A hazai kortárs táncélet kimagasló alkotói, a Magyar Török Kulturális Évad egyik gyöngyszeme és izgalmas premierek Győrben a 19. Magyar Táncfesztiválon, amelyet június 19. és 23. között rendeznek meg. Meglepő fotókiállítással, ingyenes szabadtéri műsorokkal és gyerekprogrammal is készül a szervező Győri Balett.
A nyitóesten, június 19-én a Bartók Tavasz és a Müpa jóvoltából a Tiszta forrás című előadást láthatja a közönség, amelyben színpadra lép a Magyar Állami Népi Együttes, a Győri Balett és Guessous Mesi és Zenekara, az est második részében a Törökországból érkező Ankarai Állami Modern Táncegyüttes egy látványos Anatóliai mesével mutatkozik be.
A Magyar Táncfesztivál története 1998-ban kezdődött, kétévente rendezték meg az első időben. Kiss János fesztiváligazgató így emlékezik az indulásra: „Fontosnak tartottuk, hogy legyen néptánc, kortárs tánc, balett, és szerettük volna, hogy jelen legyenek a társművészetek is. Akkora volt a siker, hogy 2007-ben azt javasolták a város vezetői, hogy csináljuk évente. Egyre többen akartak fellépni, egyre nagyobb rangot nyert a fesztiválunk, amely ma is az értékek felmutatásáról szól.”
A magyar-török kulturális évad keretében hat védett, török vonatkozású felújított síremléket adtak át kedden a Fiumei úti sírkertben, a Vámbéry Ármin orientalista síremlékénél tartott ünnepségen.
Az eseményen Hoppál Péter, a magyar-török kulturális évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a magyarok elismert szerepet játszottak a XX. század eleji Törökország modernizálásában. Magyar nevekhez köthető az első török tűzoltóállomás vagy a török meteorológiai szolgálat megalapítása.
Azokra a magyar kiválóságokra emlékezünk ma, akik kivívták a török nép megbecsülését, tiszteletét és szeretetét – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Hozzátette, hogy ezen személyiségek közül hat sírhelye újult meg:
Vámbéry Ármin orientalistáé, Szakály Ferenc történészé, valamint Gombocz Zoltán, Ligeti Lajos, Kunos Ignác és Németh Gyula nyelvészé.
Hoppál Péter kitért arra is, hogy Magyarországon a 19. században a turkológia egyfajta nemzeti tudománnyá vált, a világ egyik első turkológiai tanszéke az akkori Pesti Egyetemen (ma ELTE) nyílt meg Vámbéry Ármin vezetésével 1870-ben.
Kiemelte, hogy az idei kulturális évad programjainak célja a magyar kiválóságok kultuszának őrzése és közismertebbé tétele Törökországban és ismertségük, elismertségük erősítése itthon.
A megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, Móczár Gábor elmondta, hogy a NÖRI az emlékév keretében azoknak a síremlékeit újíttatta fel, akik valamilyen módon kötődnek a magyarok és a törökök közös múltjához. Így újult meg Vámbéry Ármin nyelvész síremléke, aki a türk-magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének kutatója és szószólója volt. Mellette található a sírja Gombocz Zoltán nyelvésznek, egyetemi tanárnak, az Eötvös Collegium igazgatójának, aki alapvetően új eredményeket ért el a magyar szókészlet bolgár-török és obi-ugor elemeinek kutatása terén.
A Farkasréti temetőben is megújult két sír: Ligeti Lajos nyelvészé, az altajisztika világhírű magyar kutatóprofesszoráé és Szakály Ferenc történészé, aki a magyarországi török hódoltság történetével, Hunyadi Mátyás korával, a magyar-török háborúk kérdéseivel foglalkozott.
Törökországban az adórendszer nagyon megdrágítja az új autókat
Ami drágább kétmillió forintnyi líránál, annál 45 százalékról indul az alap adó és az árral együtt emelkedik
3,2 millió forintnyi líra esetén már 80 százalék a speciális adó
Mivel ez az adósáv az 1,6 liternél nagyobb motoroknál kezdődik, ezért sok gyártó alá lő motormérettel
A Mercedes emiatt árul 1,5 literes motorral új E-osztályt
A BMW-nek is van alapmotoros változata 520i néven, pedig 1,6 literes a motorja
Vannak olyan országok, ahol az új autókat sújtó adók mértéke rákényszeríti a gyártókat az alkalmazkodásra. Ilyen Törökország is, ahol ha versenyképesek akarnak maradni a márkák, akkor kénytelenek aránytalanul kis motorokkal szerelt autókat is árulni. Így eshetett meg az, hogy a Mercedes ott árul új E-osztályt, 1,5 literes motorral E 180 néven.
