![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A 2020-as tokiói olimpiára sosem látott történelmi sikerrel kvalifikálta magát öt török tornász, majd váratlan fordulat következett be: a COVID-19 miatt elhalasztották a versenyt. Egész eddigi életükben az olimpiai álmot kergették, így elszántan készülnek továbbra is, hogy megszerezzék Törökország történetének első tornász olimpiai érmét.
2024. 09. 09. | 19:00
URÁNIA TEREM
2024. 09. 10. | 21:00
BÉKE TEREM
Forrás: jegy.cinefest.hu
◖ Magyar és török régizene a 16-17. századból ◗
Küzdelmes, és azóta is determináló 150 év volt hazánk számára a török hódoltság kora, a magyar-török együttélés időszaka. Ennek ellenére letagadhatatlan, hogy ebben a korszakban számos kulturális hatás érte a magyarságot. A 16., 17., és 18. század mind magyar, mind török oldalon igen gazdag zenei emlékekben, régizenei forrásokban.
A Magyar Zene Háza koncerttermében október 27-én képet kaphatunk arról, milyen dallamok szólhattak a három részre szakadt Magyarország fejedelmi udvaraiban és milyen muzsika szórakoztatta ezzel egy időben az isztambuli Fényességes Porta népét. Közzenei kalandozás a török hódoltság korában, a tradicionális és a régizene határterületén a török Derya Türkan Ensemble és a hazai Bacchus Consort közreműködésével.
=========================
◖ Derya Türkan Ensemble ◗
A Derya Türkan Ensemble egy török régizenei, tradicionáliszenei trió, amelyben a névadón kívül – aki kamándzsán játszik – szerepel még Serkan Mesut Halili kanunos és Özata Ayan török tamburás, és amely ezen a koncerten kiegészül egy vendéggel, Dilek Türkan énekessel is. Derya Türkan muzsikál a már a Zene Házában is járt Küdsi Ergüner formációjában is (van közös albumuk is), de emellett számos másik együttessel, alkalmi közreműködéssel vívta ki a figyelmet. Többször játszott például Jordi Savall-lal, annak lemezein és koncertjein is. Híres zenekara még a Incesaz nevű együttes, amellyel klasszikus török zenét játszanak. A nevét viselő Derya Türkan Ensemble-ben a régi zenei hagyományokat is felelevenítik, így tesznek ezen a koncerten is, amelyen Dimitri Cantemir, „az isztambuli herceg” zenéjét elevenítik fel. Cantemir a 17. és 18. század fordulóján élt, a mai Moldova és Románia területéről származik, és amellett, hogy politikailag is fontos figura volt, a zenei életben is jelentős szerepet töltött be. Zenéjét a keleti és a nyugati kultúrák összeházasítása jellemezte.
A Derya Türkan Ensemble Cantemir válogatott darabjait mutatja be, valamint a 17. századi bogdani vajdaság vidékének népdalait, megismertetve ezáltal zenéjének egyetemes nyelvét. Miután egy ideig Isztambulban élt, Cantemir tanulmányozta az Oszmán Birodalom zenei hagyományait is, és bevezette ezt a hagyományt Európába. A keleti és a nyugati zene fúziója kiemelkedő jellemzője Cantemir szerzeményeinek. Műveiben jelentős szerepet kapnak az oszmán zene által ihletett motívumok és dallamok. A koncert során olyan hangszerek, mint a kanun, a kamándzsá és a török tambura, az isztambuli zene kiemelkedő hangszerei keltik életre Cantemir szerzeményeit és a moldovai népzenét. Dilek Türkan vendégművész a 17. században komponált dalokat ad elő.
=========================
◖ Bacchus Consort ◗
A Bacchus Consort 2014-ben alakult, repertoárján főként késő reneszánsz és kora barokk zenék szerepelnek. A jó borok és ízletes fogások mellett az élőzene is elengedhetetlen része volt a korabeli vigadalmaknak, közösségi eseményeknek. „Ezért is választottuk zenekarunk névadójának az ókori boristent. Műsoraink egyedülállónak számítanak Magyarországon: szórakoztató zene a tavernák dalaitól az arisztokrácia körében elterjedt udvari muzsikáig. Különös figyelmet fordítunk azokra a művekre, amelyekben a barokk zene ötvöződött népzenei hatásokkal.” Tematikus koncertek formájában hozzák közel a hallgatósághoz különböző népek régizenei hangzásvilágát. Így fellépéseik azok számára is élményt nyújtanak, akik nem annyira nyitottak a komolyzenére. A reneszánsz és a barokk kor profánsága mellett az élet állandó része volt a szakralitás. Ez a gondolkodásmód is megjelenik együttes profiljában.
