2026. április 28.
Türkinfo Blog Oldal 31

Ezek a legjobb törökfürdők Magyarországon: kupolák, gőz és évszázados fürdőkultúra

Forrás: wikimédia

A XVI-XVII. századi oszmán uralom nemcsak mecseteket hagyott hátra, hanem egy sajátos, közösségi fürdőkultúrát is, amely a mai napig meghatározza elsősorban Budapest arculatát. A törökfürdők építészeti stílusa, illetve hangulata – kupolák, szamárhátívek, félhomály, gőz – ma is vonzzák a helytörténet és a gyógyulás iránt érdeklődő látogatót.

A hódoltság korában kialakult törökfürdők lényegét az egyszerre rituális és pragmatikus használat adta: a fürdés, tisztálkodás társas esemény és egészségmegőrzés is volt egyben. Az ekkor épült bazilikális medenceterű fürdők, a kupolákon át beszűrődő fény és a melegvizes medencék szerkezeti megoldásai olyan építészeti örökséget teremtettek, amely Magyarország szívében – gyakran éppen források mentén – tovább élt.

A törökfürdők Magyarországon a XVI–XVII. századi oszmán örökséget őrzik, kupolás medencéikkel és gőzfürdőikkel egyszerre szolgálva a tisztálkodást, a közösségi életet és az egészségmegőrzést.
A budapesti Rudas, Király, Veli Bej és az egri Törökfürdő történelmi hangulatát ma is gyógy- és wellness szolgáltatások egészítik ki.
Gyógyvizeik mozgásszervi, ízületi és idegrendszeri panaszokra is jótékony hatásúak, így a múlt és a gyógyulás élménye egyszerre élvezhető.

A törökfürdők történeti öröksége

Folytatás

Forrás: www.borsonline.hu

Ritka Krisztus-freskót találtak Törökországban

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Vélhetően a korakersztény korból

Régészek ritka, korakeresztény korból származó Krisztus-freskót találtak a nyugat-törökországi Iznik városában – közölte csütörtökön a Kathpress katolikus hírügynökség.

A Hisardere nekropoliszban egy ókori sírkamrára bukkantak, amelyet egy Krisztus-freskó díszít. A kép a Megváltót a jó pásztor alakjában ábrázolja. A kutatók szerint valószínűleg ez az egyetlen ilyen ismert ábrázolás az ókori Anatóliából.

Hisardere nekropolisza a Krisztus utáni 2. századtól az 5. századig szolgált Nikaia (mai Iznik) antik városának temetőjeként. A város egyebek között az első egyetemes zsinat helyszíne volt 325-ben. A temetőben nemcsak tehetős családok tagjait helyezték örök nyugalomra, de alsóbb társadalmi rétegekhez tartozókat is. A régészeti lelőhelyen jellemzőek a terrakotta lapokkal fedett, kamraszerű sírok.

Forrás: magyarhirlap.hu

Eski Bir Hikaye – A Journey Through Turkish Jazz

Van’dan HAKKARİ’ye. Türkiye’nin en görkemli dağları !!

İndim Dere Irmağa – Artvin Yöresi

Hakkari Görülmeye Değer Mi?

Régészeti emlékek a török hódoltság korabeli Somogyból

Kép forrásaa: Rippl-Rónai Múzeum

December 11-én Molnár István, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze tartott előadást a T25 Galériában, melyben az elmúlt évek legfontosabb, a török hódoltság korához kapcsolódó somogyi régészeti feltárásokat mutatta be az érdeklődőknek.

Legrészletesebben a 2021 óta zajló berzencei ásatásokról beszélt, ahonnan az elmúlt évek legszenzációsabb leletei kerülnek elő folyamatosan.

A középkori eredetű vár a 16-17. század folyamán többször is gazdát cserélt, hol török, hol magyar őrség állomásozott benne. 1566-ig, Szigetvár elestéig – Babócsával, Barccsal együtt – a Dráva-menti végvár-vonal fontos helyszíne volt. Szigetvár török kézre kerülése után azonban Berzence is elesett. A törökök lerombolták, majd később újjáépítették és több száz fős katonasággal erősítették meg. A 16. század végén néhány évre Zrínyi György visszafoglalta a várat, ami azonban 1600-ban, Kanizsa elestével ismét török fennhatóság alá került. Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata idején az erődítményt – hogy a törökök ne használhassák – felgyújtották, s aztán már nem is építették újjá. (Forrás: https://varlexikon.hu/berzence)

A berzencei feltárások során a régészek rétegről rétegre tárják fel az egykori vár megmaradt falait, elpusztult építményeinek nyomait, és derítik fel az erődítmény történetének különböző korszakait. Az egyes ásatási rétegekből nagyon sokféle lelet bukkan elő: a harcok, várostromok emlékei (ágyúgolyók, szakállas puskák, nyílhegyek), továbbá a mindennapi élet különböző leletei (kályhaszemek, kőfaragványok, pénzérmék, pipafejek, edénydarabok) és sok minden más.