Ez a helyi adóknak köszönhető, melyek közül kifejezetten a Special Consumption Tax (ÖTV) tolja hozzá a legtöbbet az árhoz. Az 1,6 liternél nagyobb lökettérfogatú motorokkal szerelt autóknál 45 százaléknál kezdődik az adó mértéke, ez jön rá a gyártó által meghatározott alapárra. Ez csak abban az esetben ilyen alacsony, ha az autó ára nem haladja meg a kétmillió forintnak megfelelő török lírát. Ez elég alacsony, így már csak az ár miatt is fokozódik az adó mértéke. Ha egy autó 3,2 millió forintnyi török líránál is drágább, akkor már 80 százalék rajta az adótartalom – az autók jelentős része ebbe a kategóriába esik.
A kánikula mérséklődött Isztambulban, de a szárazság tartós lesz.
Fokozott erdőtűzveszélyre figyelmeztetnek a török hatóságok azt követően, hogy a kánikula alább hagyott Isztambulban. A legnagyobb török városban az Afrika felől érkezett forró levegő miatt volt negyven fok, hétvégére 30 fokos nyárrá szelídült a hőség. A szárazság azonban megmaradt, és tartós lesz, ami kedvez a bozóttüzek kialakulásának, hangsúlyozza a török Katasztrófavédelmi Koordinációs Központ.
2024. május 27-én a PesText vendége volt Oya Baydar (1940) török írónő, szociológus, aki példamutató hitelességgel és nyíltsággal fiatal kora óta „főállásban” a törökországi emberi és kisebbségi jogok harcosa és hangja. Budapesti látogatása alkalmával Schmidt Szonja Emese készített interjút vele.
1749: A magyarul nemrég megjelent Az elveszett szónak és 2022-es, legutóbbi regényének, a Yazarlarevi Cinayeti (Gyilkosság az Írók házában) címűnek is egy-egy író a főhőse, akik bár más indíttatásból, de az elveszett mondanivalójuk nyomában vannak, szeretnének rátalálni saját hangjukra. Önnek hogyan sikerült rátalálnia saját hangjára, és hogy érzi, mennyire tudta megőrizni azt a későbbiekben?
Oya Baydar: Fiatalon kezdtem el irodalommal foglalkozni. Tizennyolc évesen írtam egy regényt, mely Törökország akkor legolvasottabb napilapjában, a Hürriyetben jelent meg folytatásokban. Ez nagyon fellelkesített, ám a Notre Dame de Sion francia leánygimnáziumból, ahová jártam, ki akartak rúgni miatta. Nem csak azért, mert fiatal lányként írásra adtam a fejem, hanem mert az újság megváltoztatva a regény eredeti címét – ha jól emlékszem, én A remény útja címet adtam neki – A férfi, akire a szívem vágyik címmel közölte. Valahogyan végül sikerült kimentenem magam, és nem rúgtak ki, befejeztem az iskolát. Ezután még írtam két regényt 1959 és 1962 között, ekkor már egyetemista voltam. A Savaş Çağı Umut Çağı (Háborús idők, reményteli idők) című könyv egyetemista fiatalokról szólt, az álmaikról, a Törökországban akkor végbemenő változásokról. Ezt követően én magam is csatlakoztam a baloldali mozgalmakhoz, mi forradalmi mozgalomnak neveztük ezt, és mivel forradalmat csak teljes munkaidőben lehet csinálni, felhagytam az írással. Közben elvégeztem a szociológia szakot, asszisztens lettem az egyetemen, egészen 1969-ig dolgoztam ott. Azért mesélem ezt, mert ebben az időszakban, tehát 1962-től egészen 1989-ig, a berlini fal leomlásáig nem foglalkoztam irodalommal. Természetesen írtam cikkeket, politikai elemzéseket, stb., de irodalmat nem. Amikor azonban leomlott a berlini fal, akkor olyan válságot éltem át, hogy nem tudtam, mihez kezdjek. Egész életemben ebben hittem, ezért dolgoztam, és erre hirtelen láttam, ahogy az egész hiedelem, eszmerendszer, mely az identitásom alapját képezte, romba dől, és én nem tehetek semmit. Persze tudtam én, hogy gondok vannak, éltem egy ideig Moszkvában 1982-83 között, ahol közelről láttam a problémákat, de mégis nagy csalódás volt. És ekkor elgondolkoztam azon, hogy mi ebben az én részem, hogy esetleg nem írtam le a kétségeimet, nem adtam hangot az aggodalmaimnak, nem fejeztem ki a közéletben eléggé, hogy felül kell vizsgálni a reálszocializmus valóságát. Mindezek tereltek vissza az íráshoz, ilyen állapotban kezdtem el újra írni, saját magam miatt. Ekkor jelent meg az Elveda Alyoşa (Isten veled, Aljosa!) című elbeszéléskötetem, ami egyébként szerintem az egyik legőszintébb írásom. Olyan volt, mint egy szívből feltörő segélykiáltás. A kérdésre a válaszom tehát az, hogy se fiatalkoromban, se amikor újrakezdtem, ötven évesen sem tudatosan kezdtem el írni, nem dédelgettem írói álmokat, hanem a társadalom, a környezetem változásai hozták ezt ki belőlem. Az, hogy íróként milyen utat követek, hogyan írok, csak később kezdett el foglalkoztatni.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
