Hosszú ideje várt már a bemutatkozásra Arda Güler a Real Madrid színeiben. A spanyol sztárcsapat tavaly nyáron húszmillió euróért vette meg a török csodagyereket, aki szombat este kezdőként debütált Carlo Ancelotti csapatában, és a mezőny egyik legjobbja volt.
A Real Madrid 3-1-es győzelemmel jutott tovább a Spanyol Kupában.
Nagy várakozás előzte meg Arda Güler debütálását, hiszen a Real Madrid tavaly nyáron sok nagy rivális elől szerezte meg az Európa egyik legnagyobb tehetségeként számontartott 18 éves török támadó középpályást. Güler húszmillió euróért érkezett a Fenerbahcétól, amelyben már 2021-ben, 16 évesen szerepelt.
Konstantinápoly, Bizánc, Sztambul: több mint ezer éve része a magyar történelemnek is az Európa és Ázsia határán álló nagyváros – magyar emlékeit járják be most az utazók.
Érkezik a Hungarikumokkal a világ körül legújabb évada – ezúttal a Közel-Kelet országainak magyar emlékeit mutatják be szombatonként a TV2-n.
Első állomásunk Törökország, ami azért is fontos, mert 2024 a török-magyar kulturális kapcsolatok éve. Hiszen a két ország éppen 100 éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot – ez elsőre eléggé furcsának hangzik, de erre még visszatérünk.
Az első epizódban rögtön belecsöppenünk Isztambul pezsgő-nyüzsgő forgatagába, ahol emberek és macskák egymás hegyén-hátán élik mindennapjaikat, s a horgászok az aranyló naplementében fogják ki az aznapi vacsorára valót a Boszporuszból. A város több ezer éves múltra tekint vissza, ami az egymásra épülő gazdag történelmével és kultúrájával igazi kincsesdobozzá teszi – bár 15 millió lakosával maradjunk a kincseshordóban.
Ezt a sokszínűséget kelet és nyugat, a múlt és jelen határán talán a Nagy Bazár, vagy másik nevén a Fedett Bazár szemlélteti legjobban. Az „Old Bazaar” felirattal jelzett régi és a másik, modern része észrevétlenül simulnak egymásba; több mint 3000 boltjában minden kapható az édességtől kezdve a szőnyegeken át egészen a könyvekig és kerámiákig. A sok alkudozástól kifáradva a Nagy Bazár oldalában megállunk pihenni Ibrahim Müteferrika mellszobra mellett, aki törökös neve ellenére egy Kolozsvárról származó magyar, nem mellesleg pedig a török könyvnyomtatás atyja, és II. Rákóczi Ferenc török tolmácsa volt. De Rákócziról majd egy kicsit később.
A régi Bizánc kövein járva-kelve sorra bukkannak fel a nagy magyar nevek,
ott van például Liszt Ferenc, aki a Galata-negyedben az osztrák zeneműkereskedő, Alexandre Kommendiger házában szállt meg 1847-es látogatásakor, mely ház még ma is áll. Illetve Széchenyi Ödön, kinek sírját 4 nyelven és 74 percig tartó keresgélés-kérdezősködés után találtuk meg a Feriköy katolikus temetőben.
Széchenyi István fia nem csak azért érdekes, mert ő az első keresztény, aki pasai rangot kapott, hanem mert fent említett sírját évente megkoszorúzza az általa alapított isztambuli tűzoltóság. Eme pályafutását természetesen nem külhonban kezdte: először megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd az újonnan alakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökeként viselt tisztséget. Isztambulban való tartózkodása alatt a várost pusztító többszöri tűzvészek sarkallták arra, hogy a Londonban szerzett tűzvédelmi tudását Budapest után Isztambulban is kamatoztassa, amiért a város azóta is hálás.
