A budapesti török fürdők az Oszmán Birodalom emblematikus és kivételes emlékei, amelyek szervesen hozzátartoznak a főváros arculatához. Kisebb megszakításokat leszámítva évszázadok óta használatban vannak – ugyanabban a medencében mártózunk meg, mint elődeink.
Nagysikerű sorozatunk, a Budapesti Történelem hetedik részében dr. Papp Adrienn, a téma egyik legjelesebb kutatója vezeti be a nézőt a török fürdők történetének és működésének rejtelmeibe.
Akiket pedig mélyebben is érdekel a török kori Buda világa, azoknak szívből ajánljuk Papp Adrienn és Sudár Balázs kollégáink friss kötetét: Budavár története – A török kor (1526–1686).
Törökország elnöke eddig mindig képes volt úgy kijönni a válságokból, hogy közben még inkább megerősödött. Most azonban egyszerre kell két különböző játszmát megnyernie – egy belföldit és egy külpolitikait –, és egyikben sem hibázhat. Ha sikerül a terve a történelmi kiegyezésről a kurdokkal, az mindkét kihívást megoldhatja, és az akadályok is elhárulnak az elől, hogy ismét indulhasson az elnökválasztáson.
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke már több mint húsz éve vezeti országát. Ez idő alatt bebizonyosodott róla, hogy egy mindent túlélő, rendkívül ravasz és tehetséges politikus – de amit most készül végrehajtani, az mind közül a legnagyobb, és talán a legmerészebb lépése lehet.
A török elnök olyan hihetetlen politikai manőversorozat közepén jár, amelyre korábban nem sokan számítottak. Erdogan egyszerre célozza meg a térség hatalmi viszonyainak újrarendezését, a kurd kérdés történelmi rendezését és saját hatalmának meghosszabbítását a 2028 utáni időszakra. Mindezt egyetlen hatalmas alkuval próbálja elérni: békét köt a kurdokkal, akik cserébe támogatják hatalmát.
Megbékélés az ősellenséggel
A török belpolitikában hatalmas meglepetést váltott ki, amit 2024 októberében az Erdogan-közeli szövetségesének számító Devlet Bahceli tett. A nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) vezetője barátságos gesztust tett a kurd kisebbségi Népi Demokratikus Párt (HDP) felé. Bahceli kezet fogott az általa korábban hosszú időn át hazaárulónak nevezett politikusokkal. Ezután a HDP politikusai rövid időn belül engedély kaptak, hogy felkeressék Törökország legszigorúbban őrzött rabját, Abdullah Öcalant, a kurd fegyveres mozgalom történelmi vezetőjét. Ez a kézfogás több volt, mint egyszerű gesztus – mindez egy nagyszabású alku kezdete volt.
Törökország délkeleti részén 15–20 millió fősre tehető kurd kisebbség él. Az időnként fellángoló függetlenségi törekvések az elmúlt évtizedekben folyamatosan súlyos konfliktusokat okoztak a török kormány és a kurdok különböző képviselői között. Évtizedek óta csendes polgárháború folyt, ami több tízezernyi életet követelt. A kurd kisebbségre a múltban gyakran tekintettek belső ellenségként, ám most történelmi megbékélés következhet.
Az 1999 óta börtönben raboskodó Öcalan 2025 februárjában egyértelmű nyilatkozatot tett, amelyben felszólította a Kurd Munkáspártot (PKK) és annak katonai tagozatát a fegyverletételre és az önfeloszlatásra. Ez a gesztus egy negyven éve tartó, tízezrek életét követelő konfliktus végét vetíti előre – ami most Erdogan politikai céljaival is egybevág.
Egy diák és egy érett nő, akikben semmi közös nincs, megpróbálják újra feltalálni magukat Isztambulban, Selman Nacar török drámájában, amely elérhető a Netflixen.
Az Encyclopédie d’Istanbul egy törökdrámasorozat, amelyet Selman Nacar készített Canan Ergüder és Helin Kandemir főszereplésével. A sorozat két párhuzamos elbeszélésen keresztül két különböző generációhoz és háttérhez tartozó nő által átélt intim felfordulást tár fel. A sorozat rávilágít személyes pályájukra, a törekvések, lemondások és az identitáskeresés között.
