2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 23

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

Az 1526-os mohácsi vereség alapjaiban rendezte át a Magyar Királyság sorsát. Az ország három részre szakadt, Erdély pedig sajátos állami berendezkedésben, az Oszmán Birodalom árnyékában próbálta megőrizni mozgásterét.

A török kapcsolat azonban nem merült ki adóban, diplomáciában és háborúkban: tárgyakban, viseletekben, ízlésben, szokásokban és a kollektív emlékezetben is nyomot hagyott. Ezt a sokrétű örökséget járja körül a Csíki Székely Múzeum kiállítása, amelyet csütörtökön nyitottak meg a csíkszeredai Mikó-várban.

Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/liget/a-felhold-arnyekaban-amit-a-torok-kor-rank-hagyott

Hihetetlen akciókkal csábítja a turistákat Törökország és Ciprus

A törökországi és ciprusi tengerparti üdülőhelyek hihetetlen akciókkal próbálják magukhoz csábítani a turistákat, miután a közel-keleti konfliktus miatti fogyasztói aggodalmak és az utolsó pillanatos foglalások egyre erősebb trendje együttesen oda vezetett, hogy még a hagyományos főszezonban is maradtak üres szobák.

  • A Lighthouse adatszolgáltató szerint a török üdülővárosban, Antalyában az augusztus és október közötti időszakra meghirdetett szállásárak 5 százalékkal alacsonyabbak, mint az előző év azonos időszakában. 
  • Az Égei-tenger partján fekvő Muğla tartományban – amelyhez olyan népszerű üdülőhelyek tartoznak, mint Bodrum, Marmaris és Dalaman – 8 százalékkal csökkentek az árak. 
  • Isztambulban ezzel szemben 5 százalékkal drágábbak a szállások, ami arra utal, hogy az árakra nehezedő lefelé irányuló nyomás nagyrészt a tengerparti üdülőhelyekre korlátozódik.

Folytatás

Fotoğraf: Ahmet Çığşar: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/deniz-kent-sehir-manzarali-18961889/

Börtönben ül az elnökjelölt, de nem adja fel: továbbra is mozog a politikai életben Erdogan riválisa

Kép forrása: en.wikipedia.org

Ekrem Imamoglu, Isztambul bebörtönzött főpolgármestere és Recep Tayyip Erdogan török elnök legnépszerűbb kihívója szerda este bejelentette, hogy csatlakozik a Köztársasági Néppárt (CHP) korábbi vezetése által alapított Új Párthoz.

„Lemondok 17 éves tagságomról a Köztársasági Néppártban. Döntésem oka azok az értékek, amelyek mentén a hazánk jövőjét elképzelem és a felelősség, amelyet a népünkért érzek” – tudatta a politikus az X-en. „Ma ÚJ utat nyitunk, hogy erősebb, demokratikusabb és reménytelibb jövőt teremtsünk Törökországnak” – tette hozzá.

Az Új Pártot júliusban hozta létre Özgür Özel, a CHP korábbi vezetője és mintegy 90 parlamenti képviselő, miután egy bíróság eltávolította a párt éléről, és visszahelyezte a pártelnöki posztra Kemal Kilicdaroglu korábbi vezetőt.

Imamoglu több mint egy éve börtönben van. Őrizetbe vétele után pár nappal választotta meg elnökjelöltnek a CHP.

Korrupcióval vádolják, de ártatlannak vallja magát. Emellett egyetemi diplomáját is visszavonták, ami miatt elvileg nem is indulhatna az elnökválasztáson.

Az Új Párt jelenleg a második legnagyobb parlamenti párt, és valószínűleg a CHP szavazóinak nagy részét sikerül megnyernie magának, de az ellenzék széttöredezettsége a hivatalban lévő elnöknek kedvezhet. Törökországban legközelebb előreláthatólag 2028-ban tartanak választást.

Jogvédők szerint az ellenzéki CHP tagjai ellen indított büntetőeljárások politikailag motiváltak. A kormány szerint azonban erről szó sincs, és az igazságszolgáltatás függetlenül működik.