Ma már nemcsak egy francia vagy olasz szakács lehet népszerű, izgalmas és jó, hanem egy török is – vélekedik Aslan Bilal, a Budapest belvárosában található török étterem, a Türkiz tulajdonosa. Ebben szerepet játszott a kommunikáció fejlődése, ezt lovagolta meg Nusret Gökçe is, aki hihetetlen népszerűségnek örvend a közösségi médiában. A hagyományos török konyha pedig évről évre színesebb, miközben a tálalásban is sokat fejlődtek a törökök.
Törökország hatalmas állam, lehet egyáltalán beszélni egységes török konyháról – szegezzük a kérdést Aslan Bilalnak, a belvárosi Türkiz étterem tulajdonosának. Szerinte sajátosan egységes török konyháról lehet beszélni, elmondja: a török gasztronómiára nagy hatással voltak, vannak a környező országok, népek konyhakultúrái, ugyanakkor a különböző kisebb régiók megőrizték hagyományaikat, amihez a helyeik ragaszkodnak.
„A török konyha tulajdonképpen egy mozaikkonyha” – foglalja össze találóan a tulajdonos, amit befolyásolt a Kaukázusban, Perzsiában, Arábiában, Libanonban, Hellászban vagy a Balkánon élő népek gasztrokultúrája. Szerinte Törökország közvetítő szerepe vitathatatlan, aminek következtében nagyon gazdag, színes gasztronómiai régió alakult ki Anatóliában. Ebben szerepet játszott a 20. század elejéig fennálló török birodalom is, amelyben számos nép kohéziója valósult meg. Hogy magyar példát is említsünk: a hódoltság ideje alatt a paprika, vagy a töltött káposzta török hatásra, illetve török kereskedők révén került a magyar konyhákba.
Összeadódó receptek
A mai Törökországban négy nagyobb gasztrorégiót lehet megkülönböztetni, mondja Aslan Bilal. Talán a legmeghatározóbb a dél-keleti terület, ahol az arab, libanoni konyha hatása érezhető. Erre a régióra jellemzők a kebapok, és az intenzív fűszerhasználat. További régiók: az ország Fekete- tengerhez közeli területe; az állam keleti része, amelyre kevesebb fűszerhasználat, de nagy kreativitás jellemző, mivel nem bővelkedik túlságosan zöldségben, gyümölcsben, annál inkább húsban. Aslan Bilal ehhez a területhez sorolja az ország középső részét, Ankara és Konya környékét is, ahol épp ellenkező hatás érvényesül: kevesebb a hús és a hal, több a zöldség, a gabona, amelyeknek a legkülönbözőbb feldolgozása terjedt el.
A negyedik régióban, az Égei-tenger környékén a hellén hatás tapasztalható. A török konyha száz év alatt (amióta létezik a köztársaság) is sokat változott, igaz, ez akár bármely más nemzet gasztronómiájáról is elmondható. Az alapanyagok elérhetősége és az emberek, országrészek közötti kapcsolat viszont sokat fejlődött, s míg korábban a régiók sajátos konyhája elzárt volt, mára a helyzet rengeteget változott. Igaz ez annyira, szemlélteti Aslan Bilal, hogy a dél-keleti régió sajátosságai ma már jobban jellemzik Isztambult vagy más nagy városokat, mint magát az országrészt. „Mára nem találunk olyan gasztronómiai régiót, ahol ne lehetne fogyasztani a többi tájegység konyhájának specialitásait” – szögezi le a tulajdonos.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Törökországba látogat, hogy kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyaljon – írja hivatalos forrásokra hivatkozva a Reuters alapján a Guardian.
A cikk felidézi, hogy Blinken az október 7-i dél-izraeli Hamász-támadás óta gyakori látogatója a térségnek, miközben Izraelnek a támadásra adott válasza nagy terhet ró az amúgy is törékeny izraeli-török diplomáciai kapcsolatokra.
Recep Tayyip Erdogan török elnök például nemrégiben nyilvánosan is Adolf Hitlerhez hasonlította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és kijelentette, hogy országa elkötelezett amellett, hogy az izraeli vezetőket a hágai nemzetközi büntetőbíróság elé állítsa.
