Hogyan alakulhatnak a török–izraeli kapcsolatok a Hamász háborújának árnyékában?

Az európai országok vezetői sorra álltak be Izrael mögé a Hamász palesztin terrorszervezet által kirobbantott háborúban, ám a muszlim országok zöme a palesztinok mellett áll ki – noha többen felajánlották közvetítői segítségüket, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Bár Ankara elítélte a civilek elleni támadásokat, Törökországban számos palesztinpárti tüntetést szerveztek a háború három héttel ezelőtti kirobbanása óta.

Izrael és Törökország 1949 márciusában létesített először diplomáciai kapcsolatot, egy évvel azután, hogy Törökország a világ első muszlim többségű országaként elismerte a közel-keleti ország szuverenitását. Az Izrael és a palesztinok közötti háború miatt azonban az elmúlt években mindvégig feszült volt a légkör, különösen a 2008–2009-es izraeli–Hamász háború után. Ankara ugyanis elítélte a háborút, ám tavaly már normalizálódni látszódtak a kapcsolatok. Tavaly márciusban Isaac Hercog izraeli elnök Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, majd augusztusban Jaír Lapid akkori izraeli miniszterelnök bejelentette, helyreállítják a kapcsolatokat. Azonban miután október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt, a török–izraeli kapcsolatok egészen más irányt vettek.

A Nyugat a főbűnös a gázai mészárlásokban – erről beszélt szombaton Erdogan egy Isztambulban megtartott palesztinpárti nagygyűlésen.

Az MTI közlése szerint az államfő azt mondta, hogy a nyugati nagyhatalmak „keresztesháborús hangulatot szítanak” a muszlimok ellen. Hozzátette: „mindenki tudja, hogy Izrael egy lépést sem tesz nélkülük”. Erdogan arról is beszélt, hogy amíg az ukrajnai gyermekeket siratták Nyugaton, addig a gázai események fölött szemet huny a világ. „Minden országnak joga van védekezni, de ami Gázában zajlik, az nem önvédelem, hanem mészárlás” – fogalmazott az államfő.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu