Kiéleződött az ellentét a török idénymunkésok és a Ferrero-csoport között, miután előbbiek szerint a cég nyomott áron vásárolja fel a termékei egyik legfontosabb alapanyagának számító mogyorót.
A török földeken mogyorót szedő munkásoknak 14 dollárt fizetnek napi 12 óra munkáért. Ez alacsonyabb, mint a török minimálbér, a munkaidő pedig hosszabb, mint a maximális 45 óra.
– A tulajdonosok és a termelők nem fizetnek nekünk elegendő bért, mert alacsony az ár, amit egy kiló mogyoróért kapunk. Ez sem nekünk, sem a termelőknek nem előnyös, csak a nagy cégek profitálnak belőle – mondja Bahri Koyu idénymunkás.
A mezőgazdasági kamara elnöke szerint kilónként 2 dollárért vásárolják fel a mogyorót és 23 dollárért adják el. Az érdekképviseleti vezető úgy látja, ez a gazdák és a munkások kizsákmányolása.
Miközben a világtermelés négyötödét Törökország adja, a profitból szinte alig részesülnek azok, akik a munka legnagyobb részét végzik. A Ferrero szóvivője ugyanakkor azt mondja, hogy a csoport nem birtokol és nem irányít törökországi farmokat, a mogyorót pedig a szabadpiaci szabályok szerint szerzi be.
A négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember pénteken a honlapján közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem fog részt venni a Törökországban ellene zajló perek további tárgyalásain, mert szerinte jelen körülmények között nem lehetséges tisztességes eljárás vele szemben.
Kavala egy nappal azután tette ezt a kijelentést, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök élesen bírálta azt a 10 törökországi nagykövetet, akik a hét elején a Kavala pereinek „késleltetése” miatt kritizálták a török igazságszolgáltatást, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát. A török államfő az esetre reagálva még a nagykövetek hazaküldését is felvetette.
Kavala a pénteki közleményében aláhúzta: az ellene felhozott vádak semmilyen bizonyítékon nem alapulnak. Egyúttal úgy vélte, hogy Erdogan kijelentései azt a benyomást keltik róla, mintha bűnös volna, ami közvetlenül befolyásolja a bírósági eljárást. Hozzátette: úgy véli, értelmetlen részt vennie és védőbeszédet mondania a további tárgyalásokon.
Erdogan a csütörtökön megjelent sajtónyilatkozatában az érintett nagykövetnek címezve szavait a következő kérdést tette fel: „Te a saját országod bűnözőit, gyilkosait, terroristáit elengeded?”.
Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.
Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.
Emellett a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz.
Kavala második, a 2016-os hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg.
Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2019-es határozatával.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a megnyitóbeszédében a rokonérzet különböző formáiról szólt. A szellemi és a lelki rokonság mellett létezik még az, „ami a génjeinkbe van kódolva (…): ez az érzés zsigeri, a sejtjünkben érezzük, hogy közünk van a másikhoz, akinek idegennek kellene lennie”. Demeter rámutatott: ismeretlen ismerősként olvassuk a 13. századi nagy török költőt, Júnusz Emrét, az ősi török nyelv mesterét. Érzékeljük, hogy valami elemi kapcsolat fűz az ő szellemiségéhez. A kiállított munkák megidézik a magyarul is olvasható kiváló költő eszmeiségét, amihez még ma is elevenen tudunk kapcsolódni.
A török nyelv és civilizáció alapkövei közé tartozó Júnusz Emre halálának 700. évfordulója alkalmából az UNESCO 2021-ben őt és a török nyelvet ünnepli, emlékeztetett Dujszen Kaszejinov, a TÜRKSOY főtitkára, Kazahsztán volt kulturális minisztere.
A megnyitón Demeter Szilárd és Dujszen Kaszejinov megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a magyar kultúrát jobban megismertessük a türk világgal, valamint, hogy hozzánk is nagyobb arányban jussanak el a türk kultúra elemei.
A Nemzetközi Török Kulturális Szervezet, a TÜRKSOY, a Türk Tanács Magyarországi Képviseletének Irodája és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében megvalósult kiállítás, a Gyere, nézd a megállapodás első eredménye. A kiállítás anyaga Júnusz Emre életére utal vissza. Bemutatják öltözködését, költészetét, azt a fejlődési utat, amit végigjárt, míg eljutott a megvilágosodásig. Azonban a tárlat nem csupán a költő életét állítja középpontba. A műtárgyakon keresztül láthatóvá teszi azt is, hogy a mai alkotókat miképpen inspirálja a 13. századi költő szelleme.
Dujszen Kaszejinov hozzátette: az emlékév és ezen belül ez a kiállítás sem csupán az emlékezést szolgálja, hanem a szellemi kincsestárunk gazdagodását, valamint a lelki megvilágosodást is.
A török sorozatok hatalmas népszerűségnek örvendenek Magyarországon is. Az ősz utolsó hónapjában egy vadonatúj, itthon eddig még nem látott széria kerül képernyőre. A Perzselő szenvedélyek (Alev Alev) november 9-én, 15:30-kor indul a RTL Klubon. A sorozat hétköznaponként ugyanebben az időpontban jelentkezik majd új epizódokkal. A szériából egy évad készült, melyet Törökországban 2020 novembere és 2021 májusa között vetítettek.
A történet középpontjában három nő áll. Az első Cemre, akinek élete rettegés befolyásos férje mellett, aki veri és gyógyszerezi őt. Csak az alkalomra vár, hogy lányával együtt megszökhessen. A második Rüya, aki a város leggazdagabb és legvonzóbb üzletemberének a menyasszonya, így fényes jövő vár rá. A harmadik pedig utóbbi barátnője, Çiçek, akinek álma megvalósulni látszik, hiszen már az esküvőjét tervezgeti szerelmével. Egy végzetes tűzeset azonban mindhármuk életét felperzseli. Így a három fiatal nőnek új életet kell kezdenie.
A patinás Andrássy úton évek óta gazdag programokkal várja vendégeit a Bolgár Kulturális Intézet, de a hatalmas vitrinablakon keresztül jól látható termét először nyitotta meg egy kiállítás, a Napkút Hetedhét-díjasok − a portréfestés dicsérete című kamarakiállítás számára.
Ez a lehetőség Szondi Györgynek, a kiváló bolgaristának köszönhető, aki az évek folyamán számos esemény házigazdája volt már itt, többek között a Napút című folyóirat szerkesztőjeként is.
TasnádiEdit és Szkok Iván
Az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy évenként kitüntet egy-egy műfordítót, méghozzá egy igen különleges díjjal: egy Szkok Iván által festett portréval. Mint Feledy Balázs, a neves művészettörténész megnyitójában örömmel nyugtázta, nem mindennapi közönség − két művészeti ág képviselői: képzőművészek és irodalmárok − gyűlt össze.
Feledy méltatta a festő, Szkok Iván sokoldalú munkásságát, nehezen besorolható stílusát és a képzőművészet egyik legnehezebb ágát, a portréfestést, pontosabb kifejezéssel a képmás megörökítését, hiszen a műnek az arcvonások mellett a személyiséget is meg kell jelenítenie.
Végül egyenként szólt a festményekről: Bognár Antal szerb, Károly Judit francia, Kovács Katáng Ferenc norvég, Szalai Lajos német, Szénási Ferenc olasz, Tasnádi Edit török és Vörös István cseh műfordító „érzelmes expresszionista” arcképéről – Feledy szavaival élve.
A magyar népmesék hetedhét országának irodalmát szólaltatják meg magyarul ezek a műfordítók − és héten éven keresztül sorjáztak a képek, de sajnos a Napút folyóirat nyomtatott formájának megszűnésével véget ér ez a sorozat is.
A kiállítás különleges alkalom magának a festőnek is: egyetlenegyszer együtt láthatta „gyermekei”-t, hiszen a képek október 29-e után visszatérnek tulajdonosaik, a boldog „modellek” otthonába.
A BioNTech alapítói, Özlem Türeci és Ugur Sahin fejlesztették ki a világ első hatékony Covid-19 vakcináját. Most Spanyolország legmagasabb kitüntetését, az Asztúria Hercegnője díjat kapták a tudomány és a technológia terén végzett szolgálataikért. Tokunbo Salako, az Euronews riportere megkerteste a házaspárt, hogy beszéljenek sikereikről, a tudományos szupercsapatok létrehozásáról és arról, mit terveznek a következő lépésben a világ megváltoztatása érdekében.
Euronews:Nos, először is gratulálok a díj elnyeréséhez. Hogy érzik most magukat?
Özlem Türeci:Megtisztelve érezzük magunkat és rendkívül boldogok vagyunk, mert ez egy nagyon rangos díj. Ami még fontosabb, hogy azt a tevékenységet díjazza, ami hozzájárul az emberiség szolgálatához.
Euronews:Mit üzen azoknak, akik még mindig tétováznak, hogy felvegyék-e az oltást?
Ugur Sáhin: Úgy gondolom, hogy meg kell hallgatnunk az aggodalmaikat, mert sok téves információ terjed, az emberek pedig aggódnak, mert nem tudják, kiben bízhatnak. Ezért a mi feladatunk a tájékoztatás. A kommunikáció fenntartása pedig mindenki, az egész társadalom feladata. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki, aki megkapta az oltást, kommunikálja ezt. Az egész társadalomnak kell összefognia, elerülve, hogy különböző buborékokba kerüljünk, különböző valóságokkal.
Euronews: Több mint egy éve még arról volt szó, hogy lehetetlen ilyen rövid idő alatt létrehozni a vakcinát, mégis megteték. Ez némileg magyarázza a félelmeket és a vonakodást, nem?
ÖT: Igen, abszolút, ezt meg tudom érteni. Ez nem csak a mi vakcinánkra igaz, ez egy általános és nagyon természetes reakció. Az emberek először meg akarják érteni, mi történik. És mivel nagyon sok az információ, nehezebb a válogatás. Képzettségünk szerint orvosok vagyunk. Kezeltünk például rákos betegeket, és minden egyes esetben hasonló a kérdéseket kaptunk.
Euronews: Mivel jár ez a kezelés? Nem árt? Az emberek tájékoztatást akarnak kapni arról, hogy mi fog történni velük és a testükkel, ez teljesen természetes.
US: Azt is fontos megérteni, hogy a vakcinát nem egy év alatt fejlesztettük ki. Ez három évtizedes kutatás eredménye. Olyan ez, mint a sprinter, aki erre az eseményre tette fel az életét. Hosszan és alaposan felkészült arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül célba érjen, és megnyerje a versenyt ezzel a járvánnyal szemben. Fontos megérteni, hogy az oltás mögötti tudás harminc év munkájának eredménye.
Euronews: Beszéljünk egy kicsit részletesebben a hírvivő RNS-ről, amellyel régóta folyik a munka. Mi lehet a cél?
ÖT: A hírvivő RNS komoly transzformációs potenciállal rendelkezik. Ez a legősibb információs technológia, mondhatni a természet találta fel. Az információkat a sejtekbe szállítja, így a test különböző sejtjeinek meg lehet mondani, hogy mit tegyenek. Ez tulajdonképpen egy szerszámos láda, amiből a sejt összeállíthatja azt, ami egy bizonyos betegség ellen, vagy egy bizonyos mechanizmushoz szükséges. Az egyetlen korlátozó tényező, hogy meg kel értenünk a betegséget, és azt is, milyen típusú információkat akarunk közvetíteni. Ha ezt tudjuk, használhatjuk az hírvivő RNS-t a rák, az autoimmun betegségek, vagy épp az allergia ellen a regeneráció érdekében. Már dolgozunk ezeken és sok máson is.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség törökországi partnerirodájával közösen a magyar vállalkozások exporttevékenységének támogatására 140 m2-es nemzeti standon biztosít megjelenést partnerei részére a Growtech Eurázsia kiállításon a törökországi Antalyaban, 2021. november 24-27. között.
A török agrárium az ország lakosságának közel 20%-át foglalkoztatja, és 5,8%-ban járul hozzá a GDP-hez, több mint 42,5 milliárd dollár értékben (Magyarországon a GDP kontribució aránya 3,6%, nagyjából 9 milliárd dolláros éves kibocsátással).
A dinamikusan évente 1,5%-kal növekvő török népesség élelmiszerigénye, valamint a megmunkált földterületek alacsony aránya miatt, folyamatos a szakmai és politikai diskurzus a mezőgazdaság digitalizációjáról, hatékonysági fokának növeléséről. A két ország mezőgazdaságának méretkülönbségéből adódóan, esetleges kétoldalú megállapodások elérése a török féllel évtizedekre előre biztosíthatná a mezőgazdasággal kapcsolatos termékek és innovációk értékesítési lehetőségét.
A kiállítás kiemelt szektorai:
– öntözéstechnológia,
– növényi tápanyagellátás és növényvédelem,
– vetőmag,
– mezőgazdasági gépek,
– állattartás,
– üvegház-technológia,
– agrárinformatika,
– technológiai újdonságok.
Amennyiben disztribútort vagy partnert keres a kelet-európai, a közel-keleti piacokon, valamint a Kaukázus régióban, legyen a kiállítónk, találja meg velünk üzleti partnerét!
A kiállítási standon való megjelenés ingyenes, azonban a kiállítói helyek száma limitált.
A Turkish Airlines váratlanul törölte a Bécs-Isztambul járatát, amellyel a Sopron Basket kosárlabdacsapata kedden 12.40-kor elrepült volna a török városba. A csapat így a bécsi reptéren ragadt, és itt várja, hogy miként alakul a keddi nap további része.
A török légitársaság délután fél kettőkor tette hivatalossá a járat törlését. Az utasok – köztük a Sopron Basket küldöttsége – most arra várnak, hogy megszülessen a döntés. Két lehetőséget vázoltak a törökök. Vagy egy mentesítő gépet küldenek Isztambulból, amely mintegy három óra alatt ér ide, vagy a 19.45-kor induló menetrend szerinti géppel lehet elrepülni Törökországba.
A dolog érdekessége, hogy az a gép, amivel elrepült volna a Sopron, itt parkol a bécsi reptéren.
Azaz megérkezett Isztambulból. Ám a földön kiderült, hogy a repülő műszaki hibás, ezért már nem szállhat fel.
Ezzel természetesen a magyar csapat teljes tervezett programja felborult. Eredetileg kedden este tartott volna edzést a meccs helyszínén Gáspár Dávid vezetőedző. A Sopron amúgy is roppant feszített menetelésben van. Vasárnap a bajnokságban Budapesten a Csata ellen játszottak, szerdán jön a Fenerbahce, szombaton a Cegléd játszik Sopronban, majd november 2-án, kedden a Kurszk elleni hazai Euroliga-meccs következik a számukra.
A Sopron eddig veretlen az Euroligában, az első három meccsét megnyerte a Girona, a Gdynia és a Schio ellen.
FRISSÍTÉS: 14.10-kor a török légitársaság arról tájékoztatott, hogy a soproni csapat a 19.45-ös géppel tud elutazni a török városba, ahová helyi idő szerint 22.45 körül érkezik meg.