2026. április 28.
Türkinfo Blog Oldal 23

ELBIDA projekt – Antik útikalandok a könyvespolcon

Mivel mi is számtalan érdekes cikket köszönhetünk az ELBIDA projekt című blognak, felhívjuk olvasónk figyelmét a tárlatra, ahol megnézhetik a forrásokat.

„Tizenegy év telt el azóta, hogy kezembe vettem az első 1945 előtti, magyar nyelvű útleírást. Számomra akkor egy új világ nyílt meg, amely máig tartó gyűjtőszenvedélyt indított el. A gyűjtői lét azonban egy magányos műfaj: a szeretett könyveimben sokáig csupán én gyönyörködtem, az olvasmányélmény kizárólag számomra volt elérhető.

Az ELBIDA projektet 2016-ban azért indítottam el, hogy ezen a helyzeten változtassak. A blog lehetőséget adott arra, hogy gyűjteményem még ha nem is fizikai formában, de közkinccsé váljon. A weboldalon bárki olvashat a könyvekről, és ma már közel 300 mű esetében ingyenesen le is töltheti azokat.

Az ELBIDA projekt történetében tegnap egy új fejezet nyílt meg. A Magyar Földrajzi Múzeummal való együttműködés keretében, gyűjteményem egy kis része immár fizikai valójában is megtekinthető, az „ELBIDA projekt – Antik útikalandok a könyvespolcon” című kiállításon – 2026. június 30-áig.”

Forrás: ELBIDA projekt Facebook oldala

A kiállítás megtekinthető:

Helyszín: Magyar Földrajzi Múzeum

Időszak: nyitva tartási időben 2026. június 30-ig.

ELBIDA CIKKEK OLDALUNKON

Egressy Gábor törökországi naplója

ZARÁNDOK ÚT RÁKÓCZI SÍRJÁHOZ

Keleti képek

Anatóliai képek

Nogel István utazása Keleten

Kossuth és a magyar emigratió török földön

Török mozaik

Erről szól a TV2 új török sorozata, a Távoli város

Végre nálunk is képernyőre kerül az utóbbi 10 év legsikeresebb török sorozata a Távoli város (Uzak Sehir) A történet, amely hamarosan bemutatkozik a TV2-n, így kezdődik el:

Egy kis repülőgép landol Törökország egy távoli vidékén, Mardinban, amely egy szomorú özvegyet, Alya Alborát, a halott férje, Boran koporsóját és a közös kisfiukat, Denizt szállítja. Mindhárman törökök, de már hosszú évek óta Kanadában, egészen pontosan Torontóban éltek. Egészen Boran tragikus haláláig. A férfi egy közlekedési balesetben vesztette életét. Az autót Aliya vezette, de ő vétlen a történteben, egy kereszteződésben teljes sebeséggel beléjük rohant egy másiik autó. Boran végakarata pedig az volt, hogy a szülőföldjén, Mardinban, egészen pontosan Albora faluban temessék el. Az özvegye, Alya pedig útnak indult, hogy teljesítse az utolsó kívánságát

Folytatás

Képen Mardin – Fotoğraf: mehmetakifarts : https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/kent-sehir-kule-kilise-18865240/

Megnyílt az Attila-kiállítás – nagyszabású nemzetközi tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban

Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása nyitotta meg kapuit csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat, amely a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. 

A kiállítást Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg, köszöntő beszédet mondott Sultan Raev, a TÜRKSOY főtitkára és Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke. Dr Zsigmond Gábor köszöntőbeszédében kiemelte:

 „Attila, az egykori hun uralkodó bár 1600 éve meghalt, emlékezete máig él a világban, Keleten és Nyugaton egyaránt. És hangsúlyosan él a magyarok emlékezetében Székelyföldtől Budapestig. A kiállításban ezért a magyar emlékezetben megőrzött képeken keresztül tárul fel Attila alakja: a hadisten kardja, Attila lakomája, Attila halála és sírja, és Attila mint a magyarok őse. A kiállítás a tudomány és a legendák párbeszéde is: egyszerre mutatkozik be a régészet, a történettudomány, a művészet, az archeogenetika, vagy a néphagyomány. Kevés nagyformátumú vezető egyéniség számára adatik meg a világtörténelemben, hogy olyan nyomot hagyjon, amelynek révén 1600 évnyi távolságból is meghatározóvá válik az emberiség emlékezetében”

Forrás és folytatás

A 2026. január 23. és július 12. között látogatható kiállítást gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják.

Kép forrása Magyar Nemzeti Múzeum Fabebook oldala

Kuş Dili, a török madárnyelv

 A történelem során sok nyelv alakult ki praktikussági okokból. Akár az argó, avagy tolvajnyelv, amelyet azért használtak, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás ne értse, mit beszélnek a tolvajok. A Kuş Dili pedig azért jött létre, mert az emberek távol laktak egymástól a hegyek közt, és ilyen módon kommunikáltak egymással. 

A Fekete-tenger partjai mellett húzódó hegylánc mélyére igyekszem, ahol egy aprócska falut látogatok meg. Kívülről semmi különös nincs benne: gyönyörű, apró hely a hegyek között, mindenfelé házak a hegyvonulaton. A falu központja a folyó mellett helyezkedik el, ahol a mecset is helyet kapott. Teázó, egy kis bolt és lakások szegélyezik az egyutcás központot. Nagyjából három perc végigsétálni rajta, ha megáll az ember mindenkivel egy-két jó szót váltani. Ha elfogad minden teameghívást, akkor a három perc könnyen felhízik minimum harmincra. December van, és a hegyek árnyékában kellemetlen a hideg.