Nemzedéki dráma a városi változások hátterében
Az Isztambuli enciklopédia Zehra és Nesrin útját követi, két olyan nőét, akiknek látszólag minden ellenkezik. Az egyikük egy fiatal diáklány, aki a vidékről költözik Isztambulba, hogy folytassa tanulmányait. A másik, idősebb, igyekszik megszabadulni a kötöttségeitől, különösen a városhoz való kötődésétől. Tapasztalataik ellentéte rávilágít a hagyomány és a modernitás, de a beilleszkedés vágya és az emancipáció igénye közötti feszültségre is.
Kinek szól az Isztambuli Enciklopédia?
A sorozat a Bir Başkadır(Ethos) vagy a Fatma című sorozatokhoz hasonló intim történetek és társadalmi drámák rajongóinak érdeklődésére tarthat számot, amelyek a kortárs török társadalmat a nők útjainak prizmáján keresztül vizsgálják. Azokat is megcélozza, akik kíváncsiak az Isztambulra jellemző társadalmi és kulturális feszültségekre, egy olyan városra, amelyet gyakran saját karakterként filmeznek meg.
A legfontosabb tudnivalók az Isztambuli Enciklopédiáról
Az Encyclopédie d’Istanbul két nő sorsának összefonódásával egy változó metropoliszban az identitás, az emlékezet és az életválasztás köré épülő, egymást keresztező elbeszélések hagyományába illeszkedik. Ez a török drámasorozat érzékeny írásmóddal vizsgálja a generációk és társadalmi osztályok közötti kapcsolatokat egy olyan Isztambulban, amely egyszerre menedék és törés.
Ez a cikk az interneten elérhető információk alapján készült, az említett filmet vagy sorozatot még nem láttuk.
Restaurálják az isztambuli Hagia Sophia mecset és múzeum majdnem 1500 éves kupoláját – közölte a török kormány sajtószolgálata, amelyet a Kathpress katolikus hírügynökség idézett.
A hétfői tájékoztatás szerint megerősítik, földrengésbiztossá teszik a kupola szerkezetét. Az Hagia Sophia felújítása ezzel újabb fázisába lépett, miután befejeződtek az előudvarban lévő szultánsírokon, a minareteken és a homlokzaton végzett, három éve tartó felújítási munkálatok.
Ali Gülec, a restaurálási munkálatokat támogató szakértői testület egyik professzora az Anadolu török hírügynökségnek elmondta, hogy a felújítást kívülről fogják végezni, így a belső homlokzaton lévő mozaikokhoz nem nyúlnak.
A restaurálási munkálatok során az épület nyitva áll majd mind a látogatók, mint a muszlim hívek előtt.
Az Hagia Sophia, törökül Ayasofya Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője 1935-ben múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek azt a minisztertanácsi döntést, amely erről rendelkezett. A török legfelsőbb közigazgatási bíróság 2020 júliusában semmisnek nyilvánította az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és így néhány napra rá, 86 év után megtartották az első muszlim imát az Hagia Sophiában, amely ekkor már nagymecset lett.
Kedden jelentette be a török belügyminiszter, hogy egy nemzetközi kábítószerellenes razziasorozat részeként öt országban 234 embert vettek őrizetbe, közülük 225-öt Törökországban. Az MTI szerint Ali Yerlikaya elmondta, kilenc embert Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Belgiumban kaptak el.
Az akciósorozatban több mint 21 tonna kábítószert és 123 milliárd forintnyi értékű vagyontárgyakat foglaltak le. Az őrizetbe vett embereket kábítószer-kereskedelem mellett gyilkosságokkal és pénzmosással is gyanúsítják.
A belügyminiszter arról nem beszélt, hogy milyen állampolgárságú embereket vettek őrizetbe, de köztük négyen egy drogkereskedő banda tagjai voltak. Elmondta azt is, hogy a razziákat nyolc hónapnyi nyomozás előzte meg, a török rendőrség együttműködött az Egyesült Államok, Irán, Montenegró, Észak-Macedónia, Ausztrália és Franciaország hatóságaival is. „Nagy kiterjedésű nemzetközi szervezettel állunk szemben”, mondta Yerlikaya.
Bíróság elé állt Isztambul letartóztatott ellenzéki polgármestere. A Silivri börtönben tartott meghallgatáson úgy döntött a bíróság, hogy a török elnök legfőbb ellenfelének számító Ekrem İmamoğlu első ügyét júniusig elnapolják. Azzal vádolják, hogy megfenyegette az isztambuli főügyészt.
