A német kancellár Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt, amely során hangsúlyozta: támogatja Törökország európai uniós törekvéseit. Friedrich Merz szerint azonban az ország még nem teljesített minden feltételt.
Támogatásáról biztosította Törökország európai uniós csatlakozási törekvéseit a német kancellár csütörtökön Ankarában tett látogatása során, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ország még nem teljesítette az uniós integráció minden feltételét. Friedrich Merz ennek ellenére hangsúlyozta: partnerként tekintenek Törökországra.
Az EU-csatlakozás feltételeit rögzítő, úgynevezett koppenhágai kritériumokat felemlítve Merz kijelentette, hogy „Törökországban olyan döntések születtek, amelyek még nem felelnek meg a jogállamiság és a demokrácia követelményeinek, ahogyan azokat mi, európaiak értelmezzük”. Mint mondta, erről a felek párbeszédet folytatnak.
Isztambul mindig pezsgő, gyönyörű és izgalmas város, de talán ősszel a legvarázslatosabb. A turistatömeg ilyenkor már csendesül, a színek és fények kavalkádja pedig különleges pompában ragyog.
A város, melyben sétálni valódi időutazás semmihez sem fogható élményt nyújt a múlt és jelen találkozásával, festői mecsetkupoláival és a történelem minden szegletét átható közelségével.
Isztambul ősszel
A Gülhane és Emirgan park meseszép, őszi színekbe öltözik, a Topkapi palota, a Kék mecset és a Hagia Sophia mind felfedezésre vár, akárcsak az Elsüllyedt Palota vagy éppen a Nagy Bazár és a Fűszerbazár. A Boszporusz partján pedig forró teát kortyolni felejthetetlen élmény.
Az ősz Isztambulban, az aranyló fényekben és a sült gesztenye illatfelhőjében páratlan. A város lassabban lélegzik, és hagyja, hogy minden részletére úgy tudjunk figyelni, ahogyan igazán méltó hozzá.
A törökországi Satala területén dolgozó régészek egy ritka bronz mellszobrot tártak fel, amely Íziszt, az anyaság és a mágia egyiptomi istennőjét ábrázolja. A mintegy húsz centiméter magas szobor a Római Birodalom keleti határvidékének vallási és kulturális sokszínűségéről árulkodik, és új fényt vet a római katonaság spirituális életére.
Anatólia múltjának új ékköve
A lelet Gümüşhane tartomány Kelkit körzetében, Satala ősi nekropoliszának ásatásai során került elő. A munkálatokat Dr. Elif Yavuz Çakmur, a Karadeniz Műszaki Egyetem régésze vezette, aki elmondta: a mellszobrot meglepően jó állapotban találták meg. „Tudjuk, hogy a satalai légiók főként Mithrász és a Tizenkét isten kultuszát követték. Ízisz megjelenése azonban azt bizonyítja, hogy sokféle vallási hagyomány élt egymás mellett a római hadseregben.” – tette hozzá a kutató.
A bronzlelet jelentőségét növeli, hogy 150 éve nem találtak hasonlót Satalában – utoljára az 1870-es években tártak fel egy Aphrodité-szobrot a területen. A kutatók szerint ez a felfedezés ritka és fontos bizonyíték a római vallási sokszínűségre, amely a birodalom periferikus területeit is jellemezte.
A bronz mellszobor részletei
A mellszobor egyes részletei mögöttes tartalommal bírnak. Az istennő fejét ékesítő két kukoricalevél például a termékenységet és bőséget szimbolizálta a korban. A műalkotás vállát fedő, római stílusú kendő pedig egyértelműen a hatalmas birodalom művészi hatását bizonyítja.
A szobor vizsgálata és restaurálása jelenleg is zajlik. A további kutatások célja, hogy meghatározzák a tárgy pontos korát és eredetét.
Satala története
A Sadak falu közelében fekvő Satala az „Apolló 15. légiója” nevű katonai egység állomáshelye volt. A város fontos stratégiai központként szolgált. A település egészen a bizánci korig lakott maradt – ekkor a Szászánida Birodalom támadásai sajnos véget vetettek Satala virágzásának.
A birodalmi sokszínűség szimbóluma
A satalai Ízisz-mellszobor nemcsak az ókori vallási élet gazdagságát tárja elénk, hanem a római légiók mindennapi életéről is pontosabb képet kaphatunk általa. Dr. Çakmur és csapata bízik benne, hogy a restaurálás után a lelet a Gümüşhane Múzeum egyik legértékesebb darabjává válik.
Ez a figyelemre méltó felfedezés ismét emlékeztet arra, hogy Anatólia földje nemcsak különböző birodalmak határát, hanem a hit, a művészet és az identitás találkozási pontját is jelentette az ókori világban.
Nagyváradról elszármazott, az Egyesült Államokban élő fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás a várban.
A Kaliforniában letelepedett Paul Bock fotóművész alkotásaiból nyílik időszakos tárlat Törökország csodálatos színei címmel október 29-én, szerdán 17 órakor a Körösvidéki Múzeum városi részlegén működő Mezey Lajos Galériában, a várban található Fejedelmi Palota második emeletén. Negyvennégy nagy méretű fényképet állítanak ki, melyek Törökország kulturális szívében, Isztambulban, a fővárosában, Ankarában, valamint kis-ázsiai tartományában, Kappadókiában készültek egy három hétig tartó kirándulás alkalmával, melynek során a szerző több mint 3800 kilométert tett meg.
A kiállítás kurátora, Tóth István fotóművész, az Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület (AIEFA) alapító elnöke szerint Paul Bock alkotásai izgalmasak, érzelmeket váltanak ki a szemlélőkből, és sokkal többet láttatnak Törökországból a konvencionális, turisztikai céllal készült fotóknál.
Idézet
A kollekció nem csupán elképesztő szépségű és színezetű tájakat tár elénk, vagy műemlék épületeket örökít meg, hanem megmutat valamit a török emberek vendégszeretetéből is – fogalmazott Tóth István.
A vernisszázst élőben közvetítik majd az AIEFA Facebook-oldalán, illetve a képek megtekinthetők az egyesület honlapján is. Az ünnepségen fellép Thurzó Sándor József brácsaművész a Sola Fide Közösségi és Kulturális Egyesület képviseletében, aki amerikai és török zeneszerzők műveit játssza majd.
A kiállítás 2025. november 28-ig látogatható, a múzeum nyitvatartásának megfelelően keddtől vasárnapig 9–17 óra között. Ugyanakkor az AIEFA és a Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) közti partneri megállapodás értelmében a digitális képernyővel rendelkező modern tömegközlekedési járműveken is vetítik a fényképeket.
Ízek, illatok az oszmán korból: Saygın Ersin: Az Ízek Szultánja – könyvbemutató és ételkóstoló
„Ez a lenyűgöző regény egy szóról szóra végigízlelhető lakoma.”
(New York Journal of Books)
Mire képes egy étel? A fokhagyma orvosság, vagy inkább átok? Mi a neve a friss kenyér illatának? Elfeledteti-e a fájdalmat egy pohár serbet? Mely csillag vagy bolygó rejlik egy ételben?
Saygın Ersin kultikus regénye a Topkapı Palotából indul egy páratlan tehetségű mesterszakács útját követve, aki ízeken és illatokon keresztül hódítja meg az emberek szívét.
A magyarul nemrég megjelent kötetről és a fordítás kulisszatitkairól Nagyillés János, a Szegedi Tudományegyetem oktatója beszélget a fordítóval, Schmidt Szonjával és Szabó Piroska szerkesztővel.
A bemutatót Nagyillés János jóvoltából oszmán-török ételkóstoló kíséri, hogy az olvasók szó szerint is megízlelhessék a történetet.
Birlik Magyar-Török Kapcsolatokért, Kultúráért és Barátságért Egyesület eseménye
Négy török falu kapott idén nemzetközi figyelmet – Akyaka, Barbaros, Anıtlı és Kale Üçağız. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN Tourism) „Best Tourism Villages 2025” díja azoknak a helyeknek jár, ahol a természet és a közösség összhangja az utazás legnagyobb élménye.
A négy díjazott török település a természettel való harmóniája, gazdag kulturális öröksége és fenntartható szemlélete miatt kapott elismerést. Az Antalya hegyei és tengerpartjai között megbúvó falvak új arcát mutatják meg a vidéki életnek: itt a hagyomány nem múltidézés, hanem élő mindennap.
A kínai Huzhou városában megrendezett díjátadón Törökország ismét bizonyította, hogy vidéki turizmusa nemcsak autentikus, hanem példaértékű is. Ma már kilenc települése szerepel a listán, ezzel Törökország a világ kiemelkedő vidéki úti céljai közé emelkedett.