Forrás: www.portfolio.hu

Kigyulladt egy turistahajó Törökországban, több mint százan ugrottak a tengerbe

Kép forrása: X

Tűz ütött ki egy turistahajón a törökországi Fethiye közelében, a lángok elől 115 ember, köztük gyerekek és a legénység tagjai ugrottak a tengerbe. Az utasokat és a személyzetet mentőmellényben biztonságba helyezték, két embert füstmérgezéssel kórházba vittek.

Tűz ütött ki egy turistahajón a délnyugat-törökországi Fethiye városánál csütörtökön, a lángok miatt 115, mentőmellénnyel ellátott ember, köztük gyerekek és a legénység tagjai az Égei-tengerbe ugrottak – számolt be róla a török sajtó.

Az MTI információi szerint a tüzet azóta eloltották, az embereket biztonságba helyezték. Bár áldozatokról nem tudni, két embert füstmérgezéssel kórházba vittek, néhány gyereket pedig elővigyázatosságból orvosok is megvizsgáltak. Az utasok állampolgárságát nem közölték.

A hatóságok megkezdték a működésképtelenné vált hajó partra vontatását, amelyben a beszámolók szerint a parti őrség és a rendőrség mellett a környéken tartózkodó hajók is részt vesznek.

A tűz okát egyelőre nem tudni, sajtóinformációk szerint a lángok a hajó konyhájában csaphattak fel nem sokkal dél előtt, majd hamar átterjedtek a jármű többi részére is. A Fethiye körüli vizeken gyakoriak az egy- vagy többnapos, mind a helyiek, mind a külföldiek körében népszerű hajókirándulások.

Forrás: index.hu

Digitális börtönné válhat Törökország az új kiberbiztonsági törvény miatt

Kép forrása: www.pxfuel.com

Törökország új kiberbiztonsági törvénye szinte korlátlan hatalmat ad az elnöknek, a kezébe kerül az internet és a közösségi média ellenőrzése.

A törvény értelmében a digitális felügyeleti hatásköröket hivatalosan Törökország Kiberbiztonsági Igazgatóságánál központosították, amely Recep Tayyip Erdo?an elnök hivatalához tartozik. Az igazgatóság most már saját kezdeményezésére vagy a biztonsági szervek kérésére sürgős intézkedéseket írhat elő. A távközlési szolgáltatóknak, a hozzáférést biztosító szolgáltatóknak és más online platformoknak két órán belül eleget kell tenniük ezeknek a rendelkezéseknek, amelyeket a végrehajtást követően egy bíró vizsgál felül.

A július végén hatályba lépett törvény nemzetbiztonsági okokkal indokolja ezt a megközelítést, és a kibertérre úgy hivatkozik, mint a „hagyományos védelemmel egyenértékűen létfontosságú” területre a digitális szuverenitás, a kritikus infrastruktúra és a közrend védelme szempontjából. Ersan Aksu, Erdogan kormányzó AK pártjának parlamenti képviselője szerint a kiberbiztonsági hatáskörök koncentrálása egyben elkerüli a különböző állami szervek feladatainak párhuzamosságát, és 30 milliárd török lírát, azaz 630 millió dollárt takarít meg.

Jogvédő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új török kiberbiztonsági törvény egy „teljes körű digitális engedelmesség” rendszerének kialakulásával fenyeget, mivel széles körű hatásköröket biztosít az elnökség számára az internetes szolgáltatások, a játékplatformok és a közösségi médiafiókok felett. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Törökország országos médiájának mintegy 90 százaléka már most is kormányzati ellenőrzés alatt áll, ami azt jelenti, hogy az olyan platformok, mint az X, a YouTube és a Meta Instagramja azon kevés felületek közé tartoznak, amelyek még viszonylag nyitottak a kritikus tudósítások és a rendszerrel szembeni vélemények előtt.

Törökország a Riporterek Határok Nélkül legfrissebb sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 163. helyen áll. „Az új intézkedés egyenesen az autoriter környezetek információellenőrzésének szokásos szabálykönyvéből származik” – mondta Tomiwa Ilori, a Human Rights Watch technológiai és jogi részlegének vezető kutatója. „A kiberbiztonsági hatásköröket nem szabad a végrehajtó hatalom kezében összpontosítani. Megfelelő garanciáknak is vonatkozniuk kell rájuk.”

