2025. július 26.
Türkinfo Blog Oldal 425

Török embercsempész rendőrkézen

Kép forrása: www.police.hu

Dunavecse közelében fogták el azt a török férfit, aki 7 illegális migránst szállított.

A Bács-Kiskun megyében szolgálatot teljesítő rendőrök egy gépjárművet ellenőriztek Dunavecse közigazgatási területén 2021. augusztus 30-án 12 óra 15 perckor.

A gépkocsit egy török férfi vezette, rajta kívül a járműben 7 – magukat török állampolgárnak valló – személy tartózkodott. A csoport tagjai sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.

A sofőrt előállítják a rendőrök és őrizetbe veszik. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indít eljárást vele szemben. A nyomozók előterjesztést tesznek a férfi letartóztatásának indítványozására.

A migránsokat – meghallgatásukat követően – a hatályos magyar jogszabályok értelmében visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.​

Forrás: www.police.hu

Ami fontos

Augusztus 30. – A győzelem napja

Kép forrása: Tarik Koç FB oldal

Augusztus 30.-a a török Függetlenségi háború utolsó napja, mely a történelembe úgy vonult be, mint a Győzelem napja.

A dumlupınari csata 1922. augusztus 30.-án fejeződött be, ez volt a későbbi görög megszállás vége. A győzelem napját Törökország-szerte ünneplik azon hősök emlékére, akik kivívták az ország függetlenségét. Törökországon kívül Észak-Cipruson is ünnepnap.

Az I. Világháború végén az Oszmán Birodalom megbukott. A birodalom legtöbb tartományát antant országok szétosztották az egymás között. İzmir és néhány környező tartomány görög megszállás alá került.

Mustafa Kemal tábornokot úgy is ismerjük, mint akinek vezetésével a törökök megnyerték a függetlenségi háborút. Mustafa Kemal volt az is, aki ismét egyesítette a szétdarabolt országot. A fúggetlensági háború csaták sorozata volt. A döntő ütközött után görögök
elhagyták Izmirt és Anatóliai területét.

A Török Köztársaságot 1923. október 29.-én kiáltották ki, a főváros Ankara lett. Mustafa Kemal Atatürköt, a törökök atyját választották meg az ország első elnökének.

A Győzelem napját először 1923. augusztus 30.-án ünnepelték meg Törökországban, 1935 óta nemzeti ünnep.

Az állami ünnepség helyszíne Ankara, Atatürk Mauzóleuma, az Anıtkabir. Ünnepséget rendeznek még Isztambulban is a katonai akadémiánál, felvonulásokat tartanak a legtöbb nagyvárosban és katonai légiparádéval szórakoztatják a közönséget. Ekkor tartják a katonai iskolát végzett diákok diplomaosztóját is.

A középületekre és a lakóházakra török zászlók kerülnek, és Mustafa Kemal Atatürk fényképe is mindenhol látható.

A hivatalok és iskolák zárva tartanak az ünnepen, a nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok viszont nyitva vannak. A tömegközlekedési eszközök az felvonulások, ünnepi műsorok miatt módosított útvonalon közlekednek.

Kollár Kata – Türkinfo

Fény derült rá, Csősz Bogi hogy ismerkedett meg milliárdos férjével: így vette le Burakot a lábáról

Kép forrása: instagram

Csősz Bogi férje megismerkedésük után három órával már tudta, hogy feleségül veszi.

Csősz Bogi olyan luxusban éli az életét török milliárdos férje oldalán, amelyről a legtöbben álmodni sem mernek: 1400 négyzetméteres villában él Isztambulban, a legmenőbb szállodákban szállhat meg, gardróbja roskadozik a dizájnercipőktől, táskáktól és ruháktól.

A Feleségek luxuskivitelben szereplőjéről sokan feltételezik, számára alapkövetelmény volt a párkeresésben, hogy olyan férjet fogjon magának, aki tehetős.

Csősz Bogi és férje első találkozása

Üzletember kedvese, Burak Talu családja révén hatalmas vagyonnal rendelkezik, valamint építészként is roppant sikeres. Megismerkedésük története rácáfol a rosszmájú előítéletekre, hiszen a színésznőt a legkevésbé sem érdekelte a férfi pénztárcája. Sőt, amikor legelőször megpillantotta egy partin, azt sem tudta, hogy kicsoda.

lső találkozásunknál három órán keresztül ültünk egy kanapén, a buli helyszínén, és beszélgettünk – mesélte a Life.hu interjújában.

A páros nem is vette észre, hogy repül az idő, úgy egymásra hangolódtak. A férfi életében addig nem volt arra példa, hogy valaki így elvarázsolta volna, így a beszélgetés végén magabiztosan kijelentette, hogy megtalálta a feleségét.

Folytatás

Forrás: femina.hu

Új, romantikus török sorozattal jelentkezik a LifeTV

Kép forrása: sorozatwiki.hu

A nyár utolsó napjaiban egy új török sorozat érkezett a LifeTV-re. A Virágzó szerelem (Kiraz Mevsimi) 2014 és 2015 között került képernyőre Törökországban, de Magyarországon eddig még nem volt látható. A romantikus drámasorozat tegnap, augusztus 23-án 20 órakor dupla epizódokkal indult a csatornán. A széria minden hétköznap ugyanebben az időpontban jelentkezik dupla részekkel.

A történet főszereplője Öykü, akinek nagy álma, hogy sikeres divattervező legyen. Szerelmes gyerekkori barátjába, Mete-be, de a férfi nem viszonozza az érzést. Egy reggelen Mete üzleti partnere, Ayaz és Öykü ugyanazt a taxit stoppolják le. Ekkor még nem is sejtik, hogy virágzó szerelem bontakozik ki közöttük. Hazugságokkal és macska-egér játékokkal harcolnak egymás ellen, de a sors szépen lassan elkezdi összehozni őket.

Forrás: sorozatwiki.hu

Új kutatási eredmények a mohácsi csata körülményeiről

: Pál Tomori by Richárd Füredi, (1938 bronze statue, relocated in 1970s and in 1998, in his hands sword and mace). Pál Tomori was an archbishop of Kalocsa, and the Hungarian leader of the Battle of Mohács.- Szentháromság tér, [[:en:Kalocsa|Kalocsa]], [[:en:Bács-Kiskun County|Bács-Kiskun County]].}}{{hu|1=: [[:hu:Tomori Pál|Tomori Pál]] szobra (Füredi Richárd, 1938) [https://www.kozterkep.hu/~/1166/tomori_pal_szobra_kalocsa_furedi_richard_1928.html]. – [[:hu:Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megye]], [[:hu:Kalocsa|Kalocsa]], Szentháromság tér{{Monument Hungary|2208}}{{Object location|46.529639|18.973713}}{{Location|46|31|46.75|N|18|58|25.28|E}}

Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget – vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.

A PTE történeti földrajz professzora a – mások mellett a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett – Háború, tájformálás, hasznosítás címmel pénteken, Pécsen zajló, több tudományt és szakterületet érintő konferencián elhangzó, hasonló tartalmú előadását követően beszélt minderről.

Elmondta: kutatócsoportjuk azután jutott az új megállapításra, hogy a csata korabeli tájrekonstrukcióját követően megvizsgálták a keresztény és a török hadvezetésnek – a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás révén – valószínűsíthető haditerveit. A szakember szerint a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben Tomori Pál akkor remélhetett győzelmet, ha nem karolják át csapatait a törökök. A csatatéren kelet felől a Vizslaki-rét „mély mocsara”, nyugat felől a Borza-patak kiterjedt ártere korlátozta a törökök mozgását, valamint kijelölte a felvonulás és az összecsapás helyét – tette hozzá.

Pap Norbert kiemelte, úgy tűnik a felállásból, hogy a feltehető haditerv szerint ezen a jól definiált, száraz, fátlan síkon akarta Tomori Pál megvívni a harcot úgy, hogy a török seregnek csak egy részével kelljen egyszerre megküzdeni: a víztestek közötti „csőben” korlátozottan vonulhattak fel a török csapatok.