Kiss Virág csapata, a Mersin hosszabbítás után 87-84-re legyőzte a Besiktast a női kosárlabda Török Kupa csütörtöki elődöntőjében, ezzel bejutott a pénteki fináléba.
A magyar válogatott játékos több mint 25 percet játszott, ami alatt hat pontot és hat lepattanót szerzett.
Csatlakozz a WhatsApp csoportunkhoz a legfrissebb sporthírekért! Kattints ide!
A balikesiri találkozó első félidejében a mindössze hat játékost bevető Besiktas irányított, de a Mersin a harmadik negyedben fordított, majd a rendes játékidő végén, 76–76-os állásnál támadhatott a győzelemért, de mezőnykísérletig se jutott.
A hosszabbításban aztán újra a Besiktas vezetett, a fordulópontot Sinem Atas 35 másodperccel a ráadás vége előtt dobott triplája jelentette, a Mersin ezzel fordított, és már nem engedte ki a kezéből a mérkőzést, melynek hőse Kiss amerikai csapattársa, a 34 pontig, kilenc gólpasszig és hét lepattanóig jutó Marina Mabrey volt.
Kissék a döntőben a Fenerbahcéval találkoznak.
Az Olasz Kupa nyolcaddöntőjében Czukor Dalma csapata, az Oxygen Roma 73-69-re nyert az Alama San Martino di Lupari otthonában. A fővárosiak legeredményesebb játékosa éppen a magyar kosaras volt, aki 29 és fél perc alatt húsz pontot dobott és 12 lepattanót szerzett. Az Oxygen Roma a negyeddöntőben a Juhász Dorkát foglalkoztató Famila Schióval találkozik.
Hanga Ádám 22 perc alatt 11 ponttal, három lepattanóval és két gólpasszal járult hozzá a Crvena zvezda 88-72-es hazai sikeréhez a városi rivális Partizan Beograd ellen a férfi Euroliga alapszakaszának 19. fordulójában. A Crvena nyolc győzelemmel és 11 vereséggel a tabella 13. helyén áll.
A gyanúsítottak emberrablásokat és felderítő tevékenységet végeztek az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak. A török biztonsági szolgálatok további 13 főt keresnek, akiket nemzetközi kémkedéssel vádolnak.
A török hatóságok 33 főt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak kémkedtek. Az akcióra nyolc, Isztanbul környéki tartományban került sor, azt azonban nem árulták el, hogy milyen nemzetiségűek a letartóztatottak.
A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak emberrablásokat és felderítő tevékenységet végeztek. A török biztonsági szolgálatok további 13 főt keresnek, akiket nemzetközi kémkedéssel vádolnak – írja a France24.
A török–izraeli kapcsolatok hamar mélyrepülésbe kezdtek, miután kitört a háború Izrael és a Hamász között. Recep Tayyip Erdogan török elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik legnagyobb kritikusává vált, sőt még Adolf Hitlerhez is hasonlította az izraeli kormányfőt a múlt héten.
Erdogan visszahívta Törökország tel-avivi nagykövetét is, majd azt követelte, hogy az izraeli parancsnokokat és politikai vezetőket állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé, háborús bűncselekmények miatt.
A gázai háború ezzel véget vetett a török–izraeli kapcsolatok fokozatos javulásának.
A Warner már eddig is részvényes volt a vállalatban, most viszont új szintre lépett.
Nemrég számoltunk be róla, hogy a Warner Bros. Discovery és a Paramount Global vezetői összeültek tárgyalni egy esetleges összeolvadásról, eközben viszont a Warner egy másik vonalon is tett lépéseket. Az elmúlt három évben ugyanis a WBD és Törökország első helyi SVOD-szolgáltatása, a BluTV olyan partnerséget kötött, amelynek köszönhetően előbbi a részvények 35%-át megszerezte.
