A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára meghívója
2026. február 4-én újabb kutatónkat kértük fel, hogy a Levéltári esték rendezvénysorozatunk keretében beavassa kutatási témájába a hallgatóságot. Öner Erika, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének tanársegéde „Török levelek Mezőtúrról, avagy az alföldi mezővárosok mindennapjai a hódoltság idején” címmel a 16–17. századba, a török hódoltság idejébe kalauzolja el az érdeklődőket.
Ebben az időben Mezőtúr különleges helyzetben volt, hiszen az Oszmán Birodalom közigazgatásába illeszkedve a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A város egyszerre állt oszmán fennhatóság alatt és őrizte meg korábbi mezővárosi hagyományait, ami kettős közigazgatási helyzetet eredményezett. A korszakról fennmaradt oszmán–török nyelvű levéltári források különösen értékesek, mert részletesen bemutatják, hogyan működött a közigazgatás a gyakorlatban, nemcsak elméletben. Ezek az iratok nemcsak az adóztatásról és a földbérletekről szólnak, hanem a mindennapi élet kérdéseiről is: jogvitákról, közbiztonságról, vallási ügyekről és határvitákról. A források révén láthatjuk, hogy az oszmán hatóságok a szolnoki szandzsák központjából szigorúan ellenőrizték a várost, ugyanakkor sok mindent a helyi közösségre bíztak. Az előadás arra is rávilágít majd, hogy ezek a források nemcsak Mezőtúr történetét, hanem az alföldi mezővárosok életét általában is jobban érthetővé teszik, közelebb hozva hozzánk a török kori hétköznapokat.
A vetítéssel illusztrált előadás 17 órakor kezdődik, a levéltár kutatótermében a korábbi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal is a témához kapcsolódó eredeti iratokat tekinthetnek meg látogatóink.
Több tízmillió forintért vásárolt erdőket a Bakonyalján egy olyan török üzletember – és egy magyar nő –, aki a legmagasabb körökben forog szülőhazájában, egy szintén török milliárdos ingatlanbefektető cégeit vezeti, de még az orosz szál is felbukkan. Végignéztük gazdasági érdekeltségeit, amelyek között több „problémásat” is találtunk.
ecember második felében egy olvasónk arra lett figyelmes, hogy az állam által üzemeltetett közigazgatási hirdetmények oldalán megszaporodtak a Komárom-Esztergom megyei Súr települést érintő földeladások. Mivel ezek csak harminc napig vannak fent, elkezdte lementeni a dokumentumokat. Amikor szólt nekünk, mi már csak huszonkét szerződést találtunk, és sietnünk kellett, mert napról-napra egyre kevesebb volt elérhető közülük – január 19 óta már egy sem.
A bakonyalji falu külterületén ugyanaz az érdekkör vásárolta az erdőket: egy török üzletember és egy magyar hölgy.
Ki a rejtélyes török üzletember?
Mete Bülent meglehetősen aktív Magyarországon: az Opten cégadatbázis szerint 22 cégben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő. A rendszer ezek közül többet jelez valamilyen módon problémásnak: egyik már végelszámolás alatt áll, és öt van úgynevezett frekventált címen bejegyezve, vagyis olyan helyen, ahol rengeteg cég található. Amikor átnéztük az összes vállalkozást, sok olyat találtunk, amelyeknél valamikor indult végrehajtás, igaz, az eljárások zömét megszüntették. Sok közülük az utóbbi öt évben veszteséges volt, vagy éppen nem produkált érdemi árbevételt. Olyan cég is akad (Timelooper Kft), amely a NAV-eljárás után végelszámolás alá került.
Több cégben mindkét név felbukkant: Bülenté és Ujvári Rékáé egyaránt. Például az ingatlanügynöki tevékenységre szakosodott Aszena Invest Kft. ügyvezetői között mindkettőjüket megtaláljuk. 2024 elején végrehajtás rendelt el a vállalkozás ellen a NAV illetékes osztálya, ezt tíz nap után megszüntették. A cégnek 2020-ban még 205 millió forintnyi éves nettó árbevétele volt, ám 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben már nulla. A cég hivatalos elérhetősége Mete Bülent személyes emailcíme.