Betévedek az első kis boltba, ahol érkezésemre leültetnek, teát nyomnak a kezembe, és megkérdezik, honnan jöttem. Aztán megkérdezem, van-e valami szállás a környéken, mert maradnék.

Először öten hangos beszélgetésbe kezdenek, közben rájövök, hogy annyira rutinos vagyok, hogy bár egy szót sem értek abból, amit beszélnek, pontosan tudom, miről van szó.

– Ott fent nálunk, a vendégszobában tud aludni, el tudok tőle kérni jó kis pénzt – mondja az egyik megtermett, idősebb török.

– Nem kellene tőle ennyi pénzt elkérned, segítünk neki itt (és a mögöttünk lévő épületre mutat) – megszállhat – mondja a boltos, akinek már az elejétől fogva nagyon kedves, őszinte szemei voltak, és azonnal segített, ahogy meglátott.

Legalábbis így képzeltem magamban a beszélgetést. Mit ad isten, igazam is lett: a nagyhangú török mondta, hogy megszállhatok 50 euróért feljebb a faluban. Azonnal rávágtam, hogy nincs nekem annyi pénzem.

Ez a valóságban úgy nézett ki, hogy ő beírta a telefonomba: „50 EUR”, én pedig nagyon csalódottan csak annyit mondtam: „Áááááá.” Így kommunikáltunk a közös nyelv hiányában.

Forrás és folytatás

Fotoğraf: Enes Tekeşin: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/peyzaj-manzara-gokyuzu-evler-6129665/

Mi van, ha Midász király nem mese volt, hanem hús-vér valóság?

Kép forrása: commons.wikimedia.org / DCIM102MEDIADJI_0280.JPG

Nem aranyat találtak, hanem a dinasztiát, amely a mítosz mögött állt

Gordion új tumulusa (sírcsoport) sértetlenül került elő. A tárgyak és a rítusok azt sugallják, Midász világa nem legenda volt, hanem igenis valóságos.

Mi van, ha Midász király nem mese volt, hanem hús-vér valóság? Egy érintetlen, 2800 éves sír most olyan részleteket tár fel a fríg elit világából, amit eddig a legenda takart el előlünk. Egy domb, ami évezredekig hallgatott, most beszélni kezdett és nem akármit állít. Gordionban egy érintetlen sír bukkant elő, amely újraindíthatja a vitát: Midas csak tanmese volt… vagy a történelem egyik legjobban elrejtett királya?

Most úgy tűnik, hogy a válasz a történészek szerint is egyre inkább alátámasztható módon megérkezett. Nem aranyporral, nem is csillogó aranykoronával bizonyítottan, hanem egy monumentális sírdombbal, amely hosszú ideig hallgatott, majd egyszer csak megjelent a modern műszereknek.

Közép-Anatólia egyik legfontosabb ókori helyszínén, Gordionban, a fríg királyság egykori fővárosánál a régészek egy új tumulust tártak fel, a T-26-os jelzésű sírdombot. A helyszín önmagában is legenda, itt volt a híres gordiuszi csomó, amelyet a legenda szerint Nagy Sándor inkább erővel oldott fel, mint inkább kibogozta, egyszerűen karddal átvágta, és ment tovább világot hódítani.

A T-26-os tumulus kívülről nem tűnik világrengetőnek, „csak” 6,5 méter magas, és nagyjából 60 méter átmérőjű. A lényeg azonban mélyebben volt, egy fakamrára gyanakodtak és a gyanú a végén bejött.

A sír helyét ráadásul nem vakon ásva keresték, hanem mágneses geofizikai vizsgálattal (föld alatti anomáliák „leolvasásával”) mérték be. A technológia megmutatta, hol lehet a kamra… a többit pedig elvégezte a régészet vonzó velejárója, a kitartó, izzadságos munka.

Folytatás

Forrás: magyarhirlap.hu

Gözünaydın

Sallai főszereplő volt, a Galata pontot csent az Atléticótól

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Újabb lépés a törökök továbbjutása felé.

Sallai Roland főszereplésével szerzett pontot a Bajnokok Ligája főtábláján a török Galatasaray a spanyol Atlético Madrid ellen. Az isztambuliak hátrányból mentették 1–1-es döntetlenre a meccset, amelynek jegyzőkönyvébe a magyar szélső többször is beiratkozott.

Sallai játékára ezúttal is a védelem jobb szélén számított Okan Buruk vezetőedző, a játékos pedig meg is hálálta a bizalmat. Az Atlético ugyanis már a 4. percben vezetett, ám hamar sikerült egyenlíteni.

A 20. percben Sallai egy felfutás után jó passzt kapott a védelem mögé. Egy átvétel után élesen tett középre, s bár társat nem talált, mégis gólpasszt adott, ugyanis a menteni igyekvő Llorrete saját kapujába lőtt.

A magyar játékos ezután is kivette aktívan futballozott, sok párharcot vívott, s ettől nem függetlenül a 61. percben sárga lapot kapott. Az állás azonban már nem változott. A Galatasaray ezzel már a tizedik pontját szerezte, ami újabb fontos lépés a tavaszi folytatás felé.

Bajnokok Ligája, alapszakasz, 7. forduló

Galatasaray–Atlético Madrid 1–1 (1–1)

Gólszerzők: Llorente 20′ (öngól) illetve G. Simeone 4′

Forrás: nb1.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow