2026. május 5.
Türkinfo Blog Oldal 220

Megvan Európa legkövérebb országa: Magyarország is előkelő helyen szerepel a listában

Kép forrása: www.pxfuel.com

Az elhízás évente mintegy 2,8 millió ember halálához járul hozzá világszerte. Magyarországon a negyedik helyen szerepel az európai országok között, ha az elhízott emberek arányát nézzük.

A WHO az egészségügyi intézményekre nehezedő, milliárdokba kerülő terhekre figyelmeztet, amit az elhízás következtében kialakuló betegségek okoznak. Bár az arányok magasak Magyarországon is, nem mi vagyunk Európa legkövérebb nemzete.

Az Egészségügyi Világszervezet 2022-es európai jelentése szerint a kontinens felnőttjeinek mintegy 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ami egyre nagyobb kihívást jelent. A túlsúly kockázati tényező a rák valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának szempontjából.
Törökország a világ legelhízottabb országa

A kutatás szerint Törökország Európa legkövérebb országa, mely földrajzilag részben Európában, részben Ázsiában fekszik. Itt a felnőtt lakosság 32,1 százaléka elhízott, 66,8 százalék pedig túlsúlyos vagy elhízott. Világszinten a törökök a 17. helyet foglalják el ezekkel az adatokkal. Az elhízás okaként az ülő életmódot, a helytelen táplálkozási szokásokat, a társadalmi változásokat, a stresszt (stresszevés), a depressziót (érzelmi evés) és a technológiai fejlődést jelölték meg – írja az Express.
A lista további helyezettjeit:

2. Málta: A felnőtt lakosság 28,9 százaléka elhízott, míg 66,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

3. Egyesült Királyság: A felnőttek 27,8 százaléka elhízott, 63,7 százaléka pedig túlsúlyos vagy elhízott.

4. Magyarország: A magyar felnőttek 26,4 százaléka elhízott és 61,6 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Világviszonylatban a 41. helyet foglaljuk el.

5. Litvánia: A felnőttek 26,3 százaléka elhízott, és 59,6 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

Forrás: www.life.hu

Ha kevés lenne …

Botrány a török Szuperligában, az Ankaragücü elnöke behúzott egyet egy játékvezetőnek

Kép forrása: www.pxfuel.com

Határozatlan időre felfüggesztették a mérkőzéseket.

Hétfő este botrány tört ki egy török Szuperligás mérkőzésen, amikor Faruk Koca az Ankaragücü elnöke miután a Rizespor a meccs 97. percében egyenlítő gólt szerzett behúzott egyet Halil Umut Meler játékvezetőnek, majd a földön fekve is arcon rúgták, írja a Guardian. A helyi média beszámolói szerint az elnököt és a játékvezetőt is kórházba szállították, Kocát pedig őrizetbe vették ezután. Az incidensről a török elnök, Recep Tayyip Erdogan is értesült, aki elítélte a támadást.

„A sport a békét és a testvériséget jelenti. A sport összeegyeztethetetlen az erőszakkal. Soha nem fogjuk megengedni, hogy a török sportban erőszakra kerüljön sor” – nyialtkozta a török szövetség elnöke, Mehmet Buyukeksi és hozzátette, a liga mérkőzéseit határozatlan időre felfüggesztik.

A 37 éves Meler szerepel az UEFA elitlistáján, és korábban már bíráskodott a Bajnokok Ligájában, valamint az elmúlt szezonban ő vezette a West Ham AZ Alkmaar elleni Konferencia Liga-elődöntő első mérkőzését. A Rizespor közleményben fejezte ki támogatását a bíró felé és mielőbbi jobbulást kívántak neki.

„Szomorúak vagyunk a ma este történt incidens miatt” – áll az Ankaragücü klub közleményében. „Bocsánatot kérünk a török futballközönségtől és az egész sportközösségtől a mérkőzés után történt szomorú incidensért.”

Forrás és videó: hvg.hu

A török paprika felzárkózik a marokkói mellé

Kép forrása: www.pikrepo.com

Az Európai Unió két legnagyobb belső exportőre – Spanyolország és Hollandia – évről évre teret veszít az unión kívülről érkező, elsősorban marokkói és török paprikával szemben. Magyarország a friss zöldpaprika piacán nettó exportőr, de télen importra támaszkodik.

Törökország hódítása

Az Eurostat adatai szerint 2023 első nyolc hónapjában az EU belső piacán értékesített spanyolországi paprika volumene 11 százalékkal (359,6 ezer tonnára), a hollandiai paprikáé 10 százalékkal (193,4 ezer tonnára) csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Marokkó viszont 6 százalékkal növelte eladásait (89,4 ezer tonnára), Törökország pedig 24 százalékkal bővítette uniós exportját (67,1 ezer tonnára) – áll az AKI piaci jelentésében.