A Tomori-terv minden bizonnyal egy döntő lovasroham volt úgy, hogy a török sereg elejét megverik, ami szerencsés esetben a csata megnyeréséhez vezet. Így biztosítani kellett, hogy az oszmánok átkelhessenek a Borza-patakon, a török hadvezetés azonban feltehetőleg megértette Tomori tervét. A oszmán fősereg nagy része nem kelt át a Borza földvári átkelőhelyein, hanem tábort kezdett verni, attól délre és nyugatra is védekezésre rendezkedett be – véli a kutatócsoport.

Folytatás

Forrás: gondola.hu

Mirza Metin: Köztes megálló (dráma)

Kép forrása: drot.eu

A Köztes megálló egy eredetileg három nyelven írt, egyfelvonásos színdarab, 2017-ben mutatták Isztambulban, ahol még ebben az évben elnyerte a zsűri különdíját a Direklerarası Színházi Fesztiválon. Egy kurd, egy török és egy német férfi találkozásának vagyunk tanúi egy elhagyatott buszmegállóban, mindegyikük menekül valahonnan. Miközben várakoznak a buszra, mely nem tudni, mikor érkezik, beszélgetni próbálnak: az összefüggéstelennek tűnő dialógus lassan ritmikus gondolatfolyammá változik, melyben kirajzolódik helyzetük, kiútkeresésük paradoxonja. Látszólag elbeszélnek egymás mellett, de ha jobban figyelünk, párhuzamos „eszmecserét” folytatnak. Indítékaik hasonlók, de nem teljesen ugyanazok, a közös cél, a menekülés pedig összekovácsolja őket. Igaz, ehhez előre nem várt helyzetekkel kell szembesülniük, melynek során reakcióik jól megmutatják temperamentumuk különbözőségét. A DRÓTon részletet olvashattok a darabból.

Részlet Schmidt Szonja Emese fordításából

Mirza Metin:
Köztes megálló

(dráma)

Részlet Schmidt Szonja Emese fordításából

A Köztes megálló egy eredetileg három nyelven írt, egyfelvonásos színdarab, 2017-ben mutatták Isztambulban, ahol még ebben az évben elnyerte a zsűri különdíját a Direklerarası Színházi Fesztiválon. Egy kurd, egy török és egy német férfi találkozásának vagyunk tanúi egy elhagyatott buszmegállóban, mindegyikük menekül valahonnan. Miközben várakoznak a buszra, mely nem tudni, mikor érkezik, beszélgetni próbálnak: az elsőre összefüggéstelennek tűnő dialógus lassan ritmikus gondolatfolyammá változik, melyben kirajzolódik helyzetük, kiútkeresésük paradoxonja.

A színdarabot Beckett műve, a Godot-ra várva ihlette, és ahogy ő, úgy Metin is a háború okozta értelmetlenség-érzést, a jövő kilátástalanságát próbálta megfogalmazni ebben az abszurd drámában. Miért? A Kelet-Törökországban élő kurdok mindennapi életének része a háború, nap mint nap kénytelenek szembesülni a halállal, erőszakkal, kínzásokkal a környezetükben, családjukban, lakóhelyükön. Sokan nem csak az állam felől rájuk irányuló erőszakot, elnyomást, de az elfogadásért vívott saját szabadságharcuk velejáróit sem tudják már többé elfogadni. Más kiutakat, más megoldásokat keresnek. A művészeten keresztüli önérvényesítésnek viszont szintén gátat szab a rezsim. Természetes, hogy megfogalmazódik bennük a legegyszerűbb megoldás. Menekülni szeretnének, lelkiismeretük azonban nem nyugodt: mégis hogyan hagyhatnák ott hazájukat, az ott élő embereket ebben a zűrzavarban? Van egyáltalán hazájuk? Mitől lesz jobb nekik, ha elmennek? El akarnak menni, de nem tudnak. Nem tehetik meg. A kurd alkotók (írók, képzőművészek, előadóművészek) jelentős része jelenleg is külföldön, Nyugat-Európában kénytelen folytatni tevékenységét, és a tendencia azt mutatja, hogy a hazatérésre egyre kevesebb az esély. Otthon maradt társaik pedig hatalmas ellenszélben, foggal-körömmel küzdenek létezésükért és a kurd nyelv, identitás megőrzéséért.