A lépés bírálói, miközben elismerték a nemzetbiztonsági aggályok jelentőségét, azt mondták, hogy a törökországi cenzúra tágabb összefüggései teszik igazán aggasztóvá a jogszabályt. „Az új törvény több annál, mint a hatáskörök látszólagos áthelyezése az elnökséghez” – mondta Yaman Akdeniz, az isztambuli Bilgi Egyetem jogászprofesszora és vezető digitális jogi aktivista. „Egy olyan parancsnoki központot hoz létre, amely Törökország digitális engedelmességi rendszerét irányítja.” A törökországi számítástechnikai és villamosmérnöki kamarákhoz hasonló szakmai szervezetek szintén bírálták az intézkedést, amely szerintük lényegében „digitális cenzúrának” minősül. Tahsin Ocakh, az ellenzéki Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője azt mondta, hogy a pontosan meg nem határozott hatáskörök azt kockáztatják, hogy Törökország „digitális börtönné” válik.

Folytatás

Forrás: sg.hu

Szigorú feltételekkel, de amnesztiát ígérnek Törökországban a fegyvert letevő kurd harcosoknak

Kép forrása: www.pxfuel.com

A török törvényhozás a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjaira vonatkozó, szigorú feltételekhez kötött amnesztiát fogadott el. Mintegy 3500 fogvatartott szabadulhat, ha hivatalosan megerősítik a terroristának minősített szervezet feloszlását és teljes lefegyverzését. A PKK-t vezető Abdullah Öcalan helyzete ugyanakkor továbbra is tisztázatlan.

Az ankarai törvényhozás tizenkét órán át tartó, feszült hangulatú vita után 468 igen szavazattal, 88 ellenében szigorú feltételekhez kötött amnesztiát hagyott jóvá a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fogvatartott militánsainak számára. A törvény értelmében a négy évtizede húzódó, több mint 40 ezer emberéletet követelő fegyveres konfliktus lezárására tett eddigi legjelentősebb jogalkotási lépés lépett hatályba.

A „Terrormentes Törökország” elnevezésű törvénytervezet zöldjelzést kapott a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, a vele szövetséges nacionalista MHP, valamint a legjelentősebb kurdbarát ellenzéki tömörülés, a DEM Párt képviselőitől. Ez a ritka politikai konszenzus jelzi a török belpolitikai életben bekövetkezett gyökeres fordulatot, amely a fegyveres szembenállás helyett a társadalmi integráció jogi kereteinek megteremtését célozza.

Szigorú feltételek mellett járhat a kedvezmény

A megszavazott jogszabály lényege egy olyan komplex visszatérési és rehabilitációs mechanizmus felállítása, amely lehetővé teszi a gerillák számára a civil életbe való békés integrációt. A törvényben foglalt kedvezmények igénybevételének azonban kőkemény előfeltételei vannak.
„

Az intézkedések kizárólag abban az esetben léphetnek hatályba, ha a Nemzeti Biztonsági Tanács hivatalosan megerősíti: a földalatti szervezet gyakorlatilag megszűnt létezni, teljes mértékben feloszlatta magát, és az összes birtokában lévő fegyvert, lőszert, valamint robbanóanyagot hiánytalanul átadta a hatóságoknak.
„

A fegyverletételi és leszerelési folyamatot minisztériumi és parlamenti bizottságok ellenőrzik. A feltételek teljesülése esetén a volt harcosoknak hat hónapos határidő áll rendelkezésükre, hogy benyújtsák kérelmüket a szövetségi hatóságokhoz.

A törvény értelmében a meghatározott bűncselekmények elkövetőivel szemben a büntetőeljárásokat és a kiszabott börtönbüntetések végrehajtását öttől tíz évig terjedő időtartamra felfüggesztik. Amennyiben az érintett személyek ebben az úgynevezett próbaidőben nem követnek el újabb törvényszegést, a hatósági nyomozásokat véglegesen megszüntetik, a letöltendő szabadságvesztéseket pedig teljesítettnek tekintik. A törvényhozók számításai szerint a jogszabály első fázisában megközelítőleg 3500 fogvatartott nyerheti vissza a szabadságát. Ez a kurd fegyveres szervezethez köthető elítéltek mintegy egyharmadát jelenti, ami példátlan volumenű enyhítést jelent a modern Törökország történetében.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow