Az aranyifjú (Yali Çapkini) július 28-án debütált a TV2-n. A sorozat azóta hétköznap délutánonként látható a csatornán. A TV2 Csoport azonban hamarosan szünetre küldi a produkciót. A széria február 8-án, jövő csütörtökön vonul pihenőre, ugyanis ekkor ér véget Az aranyifjú 1. etapjának hazai vetítése.
Arról még nincs információ, hogy a 2. szezon látható lesz-e a TV2-n, és ha igen, akkor pontosan mikor. Törökországban szeptemberben indult Az aranyifjú 2. évada, mely azóta is folyamatosan képernyőn van. Egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz a 2. etap.
Nem ez az egyetlen török széria, melyet mostanában szünetre küld a TV2 Csoport, ugyanis január végén a Testvérekkel is így tett.
A látogatók számát és az idegenforgalmi bevételeket tekintve is rekordot döntött a törökországi turizmus 2023-ban.
Törökországot tavaly 56,7 millióan keresték fel a világ minden tájáról, ami 10 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.
A török Kulturális és Turisztikai Minisztérium adatai szerint az ország idegenforgalmi bevételei az előző évhez képest 17 százalékkal, 54,3 milliárd dollárra emelkedtek, és vendégéjszakánként átlagosan 99 dollárt tettek ki. Az országba látogatók száma és az ebből származó turisztikai bevétel rekordnak számít Törökországban.
Sokoldalú ország
Törökország a tengerparti nyaralás ideális helyszíne, emellett kultúrája, művészeti értékei és gasztronómiája is vonzó. Az ország a kerékpáros, szabadidős, és immár a vallási turizmus egyik legkedveltebb európai célpontjává vált.
Az idei cél a 60 milliós látogatószám és a 60 milliárd dolláros bevétel elérése. Az ország stratégiája, hogy a piac sokszínűségét kihasználva egyrészt folytatja jelenlegi tevékenységeit, valamint új célpiacokra is összpontosít.
Hande Erçel török színésznő nemcsak hazánkban számít népszerűnek a kereskedelmi adókon vetített török sorozatok miatt, hanem világszerte is – erről árulkodik 31 millió Instagram-követője. A színésznő csütörtökön Budapestről jelentkezett be egy ismert hotel elől, figyeltünk fel rá.
Erçel egyébként főként a Szerelem van a levegőben című sorozat miatt ismert hazánkban.
Kilenc és fél órát követően véget ért a törökországi túszejtés, az elkövető megadta magát, a munkások pedig kiszabadulhattak – jelentette a Cumhuriyet című lap. A Demirören török hírügynökség délután közölte, hogy egy fegyveres férfi ejtett túszokat a Procter & Gamble vállalat egyik törökországi üzemében tiltakozásul Izrael gázai övezeti hadjárata ellen.
Seddar Yavuz, Kocaeli tartomány kormányzója arról számolt be, hogy a túszejtőt, aki korábban az üzemben dolgozott,
erőszak alkalmazása nélkül sikerült őrizetbe venni.
A férfi helyi idő szerint délután három órakor hatolt be Kocaeli tartomány területén a Gebze ipari övezetben található gyárba.
A rendőrség nagy erőkkel vonult ki. A helyi sajtóban megjelent felvételeken egy férfi volt látható, akinek arcát palesztin sál fedte, testére pedig robbanószerkezetre hasonlító tárgy volt erősítve.
A háttérben egy falon piros festékkel készített „Gázáért” felirat látszott.
Az Umut-Sen szakszervezet szerint hét dolgozót tartott túszul a fegyveres.
A globális márka elnyerte az „Év globális lízingszerződése”, „az év JOLCO-ügylete” és „az év támogatott pénzügyi megállapodása” díjakat a dublini Airline Economics Aviation 100 díjátadón.
A Turkish Airlines, mely a világjárvány idején a világ egyik legsikeresebb légitársaságaként példát mutatott erős pénzügyi irányítási szemléletével és struktúrájával, a járvány után a leggyorsabb emelkedést érte el az alkalmazottai által tett erőfeszítések és racionális pénzügyi döntéshozatala által.
A zászlóshajó három különböző kategóriában kapott díjat a január 29-én Dublinban, a tizenharmadik alkalommal megrendezett „Airline Economics Aviation 100” díjátadó ünnepségen, amelynek célja a légi közlekedés-finanszírozás keretein belül a leginnovatívabb megoldások díjazása.
A nemzeti légitársaság képviseletében a díjátadó ünnepségen a Turkish Airlines igazgatósági és végrehajtó bizottsági tagja, valamint pénzügyi vezérigazgató-helyettes, assoc. Prof. Murat Şeker vette át a díjakat, köszönőbeszédében a következőket mondta:
„Először is szeretnék köszönetet mondani az Airline Economicsnak a Turkish Airlines családja nevében. Légitársaságként, amely évente mintegy 1,8 milliárd értékű repülőgépet finanszíroz különféle innovatív megoldásokkal, örömmel vesszük át ezeket a díjakat három kategóriában, amelyek reprezentálják a Turkish Airlines sikeres munkáját a repülőgép-finanszírozás terén.”
A globális márka elnyerte az „Év globális lízingszerződése”, „az év JOLCO-ügylete” és „az év támogatott pénzügyi megállapodása” díjakat is.
Lehet-e, kell-e regényformát adni egy olyan dolognak, amelyben nem rejtőzik kalandos történet, nincs cselekményhez köthető konfliktusa és fejlődéstörténete sem hagyományos? Kell is, lehet is. Az Éva három lánya rendkívül izgalmas mű: azoknak szól, akik minél többet meg akarnak tudni az iszlám kultúráról. Elif Shafak legmélyebb vallomása ez a könyv, hitről, identitásról, vallásról.
Shafak a török irodalom állócsillaga, a tizedik regényénél tart. Jelenleg Angliában él. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, Törökország nem biztonságos hely egy szabadon gondolkodó ember, különösen nő számára. Hadd válasszam a legjellemzőbb példát: a török büntető törvénykönyv 301-es szakasza alapján hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki a kormány véleményével ellentétesen nyilatkozik bármilyen nemzeti kérdésről. Bár az Európai Unió nyomására a paragrafust törölték, Shafakot még sikerült bíróság elé citálni. A vád az volt ellene, hogy Az isztambuli fattyú című regényének egyik szereplője népirtásnak nevezte az örmények elleni irtóhadjáratot. A történet abszurditása: a szerző ügyvédjének a regény szereplője nevében kellett védekeznie.
A következő bekezdést csak erősebb idegzetű olvasóinknak ajánljuk!
Az erőszaknak komoly tradíciói vannak a török világban: „Miközben a nemeseket megfojtották, a tolvajokra bitófa várt, a lázadóknak lecsapták a fejét, az útszéli banditákat karóba húzták, a helyi méltóságokat ágyúhoz kötözték, a szultáni ágyasokat nehezékkel ellátott zsákban a tengerbe hajították.” A kegyetlenség a mai török hatalomtól sem áll távol. Ebben igen gyakorlottak. Az 1980-as, a 2016-os puccsot követően tízezrek töltötték meg a börtönöket, tanárok tömegeit bocsátották el, kínzásokba halt bele több száz rab… Shafak így ír az 1980-as államcsíny utáni börtönviszonyokról: „Ahogyan annak sem maradt nyoma, hogy a rabokkal megetették saját ürüléküket, megitatták velük egymás vizeletét…” „Véres Kóla… Miután megverték és lecsupaszították a rabokat, rá kellett ülniük egy kólásüvegre…” Gyomorforgató leírásait nem részletezem tovább.
