A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyomozóival közösen derítettek fel egy budapesti telephelyet, ahol mintegy 140 ezer Törökországból származó hamisított légfrissítőt találtak.
A NAV kedden közölte az MTI-vel, hogy a közös nemzetközi akcióban – az OLAF koordinálása mellett – a külföldi hatóságok a törökországi gyártás telephelyén is folytattak ellenőrzést.
A budapesti lerakat átvizsgálásakor hamisított légfrissítőket találtak, a termékek értéke meghaladta a 120 millió forintot – tették hozzá.
Az ügyben a NAV büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – áll a közleményben.
Kedden délelőtt új történelmi mélypontra bukott a török líra a dollárral szemben 33 feletti árfolyam mellett, és így tavaly május óta értékének mintegy kétharmadát veszítette el a török fizetőeszköz.
A török valuta tavaly májusban kezdett gyorsan leértékelődni, miután elnök- és parlamenti választásokat tartottak az országban. A május 14-én tartott elnökválasztás első fordulója előtt 19,57 lírán jegyezték a dollárt, így tehát ahhoz képest közel 70%-os a líra zuhanásának mértéke.
A jelek szerint a hanyatlásnak még nincs vége, mert a török jegybank által júniusban megkérdezett piaci szereplők véleményének átlaga szerint az év végén 37,75 líra ér majd 1 dollárt.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter szerint a gazdaság az év második felében kezd stabilizálódni, az infláció júniustól kezd lassulni, az év végére 38 százalékra mérséklődik a fogyasztói áremelkedés a májusi 75,4 százalékról.
A dollár/líra árfolyam jelenleg is a 33-as szint közelében, tehát történelmi mélypontja közelében álldogál.
Az euró/líra árfolyamban nem volt ma új történelmi mélypont, egyelőre ahhoz közel, 35,3 körül mozog az árfolyam.
Nem minden törökországi szállodatulajdonos vette tudomásul az új törvényt, melynek értelmében elég a román személyi igazolvány, és nem kell útlevél a belépéshez Törökországba. Bár az országba be lehet lépni a személyi igazolvánnyal, a szállodába nem biztos, hogy sikerül.
Törökország a legnépszerűbb EU-n kívüli nyaralási célpont a romániaiak körében – derül ki a Visa Inc. 2024 elején készült közép- és kelet-európai jelentéséből. Ezek után nyilván lelkes fogadtatásra talált a Török Köztársaság Hivatalos Közlönyében 2024. május 21-én megjelent elnöki rendelet, amely szerint a román állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak be az országba.
E rendelet szerint a román állampolgárok 180 naponként 90 napot tartózkodhatnak Törökországban. Azonban nem minden törökországi szállodatulajdonos vette tudomásul az új törvényt. A törökországi idegenforgalomban uralkodó adminisztratív káosz nem kis kellemetlenséget okozott egy romániai családnak, számol be az adevarul.ro.
A szállodában az útlevelet kérték
„Most érkeztünk Törökországba, az Adalya Ocean Deluxe szállodába. Odaadtuk a személyi igazolványunkat, a hölgy pedig közölte velünk, hogy nem tudnak minket személyi igazolványok alapján becsekkolni, csak útlevelek alapján” – meséli Lavinia egy törökországi nyaralásokkal foglalkozó Facebook-csoportban. Hiába érvelt a család, hogy erre törvény van, és hogy a repülőtéren csak a személyi igazolványukkal beengedték őket, közömbösen közölték velük: „nem tudják beolvasni a személyi igazolványokat az adatbázisba”. Lavinia a Forum Turcia csoportban megkérdezte, hogy mások is tapasztaltak-e hasonló problémákat.
Az internetes fórumon ellentmondásos válaszokat kapott: egyesek szerint lehetséges csak személyi igazolvánnyal boldogulni, mások az útlevél használatát javasolják. „Ha megnézed az interneten a hozzászólásokat, megoszlanak a vélemények, egyesek szerint a vámnál és/vagy a szállodában kell az útlevél, mások szerint nincs rá szükség. Én a magam részéről a törvény alapján arra hajlok, hogy nem kell felnőtteknek útlevél a vámnál, nemhogy a bejelentkezésnél. Úgy gondolom, hogy a török vámosok és a szállodai személyzet is ismeri a törvényt” – írta Ana, egy hozzászóló. Többen aggódva kérdezték: végül kell vagy sem útlevél a törökországi nyaraláshoz?