Folytatás

Forrás: drot.eu

Kriptodevizás átverési hullám sújtja Törökországot

Kép forrása: www.pikist.com

A török média szerint egy csalónak állítólag sikerült 100 millió eurót (35 milliárd forintot) ellopnia törökországi befektetőktől azzal, hogy hatalmas hozamot ígért a Dogecoin bányászatából.

A dogecoin jelenleg a hetedik legnagyobb kriptopénz. Bár ma már az egyik legértékesebb kriptó, eredetileg a Bitcoin paródiájaként hozták létre. A népszerű „doge” mém által inspirált digitális valutát 2013-ban fejlesztette ki Billy Markus és Jackson Palmer, két szoftvermérnök, akik az IBM-nél, illetve az Adobe-nál dolgoztak. Egyelőre igazán senki nem látja az értelmét a dogecoinnak, de mégis veszik a piacokon.

Most Törökországban egy komoly botrány robbant ki: egy csalónak állítólag sikerült 100 millió eurót (35 milliárd forintot) ellopnia törökországi befektetőktől azzal, hogy hatalmas hozamot ígért a Dogecoin bányászatából. Mostanra pedig a hatóságoknak sikerült is azonosítaniuk, hogy ki állt a rendszer mögött: a „Turgut V” álnevű személyt, akinek 11 társa volt. Közösen 1500 embertől közel 350 millió dogecoint sikerült összegyűjteniük, összesen 100 milliárd euró értékben, mielőtt eltűntek volna a zsákmánnyal.

Az Euronews angol kiadása arról számolt be a helyi médiára hivatkozva, hogy Turgut V. Zoom hívásokon keresztül és luxushelyeken tartott személyes hálózatépítő találkozókon győzte meg a befektetőket, hogy vásároljanak dogecoinokat, és adják át azokat bányászati technológiába való befektetésre, hatalmas hozamokat ígérve. Az átvert személyeknek azt mondták, hogy 40 napon belül 100 százalékos hozamot fognak látni.

Az egyik áldozat szerint a rendszer három hónapig jól működött, és a korai befektetők azt mondták, hogy az ígért hozamot megkapták. De miután a rendszer a negyedik hónapban 350 millió dogecoinon tetőzött, a pénz állítólag eltűnt.

Törökországban az elmúlt évben, a líra valuta zuhanása és az infláció növekedése óta fellendült a kriptopénzek kereskedelme. A Reuters korábban az amerikai Chainalysis adatai alapján arra jutott, hogy február eleje és március 24-e között a törökországi kereskedési volumen elérte a 218 milliárd lírát (22 milliárd eurót). Ezzel együtt a csalók is szemet vetettek a kriptopiacra: áprilisban a török Thodex kriptopénz-tőzsde hirtelen beszüntette működését, vezérigazgatója és alapítója, Faruk Fatih Özer pedig elmenekült az országból, mivel állítólag több százmillió dollárt loptak el. Több tucat gyanúsítottat letartóztattak, de Özer holléte még mindig ismeretlen. A feltételezések szerint közel 22 millió török lírát (2,2 millió eurót) tart két helyi kriptotőzsdén.

Ugyanebben a hónapban a Vebitcoin tőzsde négy alkalmazottját tartóztatták le csalás gyanúja miatt, egy nappal azután, hogy a tőzsde közölte, hogy beszünteti működését.

Forrás: www.napi.hu

Gyerekkori álmát teljesítette a kötegyáni írónő

Kép forrása: Keti Thür felvétele

A Németországba kerülő és ott erőszak áldozatává váló Mariann, valamint ismerősei kitalált történetéről szól a kötegyáni Thüringer Katalin, azaz Keti Thür első, csaknem félezer oldalas, Mindig van remény címet viselő könyve. A szerző egy építőipari vállalkozást vezet, ám gyermekkora óta az volt a vágya, hogy író legyen, és szerinte sosem késő az álmokat beteljesíteni. Ha számítógép elé ül, van, hogy egyhuzamban akár öt-hat órát is dolgozik. Ugyanis, ha jön az ihlet, nem lehet megállni.