Magyarország zöldpaprikából nettó exportőr. A KSH adatai szerint a zöldpaprika exportvolumene 18,62 ezer tonnára (+15 százalék) nőtt, exportértéke 29,52 millió euróra (+24 százalék) emelkedett 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Importból is több érkezett az országba, ennek ellenére a külkereskedelmi aktívum 25 százalékkal javult. A friss zöldpaprika legnagyobb exportpiaca Németország, a második Szlovákia, a harmadik Csehország volt.
20%-os drágulás

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű, tölteni való édes paprika egész évben kapható: a kilogrammos kiszerelésű, kisebb méretű (30–70 mm-es) paprika termelői ára 21 százalékkal 733 forint/kilogrammra, a nagyobb méretű (70 mm+) ára 18 százalékkal 931 forint/kilogrammra emelkedett 2023 1–48. hetében az előző év azonos időszakához mérten. Spanyolországból és Marokkóból március végéig érkezett 70 mm feletti méretű, tölteni való, édes paprika. Az év végéhez közeledve a 48. héttől jelent meg ismét az import (spanyolországi) paprika a kínálatban 900 forint/kilogramm átlagáron (+29 százalék az egy évvel korábbihoz képest).

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi kaliforniai paprika termelői ára 21 százalékkal 1334 forint/kilogrammra emelkedett 2023 11–48. hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Június közepéig elsősorban spanyolországi termék volt a kínálatban átlagosan 1646 forint/kilogramm áron. Az import kaliforniai paprika a 42. héten jelent meg újból, 1200 forint/kilogramm átlagáron (–3 százalék).

Forrás: mezohir.hu

Egy gyászjelentés kapcsán az Ertegün-házaspárról

Kép forrása: ardogistanbul.com

Több nagy amerikai lap, így a New York Times gyászcikkben emlékezett meg a december 2-án reggel elhunyt Mica Ertegünről, az amerikai belsőépítészet nevezetes alakjáról, aki mellesleg Ahmet Ertegün (angolosan: Ertegun) zenei producer felesége volt. Kilencvenhét éves korában érte a halál Long Island-i otthonában.

A rajongók, gyűjtők és zenei szakemberek a 100%-hoz viszonyítva maroknyi seregén kívül a lemezhallgatók ritkán jegyzik meg egy-egy album producerének a nevét. A zenebarátok zömének csak a muzsika a fontos; hogy kik és hogyan működtek közre abban, hogy a végeredmény eljusson a füléhez, érdektelen.

Pedig a producer szürke eminenciásként sokszor alapvető szerepet játszik a lemezre kerülő zeneanyag milyenségében. Ennek talán legismertebb példája Teo Macero, a Columbia cég jazzproducere, aki többek között Miles Davis-kiadványok felett bábáskodott. Miután a több órányi zene nyers változata elkészült a stúdióban, ő és a trombitás vágta meg az anyagot úgy, hogy egy szimpla vagy dupla LP kerekedjen ki belőle. Így Macero tulajdonképpen a Davis-együttes tagja volt anélkül,hogy egyetlen hangot játszott volna.

A török származású Ahmet Ertegün, teljes nevén Ahmet Zahrettin Sebuhi Ertegün, eredetileg Ahmet Munir (1923- 2006) Isztambulban született, s úgy került Amerikába, hogy az édesapja ott lett török nagykövet. Ahmet egy barátjával, Herb Abramsonnal közösen alapította meg az Atlantic kiadót 1947- ben. A cég jazzt és popzenét egyaránt publikált: a két barát indította útjára többek között Professor Longhairt, kiadta Ruth Brown, Ray Charles és Big Joe Turner lemezeit, és több jazz-zenészt arra bátorított, hogy stílusukat – legalábbis azAtlantic-korongokon – ötvözzék az R&B-val. Nemsokára bevették üzletükbe Ahmet testvérét, Nesuhit is, aki később számtalan jazzlemez producere lett. Az Atlantic hamarosan a vezető lemezkiadók közé emelkedett: titkaik között szerepelt a sikeres tehetségkutatás és a hangrögzítés új módszereinek azonnali átvétele. Ertegünék voltak például az elsők, akik nyolcsávos magnót alkalmaztak a stúdióban. Mindig éles füllel hallgattak „a kor szavára”: szerződtetett zenészeik gyakran váltak egy csapásra világhírűvé. Az R&B, a soul és a blues támogatása mellett olyan rockegyüttesek útját egyengették, mint a Led Zeppelin, a Yes vagy a Crosby, Stills, Nash and Young. Évekkel később náluk bontogatta szárnyát a funky Average White Band is. Jazzkiadványaik listája ugyancsak számottevő. Dolgozott velük Herbie Mann és Les McCann, Eddie Harris és Charles Mingus, az Art Ensemble of Chicago és Keith Jarrett.

Folytatás

Forrás: gramofon.hu

Török falu, ahol a magyar történelem tovább él. rész III.

Fotó: Hungary Today

Türkiye-i magyar műemléki körútunk harmadik, egyben utolsó állomásán Izmitbe, a Kocaeli régió Isztambultól keletre fekvő nagy ipari városába érkezünk. Az egész régió évezredek óta a civilizációk kereszteződése volt, és a helytörténészek, régészek azon fáradoznak, hogy a történelem minden rétegét megőrizzék az utókor számára. Ami a magyar oldalakat illeti, jó látni, hogy továbbra is odafigyeléssel és tisztelettel bánnak velük.

Isztambultól mintegy 100 kilométerre fekszik İzmit városa, amely egy gyártási és ipari központ, amely dobogó kulturális szívvel rendelkezik. A városban sétálva megdöbben, hogy mennyire „európai” az egész hangulat, családias hangulatot árasztva a közép-európai utazónak. A legváratlanabb helyen, egy park és egy közlekedési felüljáró között a török-magyar együttélés és a közös történelem igazi emlékművébe botlhatnak a magyar zarándokok.

A gondozott emlékkerttel körülvett Togoli Imre-ház a 17. századi magyar fejedelem múzeuma, aki az oszmán uralkodóval szövetkezett a közös ellenség, a Habsburg-ház ellen. A Sega Parkban található ház 2008-ban nyílt meg a magyar és a török ​​kormány közös projektjeként.

Az emlékház melletti téren török ​​és magyar zászló lobog. A kis téren számos magyar vonatkozású kulturális esemény, állami látogatás vagy megemlékezés színhelye volt.

A Thokkoli emlékműnél elhelyezett füzérekből visszamaradt szalagok a múzeum termét díszítik. A méltóságok között Látogassa meg az emlékművet Az elnök 2023 márciusában Katelyn Novak.
igaz

Thököly Imre (Emeric) 1657-ben született Késmarokban (Kézsmark, ma Szlovákia). Édesapja, István mélyen részt vett az 1670-es haszontalan Habsburg-ellenes felkelésben, amelyet az 1670-es Wessellini-ellenes Habsburg-felkelésnek neveztek. Bár a család vagyonát a császári csapatok elkobozták, apja halála után az ifjú grófot családbarátai Erdély (Erdeli, ma Románia) védőszentjévé nevezték ki.

1676-ban az erdélyi nemesek támogatásukat ígérték a korábbi Habsburg-ellenes felkelés maradványainak, miközben megkapták XIV. Lajos francia zálogát is. Thököly Imre úgy döntött, hogy csatlakozik a Habsburg-ellenes koalícióhoz, és az 1679-es nevezetes győzelem után a forradalmárok őt nevezték ki vezetőjüknek. Az 1680-as évekig magyar forradalmi csapatokat vezetett, a protestantizmus védelmezőjeként.

Forrás: androbit.net

Nagy érdeklődés kísérte a Mohács500 konferenciát

Kép forrása: ddnp.hu

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kezelője, a mohácsi csata 500. évfordulójára történő felkészülés jegyében, 2023-ban már hatodik alkalommal szervezte meg tudományos konferenciáját, ahol a legfrissebb történelmi, régészeti, néprajzi, antropológiai kutatási eredmények kerültek bemutatásra.

2018-ban merült fel a gondolata egy olyan eseménynek, ahol a mohácsi csatával, annak előzményeivel és következményeivel foglalkozó kutatók mutathatják be kutatási eredményeiket. Még abban az évben, decemberben, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen került megrendezésre az első konferencia, ami azóta hagyománnyá vált.

Idén december 7-én a Mohácsi Selyemgyár Kulturális központ biztosított helyet a rendezvénynek. Az érdeklődök előadásokat hallhattak többek között a III. számú tömegsír antropológiai leleteinek legfrissebb kutatási eredményeiről, a mohácsi csata előtti Magyar Királyság pénzügyi helyzetéről, a csata tárgyi emlékeiről, vagy a 1526. évi magyarországi oszmán felvonulás nehézségeiről.

