![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A bosnyák válogatott és a Fenerbahce klasszisa, Edin Dzeko triplával segítette csapatát az 5–0-ra megnyert Pendikspor elleni török labdarúgó-bajnoki mérkőzésen vasárnap.
Az Interrel az előző évadban BL-döntőig jutó támadónak mindössze 22 perc telt el a három találata között.
A Fener a bajnokságot, Dzeko pedig 10 góljával a góllövőlistát vezeti.
Forrás és összefoglaló: sportal.blikk.hu
Az európai országok vezetői sorra álltak be Izrael mögé a Hamász palesztin terrorszervezet által kirobbantott háborúban, ám a muszlim országok zöme a palesztinok mellett áll ki – noha többen felajánlották közvetítői segítségüket, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Bár Ankara elítélte a civilek elleni támadásokat, Törökországban számos palesztinpárti tüntetést szerveztek a háború három héttel ezelőtti kirobbanása óta.
Izrael és Törökország 1949 márciusában létesített először diplomáciai kapcsolatot, egy évvel azután, hogy Törökország a világ első muszlim többségű országaként elismerte a közel-keleti ország szuverenitását. Az Izrael és a palesztinok közötti háború miatt azonban az elmúlt években mindvégig feszült volt a légkör, különösen a 2008–2009-es izraeli–Hamász háború után. Ankara ugyanis elítélte a háborút, ám tavaly már normalizálódni látszódtak a kapcsolatok. Tavaly márciusban Isaac Hercog izraeli elnök Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, majd augusztusban Jaír Lapid akkori izraeli miniszterelnök bejelentette, helyreállítják a kapcsolatokat. Azonban miután október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt, a török–izraeli kapcsolatok egészen más irányt vettek.
A Nyugat a főbűnös a gázai mészárlásokban – erről beszélt szombaton Erdogan egy Isztambulban megtartott palesztinpárti nagygyűlésen.
Az MTI közlése szerint az államfő azt mondta, hogy a nyugati nagyhatalmak „keresztesháborús hangulatot szítanak” a muszlimok ellen. Hozzátette: „mindenki tudja, hogy Izrael egy lépést sem tesz nélkülük”. Erdogan arról is beszélt, hogy amíg az ukrajnai gyermekeket siratták Nyugaton, addig a gázai események fölött szemet huny a világ. „Minden országnak joga van védekezni, de ami Gázában zajlik, az nem önvédelem, hanem mészárlás” – fogalmazott az államfő.
Forrás: magyarnemzet.hu
Tarik Demirkan Törökország-szakértő azt mondta az InfoRádióban, hogy néhány hét alatt óriási fordulat következett be a török politikai vezetés kommunikációjában és várhatóan fokozódik majd a feszültség a közeljövőben Törökország és Izrael között.
Törökország nem tartja terrorszervezetnek a Hamászt, sőt Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalt is a palesztin csoport vezetőivel, majd több nyilatkozatában kiállt az egységes palesztin állam ügye mellett és Izrael ellen. Tarik Demirkan Törökország-szakértő azt mondta az InfoRádióban, hogy néhány hét alatt óriási fordulat következett be a török politikai vezetés kommunikációjában és várhatóan fokozódik majd a feszültség a közeljövőben Törökország és Izrael között.
A török elnök a héten azonnali fogolycserére szólított fel, valamint Izrael gázai hadműveleteinek leállítását sürgette. Recep Tayyip Erdogan azt nyilatkozta: a Hamász nem terrorszervezet, hanem „a hazájuk védelméért küzdő felszabadítók csoportja.” A török államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ nem tudta elérni a tűzszünetet a Gázai övezetben, és a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) reformját szorgalmazza, azt hangoztatva, hogy a BT-nek „befogadóbbnak kellene lennie.”
Erdogan bírálta a nyugati országokat is, és képmutatásnak nevezte, hogy „azok, akik Ukrajna ügyéért felrázták a világot, nem emelnek szót a gázai mészárlások ellen.”
Tarik Demirkan azt mondta az InfoRádióban, hogy Törökország álláspontja és politikája többször is változott az elmúlt hetekben a Gázai övezetet érintő helyzetet illetően. Először tűzszünetre és békére szólította fel a feleket Recep Tayyip Erdogan, aki korábban kijelentette: az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezete által vezetett nemzetközi közösségnek minden platformon erőfeszítéseket kell tennie a vallási szent helyek státuszának védelme érdekében. Nemrég azonban fordulat következett be a török elnök kommunikációjában, amit a Türkinfó főszerkesztője szerint a gázai kórháztámadás válthatott ki. Ekkor tette azt a nyilatkozatát, hogy a „palesztin népnek össze kell fognia és küzdenie kell a kétállami megoldásért.” Erdogan szerint ehhez az arab államoknak erkölcsi és pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk. Javaslatai között egy izraeli–palesztin csúcstalálkozó is szerepelt, mellyel kapcsolatban kiemelte: Törökország kész szavatolni egy ilyen konferencián született egyezség betartását.
