Mesterséges intelligencia és függőség: Isztambulban tartott nagy sikerű előadást a Széchenyi István Egyetem professzora

A törökországi Zöld Félhold nonprofit szervezet és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös szervezésében valósult meg nemrég Isztambulban a „Viselkedési függőségek szimpózium: Mesterséges intelligencia (AI) és azon túl” elnevezésű konferencia, amely első alkalommal adott nemzetközi platformot az AI-addikció kérdésének. A Széchenyi István Egyetem professzora, dr. Szabó Attila – aki a világ legtöbbet idézett tudósainak 2 százalékát magába foglaló egyéni éves és teljes tudományos pályafutást vizsgáló Stanford-listákon is szerepel – plenáris előadója volt a rangos eseménynek, tovább erősítve a győri intézmény tudományos láthatóságát.
A Zöld Félhold (Yeşilay/Green Crescent) Törökország egyik legjelentősebb közegészségügyi szervezete, amely mintegy 105 éve foglalkozik az alkohol-, a dohány-, a szerencsejáték-, az internet- és a viselkedési függőségekkel. Az ország legnagyobb addikcióprevenciós társasága nemrég nemzetközi konferenciát tartott azzal a céllal, hogy globális szempontból vizsgálja a viselkedési és digitális függőségek új formáit, különös tekintettel a mesterséges intelligencia használatára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen szervezett programra dr. Szabó Attila, az ELTE és a győri Széchenyi István Egyetem professzora is meghívást kapott plenáris előadóként.
A mesterséges intelligencia és a függőség kapcsolatának első nemzetközi fórumának fókuszában az olyan problémás viselkedési függőségek álltak, mint a mesterségesintelligencia-használat, a pornográfia-használat, az étkezési viselkedés, a szerencsejáték-függőség, az internetes játékfüggőség, a kompulzív szexuális viselkedés traumakörnyezetben, az okostelefon-függőség vagy épp a testmozgásfüggőség. A szimpózium kiemelt témája volt a digitális technológiák addiktív mechanizmusai és közegészségügyi kockázatai.
A terület elismert szakértője, dr. Szabó Attila professzor plenáris előadásában rámutatott: a felhasználókat nem önmagában a technológia, hanem a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott, jutalmazó, érzelmileg bevonó élmények vonzzák. Kifejtette, hogy a technológia problémás használata hasonló mechanizmusokat aktiválhat, mint más viselkedési addikciók: ilyenek a kiszámíthatatlan jutalmak, a társas kapcsolódás illúziója, a menekülési funkció vagy a dopaminvezérelt jutalmazási körök túlaktiválása. A kutató arra is kitért, miként ismerhetők fel a túlzott használat tünetei: a fokozódó idő- és gondolati elfoglaltság mellett megjelenhetnek a társas és munkahelyi nehézségek, valamint a „megvonás-jelenségek” az AI-használat korlátozásakor. Kiemelte: a mesterséges intelligencia túlzott használata könnyen viselkedési függőséggé alakulhat, ezért kiemelten fontos a megelőzés, az edukáció és az ezzel kapcsolatos kutatás.
Az eseményen a Zöld Félhold részéről dr. Mehmet Dinç elnök mellett prof. dr. Muhammed Tayyib Kadak alelnök és dr. Ayşe Sena Sezgin igazgatósági tag vett részt. Rajtuk kívül a tudományos tanács tagjai, számos addiktológiai szakértő és kutató, valamint a török és a nemzetközi felsőoktatási intézmények neves képviselői emelték a program színvonalát.
Forrás: alumni.sze.hu
Kétszer annyit nyávognak a macskák a férfiaknak, mint a nőknek