Szintén hagyománnyá vált, hogy a konferencián elhangzott előadásokból a következő évben egy kötet jelenik meg. A 2022-ben bemutatott kutatási eredményekről készült kötet „Elsüllyedt Mohács – Újabb tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből” címmel a múlt héten került ki a nyomdából, és elsőként itt a rendezvényünkön ismerhették meg az érdeklődők.

A konferencia előadásairól videofelvétel készült, ami az utómunkálatok elvégzése után, januárban lesz megtekinthető.

Forrás: ddnp.hu

Egy iszlám jelkép a fővárosban – Mindössze három évig állt az első budapesti minaret

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A minaret szó hallatán az embernek Eger vagy Pécs jut eszébe, hiszen ezekben a városokban maradtak meg a legismertebb török kori imatornyok. Pedig a budapesti minaretet is tömegek látják mindennap, csak nem úgy gondolnak rá, mint vallási építményre – merthogy nem is az: az Állatkert Elefántházához tartozik. A mai valójában csak egy rekonstrukció, az eredetijének ugyanis csak három év jutott.

A Fővárosi Állatkert bő száz évvel ezelőtt nagy változások helyszíne volt: az 1866-ban alapított magánvállalkozást – annak csődje miatt – 1907-ben vette át a székesfőváros, majd nagyszabású átalakításba kezdett. A Szkalnitzky Antal, Koch Henrik, Hauszmann Alajos és Semsey Andor tervezte korábbi épületeket ekkor elbontották, és 1909 és 1912 között Neuschloss Kornél irányításával újakat emeltettek. Az önzetlen építész azonban átengedte a munka java részét a pár évvel korábban megismert Kós Károlynak és Zrumeczky Dezsőnek, magának csupán a kapu és az Elefántház tervezését tartotta meg.

Neuschloss Kornél 1864-ben született Pesten egy jómódú nagypolgári családban, és hamar széles körű, nemzetközi műveltségre tett szert. Építészmérnöki tanulmányait Svájcban folytatta, a Zürichi Műegyetem elvégzése után a Budapesti Tudományegyetemen még művészettörténeti és régészeti oklevelet is szerzett. Ezután egy ideig Párizsban is dolgozott, mielőtt végleg hazatért volna. Világlátottsága különösen jól jött az Elefántház tervezésekor, mert az Afrikából és Ázsiából érkező óriásokhoz stílusában is hiteles épületek dukáltak. A keleties formákat a XX. század elején virágzó szecesszió is kedvelte, mely szakítani akart az addig uralkodó történelmi építészettel.

A funkciónak ettől függetlenül azért meg kellett felelni, aminek Neuschloss úgy tett eleget, hogy egy háromhajós csarnokot tervezett: a középső a látogatótér, az alacsonyabb oldalsókban pedig az állatok élnek. Ez ugyan a keresztény templomépítészeti hagyományokra emlékeztet, de az épület két végén álló kupolák már a mesés keletet juttatják eszünkbe. Az egyik igen magas és hegyes csúcsban záródik, a másik alacsonyabb ugyan, de mellette áll a minaret, amely így kiegyensúlyozza az összhatást. A szecesszió rendkívül kedvelte a színes anyagokat, ezért a kupolákat eozinmázas cserepekkel fedték, illetve a belső teret is a Zsolnay-gyár kerámiáival borították.

Folytatás

Forrás: pestbuda.hu

A tanári szoba

Kép forrása: puskinmozi.hu

Az elhivatott, fiatal Carla a hetedikesek osztályfőnöke egy németországi iskolában. A tanárok és a diákok multikulturális közegében viszonylagos nyugalom van, amíg az egyik gyereket meg nem gyanúsítják lopással. A tanárnő hisz a fiú ártatlanságában, és nem ért egyet kollégái nyomozási módszereivel, ezért saját kezébe veszi az ügyet. Cselekedete olyan eseménysorozatot indít el, amely az egész iskola életét felbolygatja. Az elveihez hű Carla sokkal nagyobb terhet vállal, mint azt elsőre sejtené: az egymással szemben álló tanulók, feldühödött szülők és tanárok konfliktusában akár az állását is elveszítheti.

A 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat is elnyert A tanári szoba izgalmas és sokrétű alkotás. A Német Filmdíjon többek között a legjobb film, a legjobb rendezés, legjobb vágás díját is elvitte az Oscar-díjas Nyugaton a helyzet változatlan elől.

A tanári szoba

Das Lehrerzimmer | The Teacher’s Lounge film 2023

98 perc, Magyar felirattal

Rendező Ilker Çatak
Színészek Leonie Benesch Leonard Stettnisch Eva Löbau Michael Klammer

Puskin mozi, Szerda dec. 13, 18.30

16,474FansLike
639FollowersFollow