– Mariann egy magyar lány, aki egy csereprogram révén kerül ki a németországi Frankfurtba – beszélt a sztori elejéről Thüringer Katalin. – Viszont nem vár rá senki sem a városban, ezért útnak indul, hogy megkeresse a rendőrséget, ahol segíthetnek neki, hogy ilyenkor mi a teendő.

Út közben azonban migránsok veszik körbe, megtámadják, és megerőszakolják a lányt.

Bekerül a kórházba, ahol találkozik Fatimával, a török származású ápolónővel, és jó barátság alakul ki köztük. Közben hiába nyomoznak az erőszak ügyében, nem jutnak előre. Mariann pedig nem mer hazajönni, Németországban akar maradni, ebben segít neki Fatima.

A történetben megjelennek tehát a bevándorlók általi erőszak mellett azok a fiatalok, akik az évtizedekkel ezelőtt érkezettek, immár Németországba született leszármazottai. Katalin megjegyezte, rengeteg módos török él Frankfurtban, de a koronavírus-járványt is beleszőtte a sztoriba.

Hangsúlyozta, hogy

bár a történet kitaláció, fikció, szeretne maradandót alkotni, a sztoriban felvillantani a jelenkor eseményeit is, amivel a későbbi generációknak jelezheti, hogy a mostani történések milyen érzéseket válthattak ki, milyen helyzeteket teremthettek.

A könyvben Mariann, valamint barátai és családtagjai életét meséli el. A sztori rengeteg szálon fut, sok szereplőt vonultat fel, ennek ellenére végig követhető, hogy kiről van szó és ki kivel van. Tele van izgalmakkal, nem várt fordulatokkal: egy kislányt érintő erőszakkal, nyomozásokkal, összeesküvésekkel, bosszúval, no meg persze romantikával. Közben az idősíkok között is ugrál a szerző. Katalin elmondta: hellyel-közzel van egy fő vonal, hogy honnan hova szeretne eljutni.

Általában nem jegyzetel, azt a történetrészt pötyögi be számítógépén, ami akkor a fejében van. Akkor dolgozza ki a részleteket, a jeleneteket és az érzéseket. Ha pedig álmodik valamit, azt szintén igyekszik beleszőni.

– Többször is átnézek, átolvasok egy-egy fejezetet, miután megírtam. Ha nem tetszik, vagy nem cseng össze a korábbiakkal, akkor újraírom

– fogalmazott.

Attól függően, hogy mennyi szabadideje van, napi három-négy órát, de van, hogy többet is a laptop előtt tölt, ennyi idő alatt két-három fejezettel készül el. A „Mindig van remény” csaknem 500 oldalas, és mintegy ötven fejezetből áll. Több hónapnyi munka áll a mögött, hogy a közelmúltban saját kiadásban megjelentette. Bizonytalan volt, hogy miként sikerült, ezért ismerőseitől, akik vettek a könyvből, azonnali visszajelzést kért. Ők azt mondták, a történet kiváló, és buzdították, hogy folytassa az írást.

– Hiszem, sosincs késő ahhoz, hogy az ember megvalósítsa az álmát. Gyerekkori vágyam volt, hogy író legyek

– mondta Katalin, hozzátéve, itt volt az ideje, hogy az építőipari vállalkozás, a gyerekek és az unokák mellett saját magával is foglalkozzon, élve a szenvedélyének. Most dolgozik a következő könyvén, amely az elsőhöz hasonlóan igencsak terjedelmes lesz, a huszadik fejezetnél tart.

Forrás: www.beol.hu

El: megvannak az FTC ellenfelei a csoportkörre

Kép forrása: hu.wikipedia.org

D-CSOPORT
Olympiakosz (görög)
Eintracht Frankfurt (német)
Fenerbahce (török)
Antwerp (belga)

E-CSOPORT
Lazio (olasz)
Lokomotiv Moszkva (orosz)
Olympique Marseille (francia)
Galatasaray (török)

Kisorsolták az Európa-liga főtáblájának csoportbeosztását. A magyar bajnok Ferencváros a német Leverkusent, a skót Celticet és a spanyol Betist kapta a G-csoportban.

Forrás és a további csoportok: www.nemzetisport.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow