„A vízum kiváltság, nem jog” – közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője.
Az amerikai bevándorlási hatóságok azzal vádolnak egy török egyetemistát, hogy a Hamászt támogatja, ezért letartóztatták és visszavonták a vízumát – írja a Sky News.
A harmincéves nőt a Massachusetts állambeli Sommerville-ben, lakóhelye közelében fogták el maszkos, civil ruhás ügynökök. A Tufts Egyetem doktori iskolájának hallgatója korábban kiállt a palesztinok mellett Izrael Gáza elleni háborújában.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője egy közösségi médiás bejegyzésben közölte, hogy a hatóságok szerint Rumeysa Ozturk a Hamászt támogató tevékenységekben vett részt. Hozzátette: „a vízum kiváltság, nem jog. Amerikaiakat gyilkoló terroristák dicsőítése és támogatása megalapozza a vízum kiadásának megszüntetését” – tette hozzá, de további részleteket nem közölt.
Ozturk ügyvédje közölte: nem tudnak a nő hollétéről, és nem tudták vele felvenni a kapcsolatot. Nem tudnak arról sem, hogy bármivel vádolnák. Tavaly márciusban három hallgatótársával cikket írt egy egyetemi lapba, amelyben bírálták azt, ahogy az egyetemük reagált arra a követelésre, hogy ismerje el, hogy népirtás zajlik a palesztinok ellen és váljon meg izraeli érdekeltségeitől.
Két hete a New York-i Columbia Egyetem hallgatóját, Mahmoud Khalilt tartóztatták le az amerikai bevándorlási hatóságok. Ő a gázai háború ellen az egyetemen zajló tiltakozásban vett részt.
Michael Mathis szoftvermérnök biztonsági kamerája rögzítette Ozturk letartóztatását, ami a férfi szerint olyan volt, mint egy emberrablás. Hat maszkos ember lépett oda szerdán délután a nőhöz, elvették a telefonját, majd megbilincselték és jelöletlen járművel elszállították.
Isztambul első emberének őrizetbe vétele újabb lépés a török „korlátozott demokrácia” felszámolása felé – többek között erről beszélt a 7híre vendégeként Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.
A pokémonjelmezbe bújt tüntetőről videót is mutatunk.
Az azóta hivatalosan is a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltjévé váló isztambuli polgármester, Ekrem İmamoğlu március 19-i letartóztatása után indult tüntetéshullám nemcsak a rendszerben csalódott törökök százezreit vitte utcára az ország különböző nagyvárosaiban, hanem a pokémonokat is előcsalogatta.
A USA Today cikke szerint ugyanis a 2,5 millió lakosú, Földközi-tenger partján fekvő nagyvárosban, Antalyában az elmúlt héten több alkalommal is felbukkant egy felfújható Pikachu-jelmezt viselő tüntető.
Csak az elmúlt 24 óra alatt még több száz embert vettek őrizetbe az isztambuli polgármester bebörtönzése elleni tüntetéseken. A francia hírügynökség elnök-vezérigazgatója munkatársuk azonnali szabadon bocsátását követelte.
Őrizetbe vették Törökországban az Agence France-Presse fotóriporterét, Yasin Akgult az isztambuli polgármester, Ekrem Imamoglu letarztatása miatti tiltakozásokkal kapcsolatos nyomozás részeként – közölte kedden a török újságíró-szakszervezet a Reuters-szel. A londoni központú nemzetközi hírügynökség által megismert határozat szerint a bíróság úgy döntött, hogy Yasin Akgult börtönben tartják a tárgyalásig azzal a váddal, hogy illegális találkozókon és felvonulásokon vett részt, és a hatósági figyelmeztetés ellenére sem távozott önként.
A szakszervezet szerint Akgul egyike volt annak a hét újságírónak, akiket a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. Akgul és ügyvédei védekezésük során azt mondták, hogy újságíróként tudósított a tüntetésekről, és szabadlábra helyezését kérte, ahogy azonnali szabadon bocsátást követelt Fabrice Fries, az AFP elnök-vezérigazgatója is.
