Megdőlt a melegrekord Törökországban. 49,5 fokos hőmérsékletet mértek kedden a nyugat-törökországi Eskisehir tartomány Saricakaya körzetében.
Törökországban idén augusztus eleje óta egymást érik a hőhullámok.
A Meteorológiai Főigazgatóság előrejelzése szerint a héten országszerte 6-10 Celsius-fokkal lesz magasabb a hőmérséklet az átlagosnál, ami alól csak a Fekete-tenger, a Márvány-tenger és az Égei-tenger partvidéke lehet kivétel.
Heti három vonatpár szállítja a török exportcikkekkel megrakott pótkocsikat Magyarországra a Rail Cargo Group és az Ekol Logistics együttműködésében.
Elérte stratégiai célját a Rail Cargo Group (RCG) és az Ekol Logistics együttműködése: szervezésükben már heti 3 vonatpárral szállítja Magyarországra a török áruval rakott pótkocsikat. Ezzel jelentősen csökken az üvegházhatású gázoknak az adott fuvarozáshoz kacsolódó kibocsátása, és a magyarországi autópályák terhelése is – írja az Ekol közleménye.
A vasúti árufuvarozás meghatározó térségi vállalatcsoportja és a török–magyar áruforgalomban élenjáró logisztikai társaság stratégiai együttműködésében szerepet játszik az intermodális fuvarozás erősítése mellett az, hogy minél nagyobb volumeneket tereljenek közútról vasútra. A forgalmat a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK-en keresztül bonyolítják. „Zavartalan és gördülékeny a kétoldalú árufuvarozás, amelyben – mutat rá a közlemény – meghatározó szerepe van annak, hogy nő a török vállalatok részvétele a magyarországi nagyberuházásokban.”
A partnerek a kombinált fuvarozással modern megoldásokat kínálnak az ellátási lánc szereplőinek, a környezeti előnyök mellett az egyszerűbb határátmenet révén tervezhetőbbé téve a fuvarozást.
A török élvonalban szereplő Fenerbahce ragaszkodik Rade Krunichoz, viszont a klubok közötti megállapodás továbbra sem született meg.
Matteo Moretto a Relevótól arról számolt be, hogy Krunic mindenben megállapodott a Fenerbahce vezetőségével egy 2027-ig, azaz 4 évre szóló szerződésről. Ugyanakkor a török alakulat ajánlata egyelőre meg sem közelíti a Milan által megállapított 12-15 millió eurós követelést az átigazolási árra vonatkozóan.
A Fener vezetőségének legutóbbi ajánlata 7 millió euró, amit a Rossoneri nem hajlandó elfogadni – közölte Yagiz Sabuncuoglu, a SportsDigitale újságírója.
A török újságíró szerint Krunic jelezte a Milan vezetőségének a távozási szándékát és csatlakozni szeretne a Fenerhez. Erről egyelőre nem érkezett megerősítés. Mindenesetre a török bajnokságban a második helyen végző Fenerbahce edzője, Ismail Kartal szeretné a csapatában tudni a 29 éves bosnyák válogatott futballistát a következő szezonban annak ellenére is, hogy a napokban szerződtették Fredet a Manchester Unitedtől a középpálya megerősítése érdekében.
Stefano Pioli az elmúlt hetekben a kezdőcsapat tagjaként számolt Kruniccsal a középpályán a felkészülési mérkőzéseken és Ismael Bennacer sérülése miatt fontos szerep hárulhat rá a következő hónapokban, amennyiben marad a Rossoneriben.
Felgyorsul a világ átalakulása, amihez Erdogan török elnök megerősödése is hozzájárul. A meglévő szövetségi rendszerek egy része meggyengül vagy felhígul. Újak jelennek meg, amelyek létezésének az alapjai sokrétűek. A Türk Államok Szervezete/Szövetsége (TÁSZ) is ilyen.
Létrejöttét tulajdonképpen a szervezet motorjának, domináns erejének, Törökországnak, Recep Tayyip Erdogan elnöknek köszönhetik.
