A street food Anatóliából, ami simán veri a gíroszt – A Tantuni House-ban jártunk

…vagy a dönert, a gírosz ugyanis a lepénykenyérbe csavart húscafatok görög neve, de nálunk a 90-es években a gírosz terjedt el, és ezen már az sem változtat, hogy a legtöbb gíroszozót már évek óta a régióból érkezett vendégmunkások üzemeltetik. A fent említett tantuni viszont egy autentikus török street food, és már dedikált helye is van Budapesten.

A gírosz – és mostantól a cikk folyamán így hívjuk – hazai története nem egy kifejezett fáklyásmenet. A 90-es évek végén mint izgalmas, de azért még befogadható kuriózum jelent meg Budapesten, jó 10-15 évig egy elfogadható, gyors ebédnek minősült, majd ezzel egy időben az éjszakai élet elengedhetetlen része lett. Bár mára már nyitott jó pár gíroszozó, amely kiváló minőséget készít, a gírosz reputációját az elmúlt évek street food boomja eléggé megtépázta. Mégis sokan szeretik a műfajt, aki pedig a gíroszt szereti, az minden bizonnyal rá fog bólintani a tantunira is.

A tantuni az anatóliai Mersin városából származik – bár van olyan elmélet, amely szerint az araboktól került az Oszmán Birodalomba a recept –, és a mai napig a város egyik legismertebb terméke. A lapos lepénykenyérbe tekert, fűszeres húscafatok eredetileg maradékból készültek, a hentesnél megmaradt húscafatokat fillérekért kapták meg a szegények. A maradékokat még apróbbra vágva vagy darálva, birkazsíron sütötték meg, majd paradicsommal keverve kenyérre tették. A műfajra később iparág épült: kis kézikocsikra szerelt speciális, mélyített tárcsán sütögették a higiéniai okok miatt előfőzött húst a szemfüles vállalkozók. A XX. század folyamán a kocsik helyett kisebb üzletekbe költöztek a tantuni készítői, Mersin pedig a tantuni hazájaként lett ismert.

Folytatás

Forrás: welovebudapest.com