A szakértő szerint elmondható, hogy lényeges változás következett be a török külpolitikában, az azonban még nem tudható jelen pillanatban, milyen hatása lesz ennek. Izrael hivatalosan is kifejezte nemtetszését Erdogan nyilatkozatával kapcsolatban, az arab országokban pedig pozitív és negatív visszhangja is volt a török elnök kijelentéseinek. Tarik Demirkan úgy fogalmazott: Erdogan mostani beszéde „valamennyire tisztázta a képet Ankara és a közel-keleti országok között.” Kiemelte, hogy Irán nyíltan támogatta a Hamász támadását, Katar pedig a palesztin mozgalom tevékenységeinek egyik fő finanszírozója, a közel-keleti arab emírségben irodája is van a Hamásznak.
Törökország hivatalosan soha nem támogatta a Hamászt, így az október 7-én indított támadást sem, az azonban ismert a nemzetközi közvélemény előtt is, hogy kapcsolatban áll egymással Ankara és a mozgalom, többször egyeztettek és nem is tartották titokban ezeket a tárgyalásokat. A Türkinfó főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a Hamász vezetői többször is vendégeskedtek Törökországban.
Erdogannak sok próbálkozása, kísérlete volt arra vonatkozóan, hogy valamilyen módon egységet lehessen teremteni az egyes palesztin szervezetek között és „nyíltan támogatta a Hamász politikai tevékenységét.”
Tarik Demirkan emlékeztetett, hogy nemrég napvilágra kerültek olyan értesülések is, amelyek szerint a Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije október 7-én, az Izrael elleni támadás megkezdésekor Isztambulban tartózkodott. Törökország ezt semmilyen hivatalos fórumon nem erősítette meg, az al-Dzsazíra hírtelevízió és több más arab médium viszont kény tényként kezelte ezt a történést, mint ahogy azt is, hogy a támadás után Ankara Törökország elhagyására szólította fel a Hamász vezetőit.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy Erdogan a mostani nyilatkozatában Törökország Izraellel való kapcsolatainak újraértékelését is hangoztatta és bejelentette, hogy
visszalép a közös gázprojektjükből,
ami Tarik Demirkan szerint azt vetíti előre, hogy „jégkorszak következhet be” a két ország közötti viszonyban. Mint mondta, hosszú ideig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Törökország és Izrael között, majd mintegy másfél éve közeledni kezdtek egymáshoz a felek, ez a pozitív folyamat azonban most megakadt, nem várható egyetértés, közös fellépés, sokkal inkább kiújulhatnak a feszültségek az elemző véleménye szerint.
Aki tehát arra számított, hogy Törökország valamilyen békéltető szerepben tűnik fel Izrael és a Hamász közötti esetleges tárgyalásokon, annak csalódnia kell. A török elnök korábban arra tett utalást, hogy tartós béke csak akkor jöhet létre a közel-keleti térségben, ha megalakul egy független, szuverén és földrajzilag is egységes palesztin állam az 1967-es határok között – Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. Tarik Demirkan kifejtette: amit Erdogan ezzel kapcsolatban elmondott, az az ENSZ deklarált határozata.
„Nemzetközi szerződések szerint is léteznie kell független palesztin államnak. Ez nemcsak Törökország érdeke, hanem a világ számos más országában is ehhez tartják magukat a politikusok, államférfiak”
– jegyezte meg.
Az elemző úgy véli, ha nem jön létre béke – nemzetközi szerződések figyelembe vételével – Izrael és Palesztina között, akkor újra és újra bekövetkezhet a mostanihoz hasonló súlyos konfliktus. Tarik Demirkan szerint Törökországnak nincs kimondott nemzeti érdeke ezzel kapcsolatban, az azonban Ankara előnyére is válna, ha béke lenne a Közel-Keleten. „Erdogan nyilatkozata a közel-keleti helyzet rendezésének érdekében értékelendő. Ez a közel-keleti konfliktus sok mindennek a forrása. Ha nem oldódik meg, akkor holnap vagy holnapután más formában, újabb és akár még nagyobb konfliktusokra számíthatunk a térségben” – összegzett a szakértő.
Száz évvel ezelőtt, 1923. október 29-én alapították meg a modern Törökországot Kemal Atatürk vezetésével. Erről emlékeztek meg ma a Szépművészeti Múzeumban tartott rendezvényen, ahol beszédet mondott Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország budapesti nagykövete és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóját ünnepli Törökország október 29-én, a török köztársaság napjának alkalmából rendezett ma ünnepségen a nagykövetasszony beszédében kiemelte, hogy a magyar-török kapcsolatok barátiak, és – mivel bajban ismerszik meg az igazi barát – külön kitért a törökországi földrengés idején nyújtott magyar segítségre.