A törökországi helyzetről, az isztambuli polgármester, Ekrem Imamoglu múlt szerdai őrizetbe vétele óta tartó tüntetéshullámról és rendőri erőszakról lapunk is beszámolt, a korábbi keddi adatok szerint a több mint 1133 őrizetes száma estére Ali Yerlikaja belügyminiszter közlése szerint már 1418-ra nőtt, közülük 478-at már bíróság elé is állítottak. Ennek ellenére az isztambuli tüntetők kitartanak, kedden is úgy nyilatkoztak, hogy a hosszú távú patthelyzetre is felkészültek, és arra is, hogy akár több akciójuk és összetűzésük is lesz a rendőrséggel. Ezzel akarják megcáfolni Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki azt mondta, „a tiltakozók műsora” hamar véget ér.
Több évezrede az emberiség egyik alapvető tápláléka, igaz hazánkban csak az elmúlt években vált népszerűvé. Íme a bulgur, a közel-keleti gasztronómia kihagyhatatlan eledele.
A bulgur sokrétűen felhasználható, tápanyagokban gazdag gabona. A bulgur nem más, mint a durumbúza egy jellegzetes változata, ezért ahhoz, hogy a hagyományos búzaszemből bulgur váljon, a szemeket még a teljes beérést megelőzően betakarítják, hántolják, ezután előpárolják, majd szárítják, végül pedig típustól függően aprítják. A darától kezdve, egészen az egész szemes verzióig találkozhatunk vele, emellett létezik sötét és világos változata is.
Igazi reformétel
A teljes kiőrlésű gabonákhoz hasonlóan a durumbúzából előállított bulgur korpát és csírát is tartalmaz. Bővelkedik rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, legfőképpen B-vitaminban és vasban. Nem utolsó sorban pedig kiváló mangán és magnéziumforrás. Kalóriatartalma a rizséhez hasonló, azonban glikémiás indexe alacsonyabb, ezért a diétához is remek választás, ráadásul feleannyi idő alatt megpuhul, mint a 40 perc főzést igénylő barna rizs.
Nemcsak finom, egészséges is!
A bulgur kifejezetten egészséges étel, ezért rendszeres fogyasztása elősegítheti az egészséges bélbaktériumok szaporodását a belekben. Ezek a baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek támogatják a bél egészségét és az emésztés megfelelő működését. Ezenkívül a rostban gazdag ételek – mint amilyen a bulgur is – megfelelő mennyiségű bevitele, szintén hatékony lehet az emésztési problémák, például a székrekedés kezelésére és megelőzésére. A bulgur gazdag rost- és fitotápanyag forrásként javíthatja a vércukorszintet, így cukorbetegek számára is ideális választásnak bizonyulhat.
Mivel a bulgurt előzetesen párolják, ezért a magyarok által ismert búzadarától eltérően jóformán alig kell főzni, akár elég csak vízzel leforrázni. Igen jótékony gabona, hiszen mindössze egy csésze bulgur a napi rostszükségletünk 25 százalékát fedezi.
A pide, vagyis a darált hússal és zöldségekkel megrakott lepénykenyér az egyik legnépszerűbb fogás Törökországban.
Bár tipikus gyorsételnek tűnik, a pide, vagyis a zöldséges, darált húsos török lepénykenyér valójában hosszú ideig, nagy türelemmel és odafigyeléssel készül. Az alapja foszlós kelt tészta: Törökországban gyakori, hogy a tölteléket házilag készítik el, majd elviszik a pékségbe, hogy az ott sütött lepénybe töltsék bele. Az itt megadott mennyiségekből két darab lepényt készíthetsz, ez összesen hat személynek lesz elegendő.
Török lepénykenyér: pide
Hozzávalók 6 személyre
A tésztához:
30 dkg liszt
5 dkg élesztő
3 evőkanál olívaolaj
2-2,5 dl langyos víz
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
A töltelékhez:
40 dkg darált hús
2 paradicsom
1 hagyma
1 kaliforniai paprika
1 evőkanál citromlé
só
bors
olívaolaj
1 tojás és 1 evőkanál olívaolaj a kenéshez
Brankovics Mara kivételes diplomáciai érzékkel rendelkező nő volt, aki szinte élete végéig döntő befolyással bírt az európai politika alakulására.
Szerbiában, ott, ahol a Jezava folyó a Dunába ömlik, ma is áll egy vár. Egykor 21 tornya volt, mára azonban a történelem viszontagságai és a második világháború pusztítása miatt alig néhány maradt állva. A várat a sárkányos címerű Brankovics-Lazarevics dinasztia egyik prominens tagja, Brankovics György despota építtette, aki elszánt ortodox keresztény volt, a bizánci hagyomány híve. A források jól megtermett, testes férfiként írják le, méltóságteljes és tiszteletet parancsoló megjelenéssel. Talán felesége, a bizánci görög nemesi származású Irene Kantakouzene tanácsára választotta Szendrőt (a szerb népi hagyomány szerint Irene-nek köszönhető számos szerbiai vár megépítése), talán stratégiai megfontolásból. Itt, a szendrői vár falai között töltötte gyermekéveit Brankovics Mara.
Brankovics 1414-ben vette feleségül Irene Kantakouzene-t. Öt (egyes források szerint hat) gyermekük született: Grgur, Stefan, Lazar, továbbá két lány: Katarina és Mara – ez utóbbi valamikor 1417 és 1420 között. A szerb despota 1428-ban fogott hozzá a szendrői vár megépítéséhez. A belső erődítményben helyet kapott a palota, a Brankovics család lakóhelyiségei, egy fogadóterem, egy könyvtár, valamint több terem a kíséret és az őrök számára. Ez azonban hamar kicsinek bizonyult, így Brankovics az elkövetkező tíz évben tovább bővítette a várat, amely végül szabálytalan háromszöget formázó alakjával és 21 tornyával méltó fővárosnak tűnt. Brankovics udvara a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat, egymás mellett éltek itt törökök, bizánci görögök, szerbek és magyarok.
Előnyös házasságok
A – ma úgy mondanánk: kiváló diplomata – Brankovics gyermekei gondosan elrendezett házasságával is igyekezett biztosítani viszonylag békés uralkodását. 1434-ben az új erődben házasodott össze Brankovics Katalin és Cillei Ulrik, amit a török szultán nem vett jó néven. A nyár közepén megérkezett Edirnéből az üzenet:
Brankovics idősebb lányának, az akkor körülbelül 18 éves Marának II. Murád szultánhoz kell feleségül mennie, ha apja garantálni akarja Szerbia biztonságát. Nem Mara volt az első európai nő, aki török szultán felesége lett: 1390-ben Olivera Lazarevics hercegnő került I. Bayezid szultán háremébe, aki aztán idővel a szultán négy törvényes feleségének egyike lett, egészen addig, míg tatár fogságba nem esett.
A szultán háremében
II. Murád háremében mintegy 300 nő tartózkodott abban az időben. A források rendszerint keveset írnak azokról a nőkről, akik odakerültek: legfeljebb utódaik neve marad fenn. Murádnak legalább négy, de elképzelhető, hogy hat felesége volt, akiktől legalább nyolc fia (és ugyanennyi lánya) született. Törvényes feleségei többnyire anatóliai származásúak voltak. (Fia, II. Mehmet anyjának – Hüma Hatun – származását tekintve nincs egyetértés; olasz, zsidó, szláv és görög származás merül fel.) Brankovics Mara és II. Murád esküvőjére 1436 augusztusában vagy szeptemberében került sor, a szultán udvarában ezt követően Mara Despina Hatun néven élt.
Nem tért át az iszlám hitre: haláláig keresztény maradt, és a többi feleséggel ellentétben gyermeke sem született.
(Egyes történészek szerint a Maránál legalább 15 évvel idősebb szultán inkább atyai érzelmeket táplált iránta, s mindketten nagy becsben tartották a diplomáciai értéket, amit kapcsolatuk jelentett az Oszmán Birodalom és a keresztény Európa között.)
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