Amikor Arda Güler 2023 nyarán aláírt a Real Madridhoz, a spanyol sajtó még csak egy csiszolatlan gyémántot látott benne. 2026 januárjára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a „török Messi” beérett, a hatalmas ígéretből a Real jövőjének egyik zálogává vált. Xabi Alonso féléves regnálása alatt Güler egy valóságos metamorfózison ment keresztül, amely 20 éves korára a világ legértékesebb középpályásai közé emelte, a Bernabéu közönsége már most a lábai előtt hever.
Aligha létezik a futballban nagyobb kihívás, mint meghódítani a világ legelkényeztetettebb publikumát, és hát ehhez először is egy másik hatalmas próbatételnek kell eleget tenni: helyet követelni a Real Madridban. Azon a középpályán, ahol Zinédine Zidane a mérce, és ahol éppen a Toni Kroos, Luka Modric páros diktálja az iramot. Arda Güler a tinédzser éveiben találta magát ezelőtt az „égig emelt léc” előtt – és megugrotta.
Yeni Messi
Amikor Güler 2019-ben, mindössze 14 évesen a Fenerbahce akadémiájára került, a szakemberek azonnal tudták, hogy nem csak egy ügyes sráccal van dolguk. Rendkívüli technikai adottságait látva a török sajtóban nemes egyszerűséggel a Yeni Messi (az új Messi) jelzővel illették. Ez azonban akkor még csak egy reményteli jóslat volt. A csodákra képes bal lába, a lebilincselő labdavezetése és a zseniális meglátásai miatt kezdték ráaggatni a becenevet, de sokan féltették, hogy ez a teher rányomhatja bélyegét a fejlődésére. Nem így lett. Amíg a legtöbb 16 éves fiatal még az akadémiai ranglétrán próbál egyensúlyozni, Güler 2021 augusztusában már úgy debütált a Fenerbahce felnőttcsapatában, mintha évtizedes rutin lenne a lábaiban. Rögtön egy gólpasszal nyitott az Antalyaspor ellen, és a Güler-sztori kezdetét vette.
Kadiköy népe (ez az az isztambuli kerület, ahol a Fener stadionja található), amely híres a fanatizmusáról, azonnal felismerte: a Yeni Messi becenév nem csak egy barokkos túlzás. Güler játéka a Fenerbahcéban egyfajta „kontrollált káosz” volt. Olyan eleganciával fűzte át magát a kőkemény védőkön, mintha csak egy edzőmeccsen lenne, miközben a döntéshozatali képessége már ekkor egy 30 éves játékmesteréével vetekedett. 2022 novemberében, 17 évesen egy Csehország elleni barátságos mérkőzésen a török válogatottban is bemutatkozhatott.
A 2022–2023-as szezonban, utolsó isztambuli évében Güler 35 mérkőzésen hat gólt és hét gólpasszt jegyzett, de ami ennél is sokkal beszédesebb: 90 percre vetítve ő alakította ki a legtöbb nagy helyzetet az egész ligában. A 18 éves tini volt a bajnokság legkreatívabb játékosa. A 2023-as Török Kupa-döntőben (Fenerbahce–Istanbul Basaksehir 2–0) őt választották a meccs emberének. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy az ottani bajnokságot kinőtte. A szerződésében szereplő 17,5 millió eurós kivásárlási ár pedig bagatellnek tűnt egy ilyen kaliberű tehetségért. Az FC Barcelona már majdnem megegyezett vele, amikor Florentino Pérez közbelépett: 20 (+10) milliót kínált érte, és az egyezség megköttetett. Güler leigazolása így nem csak az évszázad egyik legjobb üzlete, de egy fontos stratégiai győzelem is volt a katalánok felett. A vételár a valaha volt legmagasabb összeg, amit egy török bajnokságból érkező tinédzserért kifizettek.