Peri, a történet lány főhőse szintén háborúban nő fel. Őt nem a fizikai, hanem a lelki terror nyomasztja. Édesanyja hithű muszlim, sőt: ortodox, édesapja világi gondolkodású, harcos ateista. Otthon sosincs béke, folyamatosak a szóbeli pengeváltások, és a szülők minden kérdésnek vallás–hit–isten hátteret adnak. Peri apás. Külön színt ad a történetnek az Isten-napló, amit édesapjától kapott, azal a kéréssel, hogy ami eszébe jut Istenről, azt írja be ide. A Peri gyerekkora óta vezetett nagyobbacska füzet adja a regény „történetét”. A családban pedig szünet nélkül folyik a háború a hit és a hittel járó kötelességek ürügyén. Hiába nem hívő valaki, ha a saját otthonában kell védelmeznie magát (és gondolkodásmódját). És hiába ortodox hívő, ha a hitét éppen a saját férje támadja szakadatlanul. Hogyan lehet így élni?
…vagy a dönert, a gírosz ugyanis a lepénykenyérbe csavart húscafatok görög neve, de nálunk a 90-es években a gírosz terjedt el, és ezen már az sem változtat, hogy a legtöbb gíroszozót már évek óta a régióból érkezett vendégmunkások üzemeltetik. A fent említett tantuni viszont egy autentikus török street food, és már dedikált helye is van Budapesten.
A gírosz – és mostantól a cikk folyamán így hívjuk – hazai története nem egy kifejezett fáklyásmenet. A 90-es évek végén mint izgalmas, de azért még befogadható kuriózum jelent meg Budapesten, jó 10-15 évig egy elfogadható, gyors ebédnek minősült, majd ezzel egy időben az éjszakai élet elengedhetetlen része lett. Bár mára már nyitott jó pár gíroszozó, amely kiváló minőséget készít, a gírosz reputációját az elmúlt évek street food boomja eléggé megtépázta. Mégis sokan szeretik a műfajt, aki pedig a gíroszt szereti, az minden bizonnyal rá fog bólintani a tantunira is.
A tantuni az anatóliai Mersin városából származik – bár van olyan elmélet, amely szerint az araboktól került az Oszmán Birodalomba a recept –, és a mai napig a város egyik legismertebb terméke. A lapos lepénykenyérbe tekert, fűszeres húscafatok eredetileg maradékból készültek, a hentesnél megmaradt húscafatokat fillérekért kapták meg a szegények. A maradékokat még apróbbra vágva vagy darálva, birkazsíron sütötték meg, majd paradicsommal keverve kenyérre tették. A műfajra később iparág épült: kis kézikocsikra szerelt speciális, mélyített tárcsán sütögették a higiéniai okok miatt előfőzött húst a szemfüles vállalkozók. A XX. század folyamán a kocsik helyett kisebb üzletekbe költöztek a tantuni készítői, Mersin pedig a tantuni hazájaként lett ismert.
Törökországban kedden megvonták Can Atalay bebörtönzött ügyvéd és emberi jogi aktivista parlamenti mandátumát.
Hatay tartomány parlamenti képviselőjét 2022 áprilisában, a 2013-as, Gezi parki kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban marasztalták el hatalomátvételi kísérletben való bűnrészesség címén. Az ellene hozott – 18 év börtönbüntetést megállapító – ítélet jogerőre emelkedése miatt vesztette el most mandátumát.
Az ankarai törvényhozásban a határozat felolvasását az ellenzék bekiabálásokkal és olyan transzparensek feltartásával zavarta meg, amelyeken „szabadságot Can Atalay-nak” feliratok voltak olvashatók. A 47 éves politikus 2022 áprilisa óta börtönben van annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság korábban szabadlábra helyezését rendelte el.
Atalay Törökországi Munkáspártjának (TIP) ezzel már csak három parlamenti helye maradt.
Atalayt 2023 májusában választották meg képviselőnek és ügyvédje szerint – mivel az ítélet ekkor még nem volt jogerős – szabadlábra kellett volna helyezni. Az alkotmánybíróság tavaly októberben elrendelte ugyan elengedését a hatósági őrizetből, a semmítőszék azonban ezzel ellentétes határozatot hozott. Recep Tayyip Erdogan elnök végül ez utóbbinak adott igazat, „hibák sorozatával” vádolva az alkotmánybíróságot.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága politikai természetűnek és jogszerűtlennek minősítette az Atalay ellen hozott ítéletet.
A 2013-as tüntetések az akkoriban miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogan mostani török elnök ellen is irányultak.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
