![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
FÓKUSZBAN A TÖRÖK POLITIKA
A két nap során Berk Esen, az isztambuli Sabanci Egyetem adjunktusa tart angol nyelvű előadásokat a májusi törökországi választások kapcsán.
A tavaszi török választásokat egyes nemzetközi elemzők a 2023-as év legfontosabb választásának tartják. Az elmúlt két évtizedben, Recep Tayyip Erdoğan elnökségének idején, Törökországban visszaszorult a demokratikus rendszer, és fékek és ellensúlyok nélküli hiperelnöki rendszer alakult ki.
A kormány mindeközben súlyos gazdasági visszaeséssel szembesült, és az országot több pusztító földrengés is sújtotta – mindez az ellenzéknek jó esélyt adott a kormánypárt leváltására. Az ellenzéki pártok a választások előtt szövetséget hoztak létre, közös elnökjelöltet és részben közös parlamenti listát állítottak. Erdoğan elnök kemény csatában csak az elnökválasztás második fordulójában győzött, a kormányzó szövetség viszont egyértelmű többséget szerzett a széttagolt ellenzékkel szemben.
Az október 4-i előadás a fenti fejleményeket számba véve elemzi a törökországi kettős választásokat, kitérve azok politikai utóhatásaira is.
Október 5-én a versengő autoriter rendszerek megdöntésére irányuló ellenzéki választási szövetségek működési mechanizmusairól lesz szó Törökország példáján keresztül. Mindkét előadás 17 órakor kezdődik az ELTE BTK Kari Tanácsteremben.
Berk Esen a Cornell Egyetemen 2015-ben szerzett PhD-fokozatot, majd hosszabb-rövidebb ideig a New York Egyetemen, a Columbián, a Torcuato di Tella Egyetemen kutatott. Jelenleg az isztambuli Sabanci Egyetem politológus adjunktusa. Leginkább a pártpolitika és az autoriter kormányzás kérdései foglalkoztatják, különös tekintettel Latin-Amerikára és a Közel-Keletre.
Robbanások voltak a török fővárosban
Török médiajelentések szerint robbanás történt a török fővárosban, Ankarában a parlament és a miniszteri épületek közelében – írja a Reuters. Az első hírek szerint egy terrorista felrobbantotta magát.
Egyes jelentések szerint a robbanást lövések követték – írja az AP.
A DW.com azt írja, hogy egy haszongépjármű hajtotta végre a robbantásos merényletet a belügyminisztérium biztonsági főigazgatóságának bejárati kapujánál – idézte Ali Yerlikaya minisztert a TRT török állami média.
Az egyik terrorista felrobbantotta magát, a másik terroristát pedig semlegesítettük
– mondta Yerlikaya, hozzátéve, hogy két rendőr „könnyebben megsérült” a robbanás okozta tűzben. A rendőrség több utat is lezárt az incidens közelében.
További hírek
Orhan Pamuk: A pestis éjszakái
1901 tavaszán pestisjárvány tör ki az Oszmán Birodalom huszonkilencedik tartományában, a Kréta és Ciprus között fekvő Mingeren. A szultán a legjobb orvosait küldi a helyszínre, és megérkezik az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki leveleiben hiteles krónikása lesz az eseményeknek. A festői szépségű szigeten – ahol addig látszólag békében éltek egymás mellett muszlimok és keresztények -, a dögvész rég elfeledettnek hitt sérelmeket hoz a felszínre, s ez nemcsak politikai gyilkosságokhoz vezet, de a járvány elleni védekezést is megnehezíti. A végzetes helyzetben Mingert magára hagyják, s miközben vezetői igyekeznek felvenni a küzdelmet a halálos kórral, akaratlanul is olyan történelmi léptékű változások részesei lesznek, amelyek örökre megváltoztatják a sziget sorsát.
A Nobel-díjas Orhan Pamuk legújabb művében – amelyet még a világjárvány megjelenése előtt kezdett írni, és közel hat évig dolgozott rajta – mesterien szövi egybe a történelmi, a politikai és a szerelmi regény műfaját, és olyan kérdésekkel szembesíti az olvasókat, amelyek aktuálisabbak, mint valaha.
Kiadó: HELIKON KIADÓ
Kiadás éve:2023
Fordító: Nemes Krisztián
Interjú a Nobel-díjas íróval, Orhan Pamukkal legutóbbi regényéről, A pestis éjszakáiról
Murat Sabuncu: Isten hozta a T24-ben mai vendégünket, Orhan Pamukot, Törökország és a világirodalom egyik legfontosabb képviselőjét. Új könyvéről, A pestis éjszakáiról fogunk vele beszélgetni.
A pestis éjszakáinak első olvasói között vagyok. Emiatt az interjú miatt olvastam el a regényét. Nagyon hatásosnak és meglepőnek találtam, nagyon sok témában új perspektívákat tárt elém. Annak, aki nem tud semmit a regényről, hogyan mesélné el A pestis éjszakáit?
A pestis éjszakái a Kréta közelében található és az Oszmán Birodalomhoz tartozó Mingerben tomboló pestisjárványt meséli el. A regény négy hőse a sziget kormányzója, Sami pasa és titkos szeretője, Marika, valamint a fiatal katonatiszt, Kamil és kedvese, Zeynep. Illetve szerepel még a regényben a padisah lánya, aki elmeséli a történteket az olvasóknak, jobban mondva Isztambulban élő nővérének, Hatice szultánának. V. Murat harmadik lánya, Pakize szultána Nuri doktorral házasodik össze, akit II. Abdülhamit uralkodó a szigetre küld, hogy megállítsa a járványt. Ők mindannyian kitalált hősök: mint a regényben szereplő Minger-szigetet, őket is én találtam ki.
Hoppál Péter a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos lett
A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy megváltozott Hoppál Péter fideszes parlamenti képviselő titulusa.
Csák János kulturális és innovációs miniszter jóvoltából így már nem a kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztos.
Orbán Viktor miniszterelnök Hoppált kinevezte a magyar–török kulturális évad 2024. évi megrendelésének előkészítéséért és lebonyolításért felelős kormánybiztosnak.
A kormánybiztos feladata:
felügyeli a magyar–török közös kulturális évad (a továbbiakban: évad) magyar programjainak előkészítését és lebonyolítását,
kapcsolatot tart az évad megvalósításában feladattal rendelkező állami és önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel,
kapcsolatot tart az évaddal összefüggő kérdésekben a török kormányzati és nem kormányzati partnerekkel,
áttekinti a Magyarországon található turkológiai gyűjtemények helyzetét, és javaslatot tesz az azokkal kapcsolatos kérdések rendezésére, valamint a hazai turkológiai gyűjtemények bemutatására,
megvizsgálja az Isztambulban található, az Erdélyi Fejedelemség követségének korábban otthont adó épület felújításának és hasznosításának lehetőségét,
elősegíti az évad megrendezésében érintett kulturális és civil szervezetek tájékoztatását, valamint a rendezvényekbe történő bevonását, elősegíti a török fél által szervezett magyarországi programok lebonyolítását.
Forrás: 444.hu
Az álmokat nem szabad elmesélni
Nermin Yıldırım
Az álmokat nem szabad elmesélni
Eredeti cím: Rüyalar Anlatılmaz
Kiadó: Joshua Könyvek
Megjelenés: 2023.09.29
ISBN: 978-615-5730-40-5
Fordító: Nagy Marietta
Méret: 135 × 195
Kötés: füles kartonált
Terjedelem: 360 oldal
„Elhallgatjuk azt, amiről leginkább beszélnünk kellene. Talán csak álmunkban fedjük fel, amit rejtegetünk.”
A regény szálait az elhallgatások, titkok és álmok logikája szervezi. A könyv egyik hőse, a már Barcelonában élő Eyüp, orvosa tanácsára elkezdi feljegyezni álmait, és ezzel párhuzamosan régi, zavaros családi emlékek törnek rá. Szembe akar nézni a múlttal, egy az összes közeli rokonát érintő és megviselő titokkal, ezért váratlanul hazatér Isztambulba. És a kavargó örvény lassan felszínre hozza, hogy miért távolodott el igen hamar közvetlen környezetétől, hogy miért jelent neki problémát a gyerekvállalás a jelenben. Miért és mikor siklott félre családtagjai élete. A török írónő regényében mesterien váltja a nézőpontokat, empátiával mutatja be szereplőit, és a végén garantáltan másként tekintünk a regény alakjaira, mint ahogy az elején megismertük őket.
„Vajon az, ha egyáltalán nem szeretik az embert, időnként jobb annál, mint amikor annyira szeretik, hogy nem tudja viszonozni?” „Jól tudta, hogy az ember nem az, amit kimond, hanem az, amit nem mond ki.”