Mintegy 8000 éves sziklarajzokat fedeztek fel Törökországban – számolt be róla a Heritage Daily. Az ősi motívumokra egy férfi figyelt fel kirándulás közben, aki azonnal értesítette az illetékes hatóságokat.
A helyszínre kiérkező kutatók szerint az embereket ábrázoló alkotások sok hasonlóságot mutatnak az Anatólia területén korábban felfedezett sziklarajzokkal. A festett emberalakok között szerepelnek férfiak, nők és családok is, ami arra utal, hogy rituális céllal készülhettek.
A szakértők úgy becsülik, hogy a sziklarajzok az újkőkorszakra, nagyjából Krisztus előtt 6000-re datálhatók, ám koruk pontos megállapításához további vizsgálatokra van szükség. Ugyanígy az is kérdéses egyelőre, hogy pontosan milyen technikával alkothatták meg a rajzokat, festéssel vagy esetleg véséssel – jegyzi meg az Anatolian Archeology.
Az iszlám etikai hagyományban a figyelem nem pusztán észlelés vagy reagálás. Tudatosan jelen lenni a másik ember mellett, meghallani a szavak és a hallgatás finom rezdüléseit – ez a mindennapok belső tartása. Az adab (أدب), az egyén viselkedésének kifinomultsága, itt nem csupán illemszabály, hanem a figyelem belső gyakorlata: a lélek megtartása.
A figyelem mint etikai tér
Van egy pillanat, amikor még nem válaszolunk. Ekkor dől el, hogy a másik valóban jelen lehet-e számunkra. A figyelem aktív erkölcsi mozdulat: súlyt ad vagy megvon, teret nyit vagy lezár. A mindennapi életben ezt láthatjuk a tanár–diák, szülő–gyermek vagy kollégák között – ezek a csendes döntések formálják a kapcsolatokat.
Költői párhuzamok
A költészet gyakran megmutatja a figyelem lényegét. Pilinszky arra figyelmeztet, hogy amikor minden más eltűnik, a figyelem marad csupán – ez adja a lélek megtartó erejét. A perzsa szúfi költő, Rúmí pedig arra mutat rá, hogy a bölcsesség nem a világ formálásából, hanem a saját figyelmünk fenntartásából ered. Ezek a rejtett, ám annál jelentősebb tapasztalatok mutatják, hogy a figyelem gyakorlása az etika középpontja. A különböző vallási és világnézeti háttér – a látszat ellenére – itt nem akadály, hiszen a belső tapasztalat az, ami közös és univerzális.
A figyelem formálja a valóságot
A figyelem nem egyszerűen rárakódik a valóságra, hanem észrevétlenül alakítja annak formáját. Olyan, mint egy láthatatlan fény, amelyben a dolgok másként rajzolódnak ki. Egy odafigyelő beszélgetésben nem csupán több információ cserél gazdát: a tér is megváltozik, finomabban tagolttá válik, mélyebb szerkezetet kap.
Gondolhatunk egy egészen hétköznapi helyzetre: valaki fáradtan, félig jelenlévően válaszol a másiknak. A szavak elhangzanak, mégis laposabbá válik a pillanat. Nem ugyanez a helyzet akkor, ha valódi figyelemmel fordulunk felé – nem csak halljuk, hanem várunk, engedjük, hogy a másik megérkezzen a mondatába. Ekkor ugyanaz a szoba, ugyanaz a két ember egészen más valósággá alakul: befogadóbbá, nyitottabbá, emberibbé.
Az irodalomban is ezt látjuk. Amikor Pilinszky tekintete „lecsupaszítja” a világot, nem eltünteti a valóságot, hanem éppenséggel kiélezi: a figyelem révén a legkisebb részlet is súlyt kap. Így válik tapasztalhatóvá, hogy a valóság nem adott, kész forma, hanem azzal együtt alakul, ahogyan rátekintünk.