İmamoğlut március 23-án korrupció és terrorizmus vádjával tartóztatták le. Azóta a szigorúan őrzött Silivri börtönben tartják fogva. A politikus szerint az juttatta őt ilyen helyzetbe, hogy megnyert három polgármesteri választást és, hogy népszerű politikus, ellenben Erdogannal, aki idézzük „mégis azt hiszi, hogy Isztambul az övé”.
Recep Tayyip Erdogan politikai karrierjét az 1990-es években Isztambul főpolgármestereként kezdte. Mint azt az államfő többször hangoztatta, szerinte aki „megnyeri Isztambult, az megnyeri egész Törökországot is”.
İmamoğlu letartóztatása óta országszerte tüntetéseket szerveznek. A mostani meghallgatás idején is a korábbi főpolgármester több száz támogatója gyűlt össze a börtön előtt, hogy bebörtönzése ellen tiltakozzon.
Pénteken két másik isztambuli bíróság is tárgyalt az İmamoğlu elleni ügyekben. Az egyik egy 10 évvel ezelőtti, licitálással kapcsolatos ügy, amikor a politikus még Isztambul Beylikdüzü kerületének volt a polgármestere. A másik ügy „illegális adománygyűjtés” vádjával indult, és egy, a tavalyi helyhatósági választások előtt terjesztett videóból ered, amelyen İmamoğlu pártjának munkatársai készpénzkötegeket számolnak. Ha a politikust elítélik, legkevesebb hét év börtönbüntetésre számíthat, és arra, hogy eltiltják a közügyektől.
A választásokat 2028-ban kell megtartani, de lehet, hogy hamarabb rendezik meg ezeket.
Törökország az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb mezőgazdasági fagykárát szenvedte el idén áprilisban, amikor a hirtelen beköszöntött hideg időjárás országszerte súlyos károkat okozott a termésben – jelentette be Ibrahim Yumakli török mezőgazdasági miniszter.
2014 óta nem volt ilyen súlyos fagy, mint amit most átéltünk – írta a miniszter az X-en.
Beszámolója szerint egyes régiókban -15 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet az április 10–12. közötti időszakban, amelyet a hideghullám legsúlyosabb napjaiként említett.
A fagy, hó és jégeső következtében keletkezett mezőgazdasági károk hatással lehetnek az élelmiszer-ellátási láncokra, és a következő hónapokban akár élelmiszerár-emelkedéshez is vezethetnek – ez pedig tovább nehezítheti a kormány inflációcsökkentési törekvéseit. Az élelmiszerárak ugyanis továbbra is az infláció egyik fő mozgatórugói Törökországban.
Bár az infláció az elmúlt év során folyamatosan lassult, márciusban még mindig 38,1%-on állt, míg a központi bank év végére 24%-os célt tűzött ki.
A kormány kiemelt célja a török líra stabilizálása, amely március közepén szenvedte el legnagyobb heti veszteségét közel két éve, miután a hatóságok őrizetbe vették Isztambul ellenzéki polgármesterét, Ekrem Imamoglut. A piacokat megrázó események után a líra valamelyest stabilizálódott, részben a központi bank beavatkozásainak köszönhetően.
A mezőgazdasági minisztérium jelenleg helyszíni felméréseket végez a fagykárok pontos feltérképezésére, és arra biztatja a gazdákat, hogy jelentsék káraikat a helyi agrárhivataloknál és biztosítóknál. Yumakli hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatni fogja a termelőket a termelés folytonosságának biztosítása és a károk enyhítése érdekében – bár a károk teljes mértéke még nem ismert.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalást a törökországi Antalyában – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
A felek Magyarország déli irányú energiaellátásának biztosításáról egyeztettek. Ukrajna ellenséges magatartásának köszönhetően hazánk keleti irányú gázellátása gyakorlatilag megszűnt, ezért csak a Török Áramlaton keresztül képes biztosítani a biztonságos energiaellátását, valamint fenntartani a rezsicsökkenést. Tárgyaltak továbbá a magyar-török gazdasági, katonai és védelmi együttműködés fejlesztéséről
– tette hozzá a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Az isztambuli polgármestert, Ekrem Imamoglut, aki egyben a CHP elnökjelöltje is, egyebek mellett korrupció gyanújával március 19-én őrizetbe vették. Pénteken egyszerre több ügyét is tárgyalják.
Három nagyvárosban, Isztambulban, Ankarában és Izmirben betiltották a letartóztatása miatt indult tüntetéseket.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