Hogyan ne kockáztassuk, hogy tönkremenjen a törökországi nyaralásunk
Melissa a cserfes kis árvalány, aki soha nem ismerte a családját, ezért minden álma, hogy szerető közegre és otthonra leljen. A sors azonban egy kíméletlen házaspárt, Besimét és Hazimot rendelte neki, akik nem bánnak jól Melissával, és ennek a jólelkű Metin is szemtanúja lesz. Úgy dönt, hogy nem hagyja annyiban és hazaviszi a lányt Zöld Völgybe, ahol nővérével, Mahinurral él együtt. A szigorú és kemény Mahinur nem igazán tud mit kezdeni az új jövevénnyel. Pedig Melissa úgy érzi, végre hazaérkezett.
Török családi filmsorozat, 2022
A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott!
Feliratozva a teletext 333. oldalán.
Forgatókönyvíró: Baybars Tekin, Deniz Mert Cebe, Gaál Katalin, Nesrin Zamur, Pune Haeri Ulusoy, Serhat Yigit
Zene: Red Sound
Operatőr: Omer Carkci
Rendezte: Cagil Nurhak Aydogdu, M. Murat Senöy
Szereplők:
Ali Oguz Senol (Necati)
Beren Gökyildiz (Melissa)
Burak Günes (Kadir)
Ece Gürer (Öykü)
Ezgi Ulusoy (Yesim)
G. Ece Ercan (Besime)
Hande Arisoy (Azra)
Lale Ertis Genctürk (Reyhan)
Onur Dikmen (Metin)
Sezi Süer (Büsra)
Sezin Bozaci (Mahinur)
Turan Günay (Cüneyt)
Özge Özberk (Orhan)
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
A Nyugaton túl is van élet
Törökországnak a BRICS-országokkal való kapcsolatát a külpolitikája diverzifikálására irányuló szélesebb körű stratégia részének kell tekinteni. Az elmúlt két évtizedben Ankara egyre inkább igyekezett kiterjeszteni a befolyását és kapcsolatokat építeni a hagyományos nyugati szövetségesein túl. Ennek célja az eurázsiai állam geopolitikai pozíciójának erősítése, valamint gazdasági és politikai érdekeinek védelme a gyorsan változó globális rendben.
Történelmileg Törökország külpolitikája túlnyomórészt nyugati orientációjú volt, a NATO- és az EU-tagságra való törekvésre összpontosítva. Az uniós csatlakozási folyamat elakadása miatti csalódottság és a nyugati szövetségesek által Törökország biztonsági aggályainak érzékelhető elhanyagolása azonban arra késztette Ankarát, hogy más utakat keressen.
Ezek közé tartoznak a közép-ázsiai türk nemzetekkel való kapcsolatok megerősítésére – főként a Türk Államok Szervezetén keresztül –, az Arab Ligában és az Iszlám Együttműködési Szervezetben (OIC) betöltött szerepének újbóli megszilárdítására, valamint az ENSZ-ben való aktív részvételre irányuló kezdeményezések.
Törökország proaktív álláspontja a különböző nemzetközi platformokon egyértelműen mutatja, hogy Ankara arra törekszik, hogy jelentősebb szerepet játsszon a globális színtéren.
A BRICS-tagságra való törekvéssel Törökország célja, hogy nyugati szövetségeit más gazdasági és politikai platformokon kialakított szilárd partnerségekkel egészítse ki, és ezáltal mind a nyugati, mind a nem nyugati befolyási szférában kulcsfontosságú szereplőként pozicionálja magát.
A Török Kulturális Minisztérium által közreadott kép a restaurált páncél két oldaláról Fotó: MH/Török Kulturális Minisztérium
Háromévnyi aprólékos munkával restaurálták Törökországban azt az egy egyedülálló római légiós páncélzatot – a világon az egyetlen ismert példányt –, amelyet 2020-ban találták meg a Gumushane tartományban – közölte a TRT World.
A késő római korból származó Lorica Squamata típusú páncélt az ókori Satala városában végzett ásatások során találták meg.
A pikkelyes páncélt 2021-ben az Erzurum Regionális Restaurálási és Konzerválási Igazgatóság laboratóriumába szállították. Kezdetben a környező földdel együtt konzerválták a dokumentáláshoz.
A részletes vizsgálatok, köztük a röntgenfelvételek és a tomográfia kimutatták, hogy a páncél szinte teljes egészében ép. A széleiről vett háromlemezes blokk mikro-CT-képalkotása segített meghatározni a páncél teljes méreteit és részleges metallurgiai tulajdonságait.
Az Erzurum Regionális Restaurálási és Konzerválási Laboratórium Igazgatóságának hároméves aprólékos munkája után a konzerválási és restaurálási folyamatok befejeződtek. A páncélt ezután újra összevarrták, visszaállítva eredeti formáját.
Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és idegenforgalmi miniszter az eredményt kiemelve elmondta: „E csodálatos lelet feltárása egyedülálló ablakot nyit a Római Birodalom harcos múltjára.”
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