Miért nehéz figyelni
A figyelem nehézsége nem csupán a külső zavarból fakad, hanem abból a belső feszültségből, amely állandóan továbbhajt bennünket.
Sokszor érezzük ezt egészen testközelből. Egy beszélgetésben már kész a válaszunk, miközben a másik még beszél; egy csendben türelmetlenül várjuk, hogy „történjen már valami”. A figyelemhez ezért nemcsak erőfeszítés, hanem belső lelassulás is kell: engedni, hogy a dolgok a maguk tempójában érjenek be.
Így válik a figyelem egyszerre természetes és mégis gyakorlást igénylő állapottá. Nem különleges teljesítmény, hanem visszatérés egy alapvető jelenléthez – mégis minden alkalommal újra meg kell találnunk. A figyelmes jelenlét nem egyszer elért állapot, hanem folytonos finom visszatérés önmagunkhoz és a másikhoz.
Összegzés
Amikor a figyelem megrövidül, nem történik látványos változás. Egy helyzet egyszerűen hamarabb lezárul, mint ahogy teljesen megmutathatta volna magát. A jelenlét nem szűnik meg, csak kevesebb ideje marad.
Mégis: ez a figyelmi idő az, amelyben az etikai minőség egyáltalán létrejöhet. Az iszlám hagyomány ezt a belső egyensúlyt mīzān-nak (ميزان) nevezi: nem mérlegelést, hanem megtartást jelent. Annak a térnek a fenntartását, ahol a másik nem siettetve, nem leegyszerűsítve, hanem valóban jelen lehet.
Erről a térről nem lehet sokat mondani. Legfeljebb őrizni.
Régi kék, új kék, régi szultánok, új szultánok, régi mecsetek, új mecsetek, régi tornyok, új toronyházak, régi hajó, új hajó, régi paloták, új paloták, régi érzések, új érzetek, régi szagok, új illatok vettek körbe Isztambulban, az állandó mozgás és színek városában.
Jártam a híres látnivalókat, felfedeztem a kevésbé emlegetett helyeket is, voltam utazó, író és egy a sok közül. Nem állítom, hogy ez a hely tetszett legjobban az eddig látottak közül, de állítom, hogy hatása életreszóló lesz.
A város és rétegei
Képzelj el egy kettévágott vöröshagymát! Középen az osztódástól állandóan megfiatalodó pikkelylevél van, amelyet idősebb, húsos levelek vesznek körbe és nagyon idős száraz levelek védenek.
A hagyma lelke nem csíp, a „tapasztalt” idős levelek azonban egyre csípősebbek.
Jó helyen jársz, mert ez nem egy kertészeti blog! Ez egy útleírás lesz Isztambulról, a félbevágott hagymáról, amely annyira csíp, hogy kicsordul a könnyed, és annyira hiányozna az életedből, hogy nélküle ízetlennek éreznéd.
Miért? A rétegei miatt. Az egymáshoz dörgölődző, hol jobban, hol kevésbé csípős rétegei miatt.
Vonzottak ezek a rétegek már régóta. A történelem iránti rajongásom mellett egy megmagyarázhatatlan kíváncsiság is volt bennem. Kevés olyan hely lehet a világon, ahol ilyen nagy történelmi változások nyomára bukkanhat az utazó. A görögök és rómaiak, a szultánok, a köztársaságpártiak, a kettészakadt kereszténység és az iszlám évszázados vívódásai Európa és Ázsia határán – úgy képzeltem, hogy ezen előzmények összegyúrva adják ki Isztambul lényegét. Jól képzeltem? Talán igen, talán nem. Talán az írás végére kiderül, ahogy az is, hogyan ajánlom bejárni ezt az óriási várost.
