Tarik Demirkan szerint, bár nyíltan nincs kimondva, de Ankara amerikai harci repülőgépeket kaphat azért, ha támogatja Svédország NATO-csatlakozását. A Türkinfó főszerkesztője Törökország uniós csatlakozását jogos felvetésnek tartja, de egyben irreálisnak is.

Miután török jóváhagyás nélkül Svédország – vagy akár Finnország – sem lehetne NATO-tag, Ankara nagyon komoly elvárásokat támasztott velük szemben, sőt, más területen is próbálta kamatoztatni a helyzetét – fogalmazott Tarik Demirkan, aki szerint

a hónapok óta zajló alkudozás során Törökország más, érdektelennek tűnő témákban is előnyökre tudott szert tenni.

A Türkinfó főszerkesztője biztosra vette, hogy Törökország nem fogja megakadályozni a svéd csatlakozást, csak ennek majd megkéri az árát.

Példaként említhető az amerikai új F–16-os, sőt, F–35-ös vadászgépek kérdése, amivel kapcsolatban az Egyesült Államok korábban embargót hirdet, mondván, hogy Törökország túlzottan közeli kapcsolatokat kezdett ápolni Oroszországgal. Az utóbbi napokban viszont Washington már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg a kérésben, és Ankara várhatóan mégis megkapja a repülőket – tette hozzá az újságíró, kiemelve: természetesen a két kérdést nem kapcsolják össze egyértelműen, de

végeredményében az amerikai gépek leszállítása az ára a svéd csatlakozásnak.

Hivatalos nyilatkozat még nem született, de Joe Biden amerikai elnök, illetve az amerikai külügyminiszter nyilatkozatai azt sugallják, hogy a szóban forgó embargót meg fogják változtatni, vagy eltörlik.

Ami Törökország esetleges uniós csatlakozását illeti, az egy egészen más kérdés – folytatta Tarik Demirkan. Szerinte Ankara követelése jogos, és helyén való felvetés – miszerint az EU kezdje újra a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, tekintve hogy immár közel ötven éve várnak a tagságra – de egyáltalán nem reális – egyik fél szempontjából sem.

A Türkinfó főszerkesztője nem gondolná, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök komolyan gondolná országa beléptetését az EU-ba, hiszen ezt a török jogrend sem igazán teszi lehetővé; ráadásul a csatlakozás után át kellene venniük az unió jog- és szabályozó rendszerét valamilyen arányban, ami nagyon megnehezítené, akár el is lehetetlenítené az egy kézben centralizálódó hatalmi struktúrát, amivel nyilván Erdogan is tisztában van. „Röviden: nem hiszem, hogy Ankara nagyon aspirálna Törökország belépésre” – fogalmazott.

Inforádió

hang>>>