Az újraválasztott elnök vallási – történelmi – etnikai alapú regionális országcsoportot gyűjtött maga köré, amely a régi időket, az időszámításunk szerinti 6.-8. évszázadban egészen Kínáig elérő Türk Birodalom emlékét is felidézi, de nem utasítja el a jelenkor olyan fontos összekötő kapcsát, mint az energiaszolgáltató érdekeket. Erdogan egyfajta új Türk Birodalmat vizionál, amelynek gondolata Törökországban kiváltképpen a vallási hagyományokat a városiaknál sokkal intenzívebben ápoló vidéki lakosság körében népszerű.
Törökország is kompország
Miként számos, a nagy birodalmak (EU, USA, Kína) szomszédságában létező állam, Törökország is – együtt a TÁSZ más tagjaival – egyfajta értelemben kompország. Keresi a helyét a nagyhatalmak utáni második sorban, a regionális hatalmak között. Most az inga keletre lendült ki. A második világháborút követő évtizedekben Ankara hűséges szövetségese volt Washingtonnak.
Adana/Incirlik a Szovjetuniót/Oroszországot körülvevő amerikai támaszpont-csoport egyik legfontosabb bázisává vált. Az USA olyannyira megbízott a törökökben, hogy az incirliki légitámaszponton még atomfegyvereket is állomásoztatott – amit aztán a 2016-os államcsíny-kísérlet nyomán az amerikaiak a hírek szerint csendben kivontak, de a NATO nem maradt amerikai nukleáris támogatás nélkül, mert Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban több tucatnyi amerikai B61-es taktikai-stratégiai nukleáris bomba maradt (dial-a-yield – állítsd be a bomba robbanásának erősségét a néhány száz TNT-tonnától a 300 kilotonnás stratégiai szintig).
A pandémia elmúlásával az év elején újra külföldi vadászati program tervezésébe fogtunk Péter fiammal. Mivel már számos sikeres külföldi vadászatom szervezését Paller Attila, a Vadászutak Kft. tulajdonosa szervezte, most is Attilával kezdtük el a szóba jöhető programok számbavételét.
A magyar vadászok kedvelt vadjára, a vaddisznóra esett a választás, mivel az ASP miatt itthon igencsak megcsappant a sikeres vadászatuk lehetősége. Ráadásul Törökországban híresen nagy agyarú kanok elejtésére van lehetőség. Az utazás 2023.08.02-án indult, leküzdve a fegyverkivitel adminisztrációs nehézségeit. A célállomás Antalya, a kedvelt török üdülőhely reptere volt, ahol Serkan Mert, a Caprovishunt cég vezetője igazi török vendégszeretettel várt, pillanatok alatt intézve a fegyverek beléptetését az országba.
A vadászterület közepén elhelyezkedő 60.000 lakosú Bucak városba 1 órás út után érkeztünk meg. Mivel az utazás nem volt fárasztó, még az érkezés napján este kilenc órakor, a kíváncsiságtól hajtva, kimentünk a várost övező 1.000-1.200 m magas hegyekbe, felmérni a terepet.
A teliholdat követő éjszaka a hold a felhőtlen égen ragyogott, ahogy tette ezt végig a vadászati program alatt. Estére már a levegő is lehűlt, így a nappali 37 Celsius fok után kellemes 20 fok volt éjszakánként. A vadászterület kb. 100km hosszú, és helyenként 70 km széles, így a fiammal nyugodtan tudtunk egymástól független mozogni a terepen.
A vadászati rituálé a következő volt: terepjáróval a kanok egymást követő élőhelyének egymástól 15-20 km-re lévő megközelítése, cserkelés a kan előfordulásának helyéig, kb. 150-200 métert, ami általában a visszaforduló útkanyarokban volt. Aztán megfigyelés, majd lőbotról lövés, 100-néha 200m távolságra. A cserkelés nem hasonlítható a magyar erdőkben szokásoshoz. Nincs hallgatódzás, nyomkeresés. Itt a cél; minél halkabb megközelítése a vélelmezett helynek, ami néha nem is volt olyan könnyű a murvás, köves, de jó állapotú hegyi utakon. A Péter fiam kísérője minden eseten levettette a bakancsot, az utolsó 50-60 méteren. Az este 9 órakor kezdődő vadászat, minden éjszaka hajnal 3-4 órakor végződött, ami azért több nap után némi fáradságot okozott.Egy-egy vadászat alkalmával 6-7 helyet jártunk be. Az érkezésnapi éjszaka nem láttam disznót, de Péter fiamnak sikerült egy 23 cm-es kant lőni. A nappali alvás rövid volt, de aztán elérkezett a második vadásznap estéje is. A vendéglátóink által biztosított bőséges, és finom vacsora után, megint az erdőkben talált a fénylő telihold. A gépkocsis közelítést követően, vállamon a 23 éve hű társam, a 30-06 kaliberű TIKKA puskámmal, a tárban a SAKO super hammerhead 11,7 g lőszerrel, elindultunk az óvatos gyaloglásra. Az útkanyart óvatosan megközelítve, kibújva a takarásból, előtűnt a kan az út szélén. Sok nem látszott az agyarából, de a kísérő kiadta a vezényszót: Shot!