Érzések, megfigyelések, történetek következnek most, amelyekkel az inspirálás a célom. A végén azonban egy gyűjteményt is kaphatsz, kipróbált linkekkel, helyekkel, élményekkel.
Működik? Működik. – Érkezés Isztambulba
Elfogadtuk a szálloda transzferszolgáltatását, amellyel a repülőtértől egyenesen a Sultanahmet negyedbe juthattunk. Nem a kényelem az, amiért ennek örültem, hanem az, ahogy belecsöppenhettem a szervezés török interpretációjába. Kéttucatnyi tábla között ott volt a szálloda által megküldött számmal jelölt tábla, mellette egy férfi két telefonnal a kezében. – Szalai? – kérdezte tökéletes kiejtéssel, talán adhatnának órákat a németeknek, akik még mindig nem képesek kiejteni rendesen – Várjanak ott! – utasított kedvesen, s láttam, hogy zöldre váltott a nevünk a telefonján futó applikációban. Vártunk. S figyeltük, ahogy ide-oda irányítják az embereket, kiabálják a neveket, a férfi és felbukkanó társai. Voltunk vagy százan ott, mire meghallottuk a nevünket. Átadott egy másik férfinak, akinek szintén ott villogtunk a telefonján húsz másik névvel együtt. Lifthez vitt, felmentünk, lementünk, átmentünk. – Várjanak – utasított kedvesen és eltűnt. Vártunk. Újabb férfi jött. – Szalai? – Igen. – Jöjjenek. Átmentünk autók, padkák, járdák között és hopplá, már autóban is voltunk. Elképzeltem, hogyan szervezték volna ezt meg a németek. Nem kiabálással, de még csak nem is applikációval a telefonon, egy egyszerű Salai – z nélkül, mert annak ugye nincs értelme szerintük, ha úgyis Szalainak ejtjük – feliratú táblával.
Miért írtam le ezt a kis szösszenetet itt? Mert szépen bemutatta azt, amit akkor még nem tudtam. Isztambulban szükség van a szervezésre, amelyben a törökök – eddig fogalmam sem volt róla, de – nagyon jók. Lehet, hogy nem minden szabályos négyszög, de minden a talpára esik.
S ettől a reptéri órától kezdve, minden működött: a szálloda, az előre megvásárolt jegyek (amelyeket nem a fizetés után azonnal, hanem a lefoglalt időpont előtt egy nappal kaptunk meg), a nagy nyelvi nehézséggel (ők nem tudtak angolul, mi nem tudtunk törökül) lefoglalt szilveszteri vacsora, a tömegközlekedés, az internet és a hívástól számított fél percen belül előttünk álló taxi.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. három munkatársa is tagja volt annak a magyar erdészeti delegációnak, amely 2025 novemberében Törökországban járt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő szakmai együttműködések előkészítése érdekében. A látogatás kézzelfogható eredményei már Magyarországon is megjelentek: törökországi tölgy szaporítóanyaggal zajlanak kísérleti erdősítések Vas vármegyében is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 fős magyar erdészeti delegáció látogatott Ankarába, Isztambulba és Demirköy térségébe 2025. november 4–6. között. A szakmai program középpontjában a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak mérséklése, valamint a hosszú távú magyar–török együttműködés megalapozása állt.
A delegáció munkájában a Szombathelyi Erdészeti Zrt. három szakembere is részt vett, akik első kézből ismerhették meg a török erdőgazdálkodás klímaadaptációs gyakorlatait, genetikai erőforrásait és digitalizációs megoldásait.
Török tölgyek magyar erdők jövőjéért
Az együttműködés egyik legfontosabb eleme a török tölgyfajok nagy genetikai változatosságának megismerése volt. A Demirköy régióban tett terepi bejárás során olyan tölgyállományokat mutattak be a magyar szakembereknek, amelyek a Kárpát-medencénél melegebb és szárazabb éghajlati viszonyokat is jól tolerálnak.