A BluTV 2016-os indulása óta gyors növekedést mutatott mind az eredeti tartalmak gyártásában és a katalógus növelésében is, ami ahhoz vezetett, hogy 2021-ben elindult a platformon a Discovery+. Aztán az HBO tartalmai és gyerekcsatornák következtek, így a BluTV nézőihez is eljutott a Cartoon Network, valamint olyan sorozatok is, mint a The Last of Us, a Trónok harca és a Szex és New York.
Most viszont a következő szintre lépett a két vállalat együttműködése, a Warner Bros. Discovery ugyanis felvásárolta a BluTV-t. Jamie Cooke, a WBD közel-keleti és török régióért felelős igazgatója a követezőket nyilatkozta az akvizíciót megerősítő közleményben:
„Nagyon izgatottan várjuk ezt az új fejezetet. Törökország már több mint 20 éve fontos befektetési terület számunkra, és a BluTV felvásárlásával Törökország első helyi SVOD-játékosával bővül a portfóliónk. A meggyőző török tartalmak és a Warner Bros. Discovery széles műsorválasztékának kombinációja verhetetlen recept a helyi relevanciához és sikerhez. Együtt a török közönségnek a legmeggyőzőbb élményt nyújtjuk, és világszerte kiterjesztjük a török tartalmak elérését.”
Ennek köszönhetően a török sorozatok és filmek hazai rajongói is joggal reménykedhetnek abban, hogy az HBO Maxon keresztül még több ilyen tartalomhoz férhetnek majd hozzá.
Nemrég Isztambulban jártunk, ahol nemcsak a Hagia Szophiát, hanem az építészeti csodaszámba menő épületről készült múzeumot is megtekintettük, utóbbi pedig a legnagyobb meglepetést okozta az út során. Elmondjuk, illetve egy videóval szemléltetjük is, miért.
A világon két város van: Isztambul és minden más
– mondta a legismertebb török nagyváros egyik nevezetessége felé tartva idegenvezetőnk a kisbuszban. Novemberben más magyar újságírókkal együtt lehetőségem nyílt ellátogatni Törökországba, hogy megnézzük Isztambulnak és környékének jól, illetve kevésbé ismert látványosságait, külön hangsúlyt fektetve a magyar kötődésű emlékekre – ilyeneket szép számmal találhatunk a városban és szomszédságában is.
Isztambulban sétálva könnyen megkérdőjelezhetjük, hogy a levegő biztosan nitrogénből, oxigénből és egyéb nemesgázokból áll-e, hiszen az az érzésünk, hogy minden utcasarkon a történelmet lélegezzük be. A monumentális város történelmi nevezetességeit nehéz lenne összeszámolni, ezt meg sem kísérlem – miért venném el a Lonely Planet munkáját –, ehelyett inkább bemutatnám az egyik nevezetességet, amely jelentősen meghaladta az előzetes várakozásaimat.
Nem képezheti vita tárgyát, hogy az egyik leghíresebb isztambuli turista célpont a Hagia Szophia: az épület az elmúlt cirka 1700 évben biztosan rászolgált az építészeti csoda elnevezésre. A 2020 júliusa óta ismét mecsetként funkcionáló nevezetesség nagyjából minden négyzetcentimétere rejt valamilyen elképesztő történetet. Amikből nagyjából öt perc sétányira rengeteget meg is tudhatunk.
A 2023-ban megnyílt Hagia Szophia Történeti Múzeum 3200 négyzetméteren, összesen 13 termen keresztül vezeti be a látogatókat az ép ésszel szinte felfoghatatlan hosszú időt megélt épület különböző korszakaiba. Mielőtt bárki, főként a múzeumok szórakoztatóan edukatív funkciójában kételkedők szélsebesen irányítanák a kurzort a képernyő jobb felső sarka felé, az alábbi videóval látványosan tudom szemléltetni, mire is gondolok pontosan.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