Akyaka – a lassú élet tengerparti ritmusa
A Marmaristól északra fekvő Akyaka a türkizkék víz és a fenyvesek közé simuló kisváros, ahol minden mozdulat nyugalmat sugároz. Az Azmak patak mentén sétálva a látogatók bepillanthatnak abba a világba, ahol a természet és az ember valóban együtt létezik. A települést a hagyományos Ula-stílusú házak teszik különlegessé, amelyek az oszmán és égei építészeti elemeket ötvözik, miközben a környék ideális terep a vízisportok, a kerékpározás vagy akár a túrázás szerelmeseinek. Akyaka tagja a nemzetközi Cittaslow hálózatnak is, nem véletlenül: itt a fenntarthatóság nem program, hanem életforma.
Barbaros – ízek, emberek, történetek
Barbaros, az İzmir melletti apró település, az Égei-tenger gasztronómiai központjának, Urlának a szomszédságában fekszik. A kanyargó utcákon kőházak, fügefák árnyékában megbúvó kertek és apró udvarok váltják egymást, a levegőben pedig frissen sült kenyér és olívaolaj illata keveredik. A látogatók bekopoghatnak a „Çat Kapı” (Kopogj be) táblával jelölt házakba, ahol a helyiek szívesen vendégelik meg őket saját készítésű ételekkel, miközben a falu hagyományairól mesélnek.
A környéken borászatok, MICHELIN Guide éttermek és az Oyuk (Madárijesztő) fesztivál várja azokat, akik a török vidéki élet legízletesebb oldalát szeretnék megismerni.
Gebze, Törökország: mentik a túlélőket a bedőlt lakóház romjai alól Fotó: ESMER GECAL / ANADOLU / AFP
Súlyos tragédia történt szerda hajnalban Észak-Nyugat-Anatóliában. Törökország egyik településén egy teljes, hétszintes lakóház omlott össze, a mentők pedig kétségbeesetten keresnek egy öttagú családot a romok alatt.
A baleset Törökországban, Gebze városában történt, ahol helyi idő szerint hajnalban minden előjel nélkül összedőlt a 2012-ben épült társasház. A török katasztrófavédelem (AFAD) egységei azonnal a helyszínre érkeztek, és a beszámolók szerint hangokat hallani a törmelék alól, ami reményt ad arra, hogy a rekedtek még életben vannak – tájékoztat az MTI.
A szerencsén múlt, hogy az épületben a baleset idején csak az öttagú család tartózkodott — a többi lakó az állami ünnep miatt elutazott, és az alsó szinteken található gyógyszertár sem nyitott még ki.
Törökország: Földrengés, metróépítés vagy emberi mulasztás?
A helyi hatóságok több lehetséges magyarázatot vizsgálnak:
a közelben zajló metróépítés okozhatott szerkezeti károsodást,
vagy összefüggésben lehet a hétfőn Balikesir térségében mért 6,1-es földrengéssel, de az sem zárható ki, hogy a kivitelezés hibás volt.
A térség sajnos nem először érintett pusztító omlásokban. Gebze az észak-anatóliai törésvonal mellett fekszik, és az 1999-es, több mint 18 ezer áldozatot követelő földrengés egyik legsúlyosabban érintett városa volt.
A mentési munkálatok jelenleg is nagy erőkkel zajlanak.
A díszes padló eredetileg egy templomhoz vagy szentélyhez tartozhatott.
1500 éves mozaikot találtak a törökországi Şanlıurfában, a híres urfai citadellában – számol be a Heritage Daily. Az erődítmény nagy részét az Abbászidák építették a 9. században, majd a perzsák, bizánciak, örmények és keresztesek is birtokolták, végül az oszmánok alakították tovább.
A legújabb feltárásokon egy késő római vagy bizánci kori mozaik maradványait fedezték fel. Az alkotás virágmotívumokat, állatfigurákat és geometrikus elemeket tartalmaz, és fekete, piros és fehér tessera blokkokból áll. A feltételezések szerint a mozaik egy templom vagy kápolna, úgynevezett martyrium padlóját díszíthette.
Gülriz Kozbe, a Batmani Egyetem munkatársa és a feltárás vezetője szerint a mozaik felirata megnevezi azt a személyt, aki az alkotást családi célokra rendelte meg, valamint ennek a személynek a rangját az egyházban.
A hatóságok bejelentették, hogy egy speciális restauráló csapatot neveztek ki a mozaik megőrzésére, amelyet a közeljövőben a Şanlıurfai Régészeti Múzeumban állítanak ki.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