Ennek kézzelfogható folytatásaként 2024 novemberében két tonna tölgymakk érkezett Törökországból Magyarországra, amelyet több állami erdészeti társaság, köztük a Szombathelyi Erdészeti Zrt. is bevont kísérleti programjaiba. A szombathelyi társaság a Csipkerek 9C erdőrészletben 2025 tavaszán vetette el a török származású magyar tölgymakkot.
Egyelőre úgy tűnik: a török földről származó tölgyek jobban bírják a klímaváltozást, mint hazai rokonaik.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. három munkatársa is tagja volt annak a magyar erdészeti delegációnak, amely 2025 novemberében Törökországban járt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő szakmai együttműködések előkészítése érdekében. A látogatás kézzelfogható eredményei már Magyarországon is megjelentek: törökországi tölgy szaporítóanyaggal zajlanak kísérleti erdősítések Vas vármegyében is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 fős magyar erdészeti delegáció látogatott Ankarába, Isztambulba és Demirköy térségébe 2025. november 4–6. között. A szakmai program középpontjában a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak mérséklése, valamint a hosszú távú magyar–török együttműködés megalapozása állt.
A delegáció munkájában a Szombathelyi Erdészeti Zrt. három szakembere is részt vett, akik első kézből ismerhették meg a török erdőgazdálkodás klímaadaptációs gyakorlatait, genetikai erőforrásait és digitalizációs megoldásait.
Török tölgyek magyar erdők jövőjéért
Az együttműködés egyik legfontosabb eleme a török tölgyfajok nagy genetikai változatosságának megismerése volt. A Demirköy régióban tett terepi bejárás során olyan tölgyállományokat mutattak be a magyar szakembereknek, amelyek a Kárpát-medencénél melegebb és szárazabb éghajlati viszonyokat is jól tolerálnak.
Ennek kézzelfogható folytatásaként 2024 novemberében két tonna tölgymakk érkezett Törökországból Magyarországra, amelyet több állami erdészeti társaság, köztük a Szombathelyi Erdészeti Zrt. is bevont kísérleti programjaiba. A szombathelyi társaság a Csipkerek 9C erdőrészletben 2025 tavaszán vetette el a török származású magyar tölgymakkot.
A tapasztalatok biztatóak: a fiatal csemeték jól viselték a száraz, forró nyarat, és a kora őszi ápolás idején kifejezetten jó kondíciót mutattak. A bejcgyertyánosi csemetekertben további török eredetű magyar tölgy, cser és szürke tölgy szaporítóanyag nevelése zajlik, amelyeket 2026 tavaszán terveznek kiültetni.
Klímaadaptáció, digitalizáció, erdőtűz-megelőzés
A törökországi tárgyalások során a magyar delegáció – köztük a szombathelyi szakemberek – részletesen megismerte a török erdészeti igazgatás digitális és távérzékelési rendszereit, az erdőtűz-megelőzés drónos és műholdas eszközeit, valamint az ORBIS 2.0 erdőgazdálkodási informatikai rendszert.
Külön figyelmet kaptak a gyorsnövésű fafajok, elsősorban az akác és a nemesnyár termesztési technológiái, amelyek terén a magyar fél – így a Szombathelyi Erdészeti Zrt. is – jelentős tapasztalattal rendelkezik. Ezek a technológiák rövid távon is alapot adhatnak közös mintaprojektekre és technológiai együttműködésekre.
Hosszú távú szakmai partnerség alapjai
A látogatás tapasztalatai alapján a magyar–török erdészeti együttműködés nem egyszeri szakmai útnak tekinthető, hanem egy hosszú távú partnerség kezdetének, amelyben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. is aktív szerepet vállal. A klímaadaptáció, a genetikai kutatás, a szaporítóanyag-gazdálkodás, a digitalizáció és az erdőtűz-megelőzés olyan területek, ahol a közös tudásépítés a következő években kézzelfogható eredményeket hozhat a magyar erdők ellenálló képességének növelésében.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.