=========================
Helyszín: Magyar Zene Háza, Koncertterem
Időpont: 2024. október 27. 19:30
Forrás: facebook
A török állam egy múzeumot szeretne építeni Szigetvár mellett, Nagy Szulejmán szultán korabeli sírboltjának helyén. Az egykori uralkodó éppen a város ostroma közben hunyt el, ezért földi maradványainak egy részét Magyarországon temették el. A magyar régészek folyamatosan tárják fel a 17. század végén lerombolt sírkápolna, valamint a köré épített város maradványait. A kutatás vezetője, Pap Norbert az Indexnek úgy nyilatkozott: még sokat kell dolgozniuk, hogy itt egy régészeti parkot hozhassanak létre.
Világszenzáció volt, amikor a 2015-ben magyar régészek feltárták I. (Nagy) Szulejmán szultán türbéjét, vagyis mauzóleumát. A régészeti feltárások az elmúlt években tovább folytak Szigetvár közelében, ahol a szakemberek értékes leleteket, ékszereket és növényi maradványokat ástak ki, amelyekből jól lehetett rekonstruálni az egykori török település, Turbék hétköznapjait.
Török zarándokhely lesz Szigetvár
Ankarában még 2012-ben írták alá azt a kutatási szerződést, amelyben a török kormány biztosította a magyar régészek számára a munka első két évének költségeit. Már ebben a dokumentumban meghatározták, hogy 2016-ig kell megtalálni és feltárni Szulejmán szultán türbéjét. Ebben az évben volt ugyanis az egykori uralkodó halálának 450. évfordulója, és a török állam méltóképpen akart erről megemlékezni. A későbbiekben magyar állami forrás biztosította a vizsgálatok költségeit. Így 2015-től – egy nyertes OTKA-pályázat révén – Pap Norbert mellé társvezetőként csatlakozott Fodor Pál is.
Az oszmánoknak egykor, és így a mai török kormánynak is azért volt fontos, mert az uralkodó hadjárat közben hunyt el, így sehidnek, tehát az iszlám mártírjának számított. Így amit megtaláltunk, az nem csupán egy kegyeleti hely, hanem egy kivételes tiszteletet kapott személy sírhelye, a mártírrá válásának a helye. Tulajdonképpen megszentelt hely, zarándoklás célpontja – nyilatkozta az Indexnek Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének vezetője.
A professzor és kutatócsoportja szombaton, Szigetváron mutatja be az 1688 után elpusztult Turbék település helyén kiásott különleges leleteket, valamint a szultán mauzóleumáról és az azt körülvevő településről szerzett izgalmas új ismereteket.
Forrás: index.hu
Mindhárom tisztképző évfolyamon női évfolyamelsőt avattak a török Nemzetvédelmi Egyetemen, ugyanis a szárazföldi erők, a légierő és a haditengerészet tisztképzőjén is nők érték el a legjobb eredményeket – írja a Turkiye Today.
Ebru Eroglu (szárazföldi erők), Seyda Yildirim (haidtengerészet) és Ikra Kuyumcu (légierő) hadnagyoknak Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyújtotta át a kitüntetéses diplomákat a Nemzetvédelmi Egyetem diplomaátadóján. Az elnök szerint a női kadétok szép eredményei kiemelik, hogy nőkből is lehet kiemelkedően sikeres katona, ez pedig egész Törökország számára kitüntetés.
Forrás: telex.hu
Törökország hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-csoportba – közölte szerdán Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó, aki megerősítette, hogy a csoport tagállamai megfontolják az ajánlatot.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Usakov szerint elfogadta a Kreml meghívását is, hogy részt vegyen az oroszországi Kazanyban október 22-24-én tartandó BRICS-csúcstalálkozón. Oroszország jelenleg a szervezet elnöke.
„Törökország benyújtotta a teljes jogú tagság iránti kérelmét. Meg fogjuk fontolni” – mondta Usakov újságíróknak.
A Bloomberg hétfőn arról számolt be, hogy Ankara „néhány hónappal ezelőtt” nyújtotta be a BRICS-tagságra vonatkozó kérelmét, részben az ukrajnai konfliktus miatti „szakadások” miatt, amelyek Törökország és a NATO többi tagja között feszültek.
Törökország az első NATO-állam, amely tagságot kér a nem nyugati BRICS-csoportban.