Október 2023 – Az UNESCO Világörökség Bizottság kibővített 45. ülésén, amelyet a Szaúd-Arábiai Királyságban, Rijádban tartottak, vették fel a Törökország fővárosában, Ankarában található Gordion régészeti lelőhelyet az UNESCO világörökségi listára. Szeptember 18-án a huszadik törökországi világörökségi helyszínként vették nyilvántartásba Gordiont.
Az UNESCO Világörökségi Egyezmény Gordion ókori városát „többrétegű ősi településként“ írja le, „amely magában foglalja Frígia, a vaskori független királyság ősi fővárosának maradványait.” Az UNESCO hozzáteszi: „A lelőhelyen végzett régészeti ásatások és kutatások rengeteg olyan maradványt tártak fel, amelyek a fríg kultúrára és gazdaságra rávilágító építési technikákat, térkialakításokat, védelmi rendszereket és temetkezési gyakorlatokat dokumentálják.“
Gordion ősi városa, amely Ankara Polatlı kerületében található, figyelemre méltó bizonyítéka annak, hogy milyen gazdag civilizációk hagytak nyomot az anatóliai területeken. A város, amely fontos metszéspont volt Kelet és Nyugat között, kivételes egyetemes értékeivel nyújt betekintést Anatólia történelmébe.
A Gordion közelében található település, amely a Yassıhöyük-dombon található, a kora bronzkorból (i. e. 2500 körül) származó bizonyítékokkal szolgál. A Gordion ősi városának és környékének 4500 éven át tartó folyamatos benépesítése a világ azon ritka területei közé sorolja, amelyek a megszakítás nélküli települések leghosszabb történetével rendelkeznek. A terület vonzereje számos tényezőre vezethető vissza, ideértve a jelentős anatóliai kereskedelmi útvonalak mentén elfoglalt stratégiai helyzetét, a Sangarios (a mai Sakarya) folyóból származó bőséges vízkészletet és a földművelésre alkalmas kiterjedt termékeny földeket.
Forrás és folytatás és bepillantás Gordion történelmébe
A muhlama a fondü-höz hasonló étel, mely kukoricalisztből, sajtból és vajból készül. Különösen a hideg estéken ajánlott fogyasztani.
Korábban Erdogan bírálta Nyugat-Jeruzsálemet a Gázai övezet bombázása miatt
Törökország felfüggesztette az Izraellel közös földközi-tengeri energiaforrás-kutatásra, valamint az Európába irányuló gázexportra vonatkozó terveit – jelentette szerdán a Bloomberg egy meg nem nevezett tisztviselőre hivatkozva. Mindez azután történt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bírálta Nyugat-Jeruzsálemet a Gázai övezet bombázása miatt, és lemondta korábban tervezett látogatását az országba – írja az Oroszhírek.
Erdogan szerdán korábban a parlamentben felszólalva azt mondta, hogy a Hamász nem terrorszervezet, hanem „felszabadító csoport, amely harcot folytat földjei és népe védelmében”, és elítélte Izrael Gáza elleni támadásait.
„Volt egy tervünk, hogy Izraelbe megyünk, de azt lemondtuk. Nem megyünk” – mondta az elnök. „Életemben egyszer fogtam kezet ezzel a Netanjahu nevű emberrel” – tette hozzá, utalva a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakán folytatott találkozójára.
A Yeni Şafak című török lap szerint Alparslan Bayraktar energetikai és természeti erőforrások minisztere, aki a tervek szerint Izraelbe látogatott volna, hogy a földgázfeltárásról és a kelet-mediterrán térségben folyó csővezeték-építési munkálatokról tárgyaljon, szintén lemondta terveit.
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Június óta ez már az ötödik kamatemelés Törökországban.
Június óta immár ötödjére emelt az alapkamaton a török jegybank, hogy leküzdje az országban makacsul kitartó inflációt. A csütörtöki döntés értelmében a korábi 30 százalékról 35 százalékig kúszott fel a török kamatszint.
Az elemzői várakozások hasonló mértékű emelést valószínűsítettek a döntés előtt, miután Hafize Gaye Erkan jegybankelnök kinevezésekor ígéretet tett arra, hogy felveszi a küzdelmet az országot régóta gyötrő inflációval, ami még mindig 60 százalék fölött van – írja a Financial Times.
Kinevezése óta Erkan több mint négyszeresére növelte az egyhetes kamatot, éles ellentétben Recep Tayyip Erdogan török elnök meggyőződésével, mely szerint a jegybankároknak a magas infláció ellenére is alacsonyan kellene tartaniuk a kamatokat.
Forrás: www.vg.hu