Az ásatásokról, illetve a leletekről a Rippl-Rónai Múzeum Facebook-oldalán láthatunk képeket és olvashatunk sok-sok érdekességet. Érdemes követni! Az ásatások, melyeken több nagyatádi önkéntes is dolgozik, 2026-ban is tovább folytatódnak.

Molnár István a berzencei várnál folyó ásatások mellett beszélt a kaposvári vár és a törökkoppányi török fürdő feltárásáról is. A régészeti leletek és a szakemberek útmutatásai alapján a Pazirik Informatikai Kft. mindkét helyszínről készített 3D történelmi rekonstrukciót, melyek itt és itt láthatók.

2026. elején a T25 Galériában a hódoltság korának dél-somogyi régészeti emlékeit bemutató kiállítást tervezünk. A tárlat a kaposvári Rippl-Rónai Múzeummal és a barcsi Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhellyel való együttműködésbe révén valósul meg. További részletekkel a későbbiekben jelentkezünk.

Forrás: www.atadhir.hu

Új török sorozat érkezik a TV2-re pár héten belül

Kép forrása: telenovella.hu

A csatorna már el is kezdte reklámozni az Isztambuli árvákat.

Nyilván az is érdekes, miről szól a csatorna új török szériája, ám talán ennél is érdekesebb, hogy mikor és hol indul el a török Start TV-n jelenleg a második évadával futó széria, amelynek az eredeti címe Sahipsizler (Elhagyottak). Ugyanis az a helyzet, hogy a TV2-n jelenleg látható két török sikerszéria, vagyis Az Aranyifjú és A búcsúlevél nem a következő hetekben fejeződik be. Persze – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – egyikük fináléja sincs már olyan messze. Az utolsó részek mindkét szériából február első felében kerülnek majd képernyőre, de ha valamelyikük helyére érkezne az Isztambuli árvák, azt a TV2 biztosan nem kezdené már december közepén beharangozni.

Ráadásul információink szerint (bár egyelőre ezt hivatalosan még nem erősítette meg a csatorna), az Isztambuli árvák már január legelején elindul. Ez pedig csak két módon lehetséges. Vagy megfelezik valamely jelenlegi török sorozatot, s az Isztambuli árvák is fél részekkel kezdődik el, vagy más, nem a megszokott idősávok egyikében tűzik műsorra az új sorozatot. Amint e tekintetben bővebb információval rendelkezünk, azonnal jelentkezünk a hírekkel.

Folytatás

Forrás: telenovella.hu

Titokzatos rituálé a gőz mögött, ez történik valójában egy török fürdőben

Kép forrása: www.pxfuel.com

A török fürdők különleges élményt kínálnak vendégeiknek, a hammamban nem egyszerűen a testet tisztítják meg, hanem lelki felüdülést nyújt. Évszázadokon átívelő rituálé, ahol a fürdés mellett az elhalt bőrt is eltávolítják a látogató testéről, valamint komplett masszázst is végeznek. Ugyan Isztambulban már csak hatvan fürdő működik, de azok megtartották azokat a hagyományokat, amelyeket még az Oszmán Birodalomban vezettek be.

A török fürdők különleges élményt nyújtanak: a meleg gőz ölelésében az idő megáll, a fény különleges mintákat rajzol a márványfelületekre, a csordogáló víz pedig elringatja az embert. Az évszázados hagyomány több mint fürdőzés, ahol test és lélek egyaránt megtisztul. A hammamba járás nem olyan, mintha otthon fürdenénk meg: a fürdőkádban vagy a zuhanyzóban egyedül vagyunk, de a török fürdő egy közösségi tér − törtek ki a szavak Ahmet Igdirligil építészből, a török fürdőkultúra szakértőjéből.

A múltban a gazdag családok nőtagjai rendszeresen látogatták a hammamot, sőt, néhányuknak még az otthonában is volt ilyen. Minden nő személyre szabott tárgyakat használt, például egy olyan dombornyomásos motívumokkal díszített tálat, amelyen sokszor drágakövek ragyogtak. Selyemmel ékesített szaténkendőket vagy csipkével szegélyezett vászondarabokat is használtak.

A tiszta pamutból készülő törülközők pedig kézzel készített szegéllyel rendelkeznek, szövetszélekkel, hogy ne bomoljanak ki. Számos szabály vonatkozott rájuk, azonban a nők még mindig járnak a hammamba.

Folytatás

Forrás: index.hu

Giderem Bu Duzunem

1...303132...1 473Page 31 of 1 473
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020