora szertartásához készültek.
Az első bizonyíték az őskeresztény úrvacsorakenyérre?

Ha a feltételezést sikerül megerősíteni, a „Irenopolis-kenyerek” lehetnek az első, fizikai formában is fennmaradt úrvacsorai kenyerek, amelyekről eddig csupán írásos források szóltak. Ez a felfedezés új fejezetet nyithat a bizánci korai keresztény közösségek életének kutatásában.

A kenyereket most mikroszkópos és tomográfiás vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiderítsék, pontosan milyen gabonából készültek, és hogyan zajlott a szénesedés folyamata. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogyan kapcsolódott össze a hit, a földművelés és a közösségi élet a középkori Anatóliában.

Forrás: nlc.hu

1...454647...1 474Page 46 of 1 474
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020