Erdogan kormányzó AK pártjának szóvivője, Omer Celik később megerősítette, hogy a felvételi eljárás folyamatban van, és hogy Erdogan „többször” kijelentette, hogy Törökország BRICS-tagságra törekszik.
„A kérésünk ebben a kérdésben egyértelmű. Ez már folyamatban van. De nincs konkrét fejlemény ezzel kapcsolatban” – mondta Celik újságíróknak. „Elnökünk világosan kijelentette, hogy Törökország minden fontos platformon, így a BRICS-ben is részt akar venni”.
A BRICS-et 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína alapította, Dél-Afrika 2011-ben csatlakozott hozzá. A csoport idén bővült, amikor Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is teljes jogú taggá vált. Usakov szerint már több mint 30 ország nyújtotta be hivatalosan a csatlakozási kérelmét.
Eközben Törökország jelentkezése aggodalmakat váltott ki az EU-ban. A blokk szóvivője, Peter Stano egy keddi brüsszeli sajtótájékoztatón állítólag azt mondta, hogy Ankara tagjelöltként tiszteletben kell tartania az uniós értékeket és külpolitikai preferenciákat, annak ellenére, hogy joga van megválasztani, mely nemzetközi szervezetekhez csatlakozik.
Törökországot 1999-ben nyilvánították az EU tagjelölt országává, és 2005 óta tárgyalásokat folytat a csatlakozásról. Az Európai Parlament azonban 2019-ben felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat az országgal az emberi jogok állítólagos megsértése miatt. A török vezetés a Bloomberg szerint egyre frusztráltabb az évtizedek óta tartó pályázatban elért előrelépés hiánya miatt.
Forrás: oroszhirek.hu
Hamarosan egy új, Magyarországon még nem vetített török sorozat érkezik az Izaura TV-re. A Megtévesztve (Aldatmak) című drámaszéria szeptember 17-én, kedden 20:55-kor debütál a csatornán. A produkció hétköznaponként este jelentkezik majd új epizódokkal. A sorozat 2022 szeptemberében mutatkozott be a hazájában, azóta 2 szezon készült belőle. A főszerepben a Szulejmánból és a Remények földjéből is ismert Vahide Perçin látható.
A Megtévesztve középpontjában Güzide Yenersoy kiváló, elismert családjogi bíró áll. Őszinte nő, aki számos házasságot mentett meg, és gondoskodott arról, hogy sok gyermek megkapja a megérdemelt szeretetet, mivel mindig az igazság oldalán áll. Úgy gondolja, hogy férjével és két gyermekével példás családot alkotnak és becsületes életet élnek. Egy nap azonban kiderül, hogy a férje nem olyan hűséges, mint amilyennek gondolja.
Forrás: sorozatwik.hu
Szenzációsnak mondható régészeti felfedezés Tolnán, a Malom utcában: egy építkezés során megtalálták a 16. században épült török fürdő épületének maradványait.
A tolnai Duna-parthoz közel, a Malom utca 51. szám alatt állt egy szoba-konyhás, romos lakóház, amelynek bontását idén augusztus elején kezdte meg a tulajdonos. A munkálatok közben a padlózat alól egy széles, kőből készült fal maradványa bukkant elő. A tulajdonos érzékelte, hogy valami különleges dologra lelhettek, ezért azonnal jelezte a dolgot ismerősének, egy helytörténészként is tevékenykedő tanárnak, aki megerősítette: a kőfal egy történelmi időkbe visszanyúló épülethez tartozik. Értesítették a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumot, az intézmény igazgatója, a régész Ódor János vezetésével augusztus 20. után megkezdődött a telken az úgynevezett mentő feltárás.
Korábban is találtak már középkorból származó faragott köveket
Ódor János érdeklődésünkre elmondta: a Malom utcában a korábbi években is találtak már középkorból származó, másodlagosan felhasznált, építésre használt faragott köveket. A mostani esetet megelőzően, 2017-ben a szomszédos telken, egy összedőlt ház átvizsgálása során egy falat támasztó külső pillérre bukkantak, de nem tudták pontosan megállapítani, hogy az milyen épülethez tartozott, és milyen korú lehetett.
A mostani mentőfeltárás során talált leletek és megfigyelt épített jelenségek – valamint a rendelkezésre álló írásos források – alapján azonban kijelenthető, hogy a helyi török fürdő romjaira bukkantak. Pontosabban csak egy részére, mivel az épület alapja a szomszédos telkek alá is átnyúlik.
Forrás: www.teol.hu