„A ki nem mondott szavak, akár a meg nem tartott vagy elodázott gyász, pusztítóak. Hogy az életet folytatni tudjuk, néha hosszasan kell beszélgetnünk, zokognunk és sírnunk, és igyekeznünk kiszabadulni a múlt kátrányából, amelybe beleragadtunk.”
Forrás: www.joshuakonyvek.hu
Mi történt, hogy százával fogják el Budapesten a magukat töröknek valló migránsokat?
Három olyan esetre is fény derült az elmúlt hetekben Budapesten, amikor egyszerre több tucat illegális bevándorlót tartóztatott fel a rendőrség. Ezek közül kettő a legbelsőbb kerületekben, egy pedig a miniszterelnök házától nem messze volt. A statisztikák is megugró számokat mutatnak, a három nyári hónap alatt összesen 81 embert kaptak el a fővárosban, szeptemberben ez a szám már 360 volt. Az érintetteknek legalább a fele török volt, vagy legalábbis annak vallotta magát.
Az elmúlt másfél hétben három olyan eset is bekerült a hírekbe, amikor több tucat migránst talált a rendőrség Budapesten: egyszer Orbán Viktor házától pár száz méterre, kétszer pedig a belvárosban, a hetedik kerületi Holló utcában és a Múzeum körúton. Előbbi két esetben a bevándorlók túlnyomó többsége, összesen több mint 170-en török vagy kurd származásúnak vallották magukat (akárcsak az a fiatalkorú fiú, aki Mórahalomnál fenyegette fegyverrel a magyar rendőröket nemrég), ami azért meglepő, mert Törökország nem tartozik azok közé az országok közé, amelynek lakói tömegesen menekülnének illegálisan Nyugat-Európa felé.
Hogy a fenti eseteken kívül hány, magát töröknek valló migránst kaptak el hazánkban, azt nem lehet pontosan tudni. Nem csak azért, mert az állampolgársági adatok önbevallásosak és az illegálisan érkezők többsége nem rendelkezik érvényes útlevéllel (vagy legalábbis nem mutatja be azt), hanem azért is, mert a rendőrség az esetek túlnyomó részében csak felsorolja a származási országokat, de nem közöl statisztikát arról, hogy honnan hányan érkeztek.
Egyáltalán nem biztos, hogy törökök
Elképzelhető ugyan, hogy épp most egy törökök csempészésére szakosodott hálózatot füleltek le a magyar hatóságok, de Egeresi Zoltán Törökország-szakértő a hvg.hu-nak azt mondja, nem tartja valószínűnek, hogy hirtelen tömegesen érkeznének törökök illegális úton Magyarországra.
A nyugat felé emigráló, török állampolgársággal rendelkező embereket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója szerint jellemzően három csoportba lehet besorolni.
Forrás: hvg.hu
Tréfás elemek a török nyelvű népek meséiben
Dallos Edina előadásával folytatódik az ELTE Orientalisztikai Intézetének „Humor a keleti kultúrákban” című sorozata.
„Egyszer volt, hol nem volt, a szita a szalmában volt, a teve kikiáltó, a szamár fürdősasszony, a patkány borbély, a kakukkmadár szabó, a teknőc meg pék volt, fürdőbe mentem, a fürdőnek köldökköve nincs, a fürdőlepedőnek közepe nincs, a fürdősnek mosdókagylója nincs, amikor anyám, apám bölcsőjét ringatgattam, egyszer volt, hol nem volt, a szita a szalmában, az üst a lábosban volt, és a molnárnak egy fekete macskája volt.” (Részlet a török meséket gyakran bevezető úgynevezett tekerleméből)
Az előadásban a tekerleméken kívül szóba kerül a mesegyűjtés, a meseosztályozás és azok a mesetípusok, amelyek a török nyelvű népek körében is ismertek, s amelyek elsődleges célja a nevettetés és szórakoztatás volt.
Dallos Edina folklorista, turkológus, az ELTE Török Filológiai Tanszék habilitált egyetemi docense. Fő kutatási témái a meseelmélet, a török nyelvű népek korai vallási formái, valamint a Volga-vidéki török népek hiedelmei.
2023. szeptember 28. 16:00 – 17:30
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F)
Forrás: www.elte.hu