![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
19 órát kellett várakoznia Ferihegyen a Sun Express 140 utasának
Péntek délelőtt 11:35-kor kellett volna felszállnia a Sun Express Antalyába tartó járatának Budapestről, az utasoknak végül 19 órát kellett várakozniuk a Liszt Ferenc repülőtéren úgy, hogy nem hagyhatták el a tranzitzónát, írja az Rtl.hu.
A késést a légitársaság műszaki hibával magyarázta, és folyamatosan tolta ki az indulás időpontját: először csak délre, majd 13:00-ra, később 16:00-ra. Volt olyan verzió is, hogy hajnali 2-kor el tudnak indulni, amit végül reggel 8-ra toltak ki. Az utasok csipszet, vizet és croissant-t kaptak, illetve vouchereket – utóbbiakat este fél 8-kor egy olyan étterembe, ami 9 órakor bezárt.
Az utasok között terhes nők, idősek, gyerekek, cukorbetegek és olyanok is voltak, akiknek a gyógyszerei a poggyászban maradtak. A tömeg érthető módon egyre dühösebb lett, ezért rendőröket is kihívtak. Az utasok a nemzetközi protokoll miatt a határátlépés után nem hagyhatták el a várót, így nagyjából étlen-szomjan, teljes bizonytalanságban töltötték azt a 19 órát, amíg a járatuk csúszott.
Az Utazómajom információi szerint végül szombaton reggel 6 órakor elindult, és 08:53-kor rendben leszállt Antalyában.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a Telex kérdésére azt írta, hogy a járat „technikai meghibásodás miatt utasok nélkül indult el Budapestről”. A probléma az volt, hogy a fedélzeten nem működött az utastájékoztató bemondó rendszer, így a légitársaság úgy döntött, hogy egy másik gépet küld az utasokért. „Azonban mire a légitársaság a résidőt a mentesítő járatra az esti órákban megkérte, a gép visszaindulása belecsúszott volna az éjszakai mélyalvási időszakba, amely éjfél és hajnali 5 óra közé esik, így a gép végül 5:12 órakor érkezett meg Budapestre és az utasok beszállítása után 5:52 órakor indult el Antalyába” – írták.
Forrás: telex.hu
Nyári Filmes Szabadegyetem – Elszáradt füvekről
Török-francia-német-svéd játékfilm, 197 perc, 2023 (12)
Vetítjük június 24-én (hétfőn) 17.20 kezdettel a Nyári Filmes Szabadegyetem keretében, melyre a belépőjegyek ára 1.300,- Ft egységesen.
A vetítés előtt Drabancz M. Róbert főiskolai docens tart bevezető előadást.
Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket.
Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen.
Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014).
Szereplők:
Deniz Celiloglu (Samet)
Merve Dizdar (Nuray)
Musab Ekici (Kenan)
Ece Bagci (Sevim)
Erdem Senocak (Tolga)
Rendező: Nuri Bilge Ceylan
Forrás: facebook
Nincs ennél nyitottabb hely Isztambulban
Az Atatürk Kulturális Központ (AKM) Isztambul identitásának fontos szimbóluma, amely összehozza a klasszikus művészetet a városi forgataggal, a magaskultúrát a szórakozással, az ünnepit a hétköznapival.
Az épület önmagában is nyitottságot sugároz. Szervesen kapcsolódik a Taksim tér forgatagához, olyannyira, hogy szinte nem is lehet pontosan megállapítani, mikor léptünk be ténylegesen az épületbe. Transzparens, áttört struktúrák, kapukat, átjárókat definiáló falak, áttetsző homlokzat jellemzi, ennek köszönhető, hogy a kint és a bent nem válik el élesen, szimbolikusan olvasva pedig az épület jelzi, hogy a kortárs kultúra organikus része az életnek, a mindennapoknak, a művészet a hétköznapokba illeszkedik, és nem azoktól elkülönülő entitás.
Az 1969-ben alapított intézmény mindig is fontos találkozási pont volt a helyiek számára, olyasféle, mint a mi Müpánk: koncertterem, színház, kiállítótér, zenei platform és könyvtár egyszerre, de a helyi kézműves- és iparművészeti márkák üzletei, valamint éttermek is megtalálhatók itt. Olyan komplexumról van szó, ahol minden művészeti ág megfér egymás mellett, és ahol a kultúrafogyasztás, a művelődés és a szórakozás harmonikusan egészíti ki egymást.
1946-ban két török építész, Feridun Kip és Rüknettin Güney javasolta a központ építését, és bár a munkálatok elkezdődtek, finanszírozás hiányában 1953-ban le is álltak. 1956-ban új tervező, Hayati Tabanlıoğlu vezetésével folytatódott az építkezés. Az eredetileg Isztambuli Kulturális Palotának nevezett épület 13 év alatt készült el: 1969. április 12-én nyitották meg, 23 esztendővel az eredeti javaslat után.
Az AKM 2008-ban felújítás miatt bezárta kapuit, 2009-ben pedig eldöntötték, hogy az eredeti elképzelések mentén kell renoválni. A „hogyan kell kezelni a hatvanas évek építészetét?” kérdésre keresve a választ, különös tekintettel az olyan összetett funkciójú épületekre, mint a központ, a felújítás során a megőrzésen és az átörökítésen, valamint a kortárs interpretáción volt a hangsúly. Mivel az AKM egyedülálló helyet foglalt el a város és polgárai emlékezetében, fejlesztésére nem lehetett vadonatúj projektként tekinteni. Az új design éppen ezért nagymértékben megtartotta a korábbi szerkezet külső megjelenését, dimenzióit, miközben ki is bővült.
Forrás: kultura.hu
Törökországban még az autód képernyőjén is nézheted a Foci EB-t
A török Togg T10X infotainment képernyőjén élőben sugározzák a focimeccseket
Együtt örülhettek a törökök az új villanyautójukkal a grúz válogatott ellen aratott győzelemnek: a Togg T10X utasterében élőben lehetett nézni a meccset.
A török labdarúgó-válogatott Grúzia ellen a 2024-es Eb-n vívott mérkőzését még az autók műszerfalán is nézhették az emberek Törökországban. A török Togg autógyártó T10X modelljében pillanatról pillanatra követhették a nemzeti csapat izgalmas mérkőzését a D-Smart GO alkalmazással a hatalmas, 29 colos infotainment érintőképernyőn. Ennek természetesen nem az volt a célja, hogy vezetés közben is ámulhassanak a gólokon a törökök, hiszen akkor most arról számolhatnánk be, hogy a mérkőzések idején rekordszámú balesetben vettek részt az említett járművek. Természetesen a foci EB izgalmait csak álló helyzetben nézhetik a vásárlók az autók képernyőjén, a cél pedig az, hogy bárhová is mennek nyaralni, utazni, dolgozni a focirajongó törökök, ne maradjanak le a meccsekről, illetve ne a telefonjuk képernyőjén kelljen végigizgulniuk a küzdelmet.
Forrás: www.autonavigator.hu
Halálos áldozatokat követelt az erdőtűz Törökországban
Öt ember meghalt és több tucatnyi megsérült a Törökország délkeleti részén több faluban pusztító erdőtüzekben – jelentette be pénteken az egészségügyi miniszter.
Öt halott és 44 sebesült, közte tíz súlyosan sérült van két, Mardin városhoz közeli körzetben – írta Fahrettin Koca az X közösségi hálón.
Az internetes oldalakon közzétett képeken óriási tűzvész látható, amely nagy füstfelhők hátterében bevilágítja az éjszakai égboltot.
Négy mentőcsapatot és 35 mentőautót vezényeltek a helyszínre – tájékoztatott Koca.
Ali Yerlikaya belügyminiszter ugyancsak az X-en arról számolt be, hogy a tűz csütörtökön késő este keletkezett egy Diyarbakirtól mintegy 30 kilométerre délre fekvő területen, és az erős szél miatt gyorsan terjedt, öt falut érintve. Hozzátette: „Sajnos három ember Diyarbakir, kettő pedig Mardin térségében életét vesztette”.
Forrás: hirtv.hu
Az átkot és a grúz álmokat is összetörték a török bombagólok az Európa-bajnokságon
Lüktető tempó, veszélyes támadások, izgalmak és bombagólok – így összegezhető a Törökország–Grúzia-csoportmérkőzés a németországi labdarúgó-Európa-bajnokságon. A grúzok történetük első Eb-meccsét játszották, ahol végül a pontszerzés nem jött össze számukra, mivel Törökország remek csatában 3–1-re nyert.
Nem csalódtak azok, akik figyelemmel kísérték a Törökország–Grúzia-találkozót. A legtöbben török egykapuzást vártak, a félholdasok pedig ennek megfelelően nagy elánnal kezdték az összecsapást. Vincenzo Montella szövetségi kapitány együttese főleg szögletből veszélyeztetett, majd a 10. percben egy visszakészítés után Ayhan találta el a kapufát jó 17 méterről. Nem sokat késett a grúz válasz, egy perccel később Mekvabishvili megpattanó lövésénél kellett résen lennie Günök kapusnak, aki szögletre tolta a próbálkozást.
Az irammal nem volt gond, a törökök olykor tetszetős labdajáratása kellő veszélyt hordozott magában, míg a grúzok a kontráikban bíztak.
A török próbálkozásokat a 25. percben siker koronázta. Müldür egy kifejelt labdát zúdított kegyetlenül Mamardashvili kapujának jobb felső sarkába (1–0).
Még ki sem ünnepelték magukat a török szurkolók, amikor egy szép akciót követően Kenan Yildiz talált a kapuba. Apró szépséghiba, hogy mindezt lesről tette, így a videobíró érvénytelenítette a gólt.
A grúzok kijjebb jöttek a török szorításból, olyannyira, hogy a 32. percben összejött az egyenlítés. Kochorashvili cselezte be magát szépen a 16-on belülre, amit Mikautadze passzolt be a rövid alsóba. A támadó ezzel beírta magát a grúz futball történelemkönyvébe, megszerezve az ország első Eb-gólját (1–1). Sőt, a 35. percben majdnem megduplázta saját maga és csapata Eb-góljainak számát, mivel egy varázslatos grúz akció után centikkel lőtt a kapu mellé.
Forrás: index.hu