Japán és török gyermekei úgy bújtak az anyukához az újralátás örömével, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor először találkoztak a Csizmadia nagycsalád otthonában. Az AFS egykori cserediákja, a japán Piko, a török Emre története valahol akkor, és ugyanitt, ebben az orosházi családi házban változott meg örökre. A két fiatalember most azért tért vissza Magyarországra, mert az őket befogadó család legkisebb gyermeke, vagyis testvérük, Kristóf a hétvégén megnősült.
A nemzetközi diákcsereprogramok szervezésével foglalkozó AFS (AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány) jóvoltából lehetett dr. Csizmadia Ferencné Ibolya gyermeke egy éven át egykoron, nagyon régen a két fiatalember: a Törökországból érkezett Emre Pehlivanli és a Japánból jött Piko Akihiko. Még ma is értik, beszélik a magyar nyelvet, amit a csereprogram keretében jól megtanultak, elsajátítottak a fogadó család tagjaitól valamint az orosházi evangélikus középiskolában. A Csizmadia családnál volt egy német cserediák is, ő azonban most csak lélekben és a modern technika által, chat segítségével tudott a nagy családi esemény részese lenni, ő Bostonból jelentkezett be.
Hatalmas nevetések, sztorizgatások közepette a két messziről érkezett fiatalember jelenlegi látogatása kapcsán elárulta, a Csizmadia családban ittlétükkor is volt esküvő, most is úgy érezték, magyar testvérük, Csizmadia Kristóf nősülésénél is szeretnének jelen lenni, hiszen testvérükként szeretik. (Kristófról születésekor is cikkeztünk, hiszen a Magyar Köztársaság kikiáltását követően (1989. októbere) ő volt Orosháza első szülötte – a szerző).
Dr. Csizmadia Ferencné az AFS orosházi körzetvezetője volt 12 éven át. Aktívan szervezte, támogatta, istápolta a világ minden tájáról érkezett cserediákokat és összehozta őket a helyi befogadó családokkal. Nála is voltak külföldi diákok. Gyermekei közül éppen Kristóf volt, aki világlátott lett e program jóvoltából.
Tarik Demirkan Törökország-szakértő, a Türkinfo főszerkesztője volt a vendégünk a Napi aktuálisban a török elnök magyarországi látogatása előtt.
A török választások óta Ankara fokozta a nemzetközi aktivitását, az orosz-ukrán háborúban pedig már jó ideje közvetítő szerepet kíván betölteni. Recep Tayyip Erdogan hamarosan magyarországra látogat, ezekről kérdeztük a Napi aktuálisban a Törökország-szakértőt.
Nem kap szobrot Prágában Musztafa Kemal Atatürk, a modern török állam megalapítója és első elnöke. A cseh főváros 6., kerülete, amelynek vezetését Egemen Bagis prágai török nagykövet az év elején szólította meg a szoborállítás ügyében, a török kérést hivatalosan elutasította – közölték hétfőn a kerület weboldalán.
Törökország Musztafa Kemal Atatürk prágai szobrát a török állam megalakulásának október végén esedékes 100. évfordulóján szerette volna felavatni.
„A kérést részletesen megvitattuk, és konzultáltunk a cseh külügyminisztériummal is. Mindezek alapján a döntés az, hogy a szobrot nem állítjuk fel” – közölte Jakub Stárek, a prágai 6. kerület polgármestere a honlapon.
Stárek saját nyilatkozata szerint az elutasító döntésről már tájékoztatta a török nagykövetet. A Deník N című független napilap értesülései szerint három méter magas szoborról lett volna szó, amely másfélméter magas talapzaton állt volna.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.