Török kutatók vizsgálata rámutatott, hogy van egy kis különbség a macskák nyávogásában, függően a gazdi nemétől.
Különös megállapítást tettek a macskák nyávogásával kapcsolatosan az Ankarai Egyetem kutatói: úgy tűnik, hogy a férfiak jóval több ilyen hangot „kapnak”, mint a nők. A dolog hátterében a távolságtartás különbözősége állhat.
A kutatók arra kértek 31 macskatartót, hogy videózzák le a macskájuk reakcióját, amikor hazaérnek. A kérés az volt, hogy viselkedjenek a lehető legtermészetesebben, ahogy egyébként is szoktak ilyenkor.
Mint kiderült, akad egy igencsak szembetűnő különbség: a férfi gazdik átlagosan 4,3 hangot – nyávogást, dorombolást – kaptak a hazatérésük utáni első 100 másodpercben, míg a nők csupán átlagosan 1,8-at. A kutatók szerint ezt a különbséget a macskák kora, neme és fajtája sem befolyásolta.
„Az eredményeink azt mutatták, hogy a macskák gyakrabban nyávogtak a férfi gazdiknak. Más demográfiai tényezők nem voltak hatással az üdvözlés gyakoriságára vagy időtartamára” – hangsúlyozzák a kutatók az Ethology című tudományos folyóiratban megjelent publikációjukban.
A szakemberek összesen 22 különféle viselkedéstípust vizsgáltak. Ezek közé tartozott az ásítás (mely a macskáknál gyakran a stressz jele), az ételhez kapcsolható viselkedés (például a tálhoz sétálás), de csak a hangadás volt összefüggésben a gazdi nemével – összegez a The New York Times.
Forrás: hvg.hu
Török versenyző nyerte a Red Bull Tetris első világdöntőjét
A Dubai Frame adott otthont a világ legnagyobb játszható Tetris installációjának és a valaha az égen létrehozott legnagyobb Tetris játéknak, amely élő vászonként szolgált az első Red Bull Tetris világdöntőhöz. A globális e-sportverseny fináléját dróntechnológia segítségével gondolták újra, a Tetrist a hagyományos képernyőkről az égbe emelve. Hatvan nemzeti bajnok – köztük a magyar Papp Szabolcs – küzdött meg az első világbajnoki címért, melyet végül a török Fehmi Atalar nyert meg.
A két napon át tartó, pörgős e-sportversenyen 60 ország bajnokai küzdöttek meg az egymás elleni párharcok során, hogy eldöntsék a két döntős kilétét. Ezek a mérkőzések a Red Bull Tetris továbbfejlesztett mechanikáit – gravitációs eltolódásokat, sebességnöveléseket és a hőn áhított Arany Tetriminót – is tartalmazták, próbára téve az alkalmazkodóképességet, a gyors döntéshozatalt és a pontosságot, miközben a verseny célja a világ legsokoldalúbb Tetris-játékosának kiválasztása volt.
A török Fehmi Atalar és a perui Leo Solórzano közötti döntő ütközet komoly izgalmakat hozott a nézőknek. A páros először egy színpadon kívüli meccset játszott egymással, hogy eldöntsék, ki néz szembe először a frame-mel. Atalar győzött, és úgy döntött, hogy másodikként játszik. Solórzano ezután színpadra lépett, és hihetetlen T-Spin stratégiákat alkalmazott, hogy lendületet vegyen, és 57 164 ponttal fejezte be az ötperces meccset.

Új török sorozat vezeti a nézettségi listát
Megtörtént az, amint több török tévés szakember is megjósolt mostanában.
De csak mostanában. Mert a szeptemberben elkezdődött új tévés szezon elején még senki sem gondolta volna, hogy a már hosszú ideje álomnézettséggel futó Uzak Şehir számai bármely más sorozat egyáltalán csak meg tudja közelíteni.
Egyesek esetleg a Cagatay Ulusoy és Demet Özdemir nevével fémjelzett, s az előző tévés szezon vége felé erős közönségarányt szállító Esref Rüyától várták ezt. Ám a Kanal D ezen szériája – bár továbbra is nagyon jól megy – a 10 milliós álomhatárt sem tudta áttörni. Áttörte viszont egy szintet a semmiből jött történet, ráadásul török viszonylatban nem is nagy sztárokkal a főszerepben.

A Taşacak bu Deniz nézettsége immáron két hónapja (amióta elindult) hétről-hétre emelkedik (sokszor 1-2 millió nézővel is), most a közel 16 milliós nézőszámával beelőzte az Uzak Sehir, mai egy picit gyengébb hetet produkált.
Forrás és teljes nézettségi lista ITT
Törökül tudóknak egy riportot ajánlunk, melyben a színészek a nem várt sikerrel kapcsolatos érzéseikről mesélnek.




























