Gaziantep Európa-díjas
Gaziantep városa kapta a 2025. évi Európa-díjat. A győztest 2025. április 8-án hirdette ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Ezzel a díjjal minden évben azt a várost tüntetik ki, amely a leginkább elkötelezett az európai eszmék előmozdítása iránt.
A PACE szerint Gaziantep a fenntarthatóságra, a városfejlesztésre, az intelligens városi alkalmazásokra, a környezetvédelemre és a lakosság jólétére is összpontosít. „Gaziantep különösen a textilgyártásban jár élen, illetve az első város Törökországban, amely tevékenyen részt vesz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – áll a közleményben.
A város korábban már elnyerte az Európai kiválóság a kormányzásban címet, a közlemény szerint 28 nemzetközi hálózat tagja, köztük az „Európai Városoknak”, az „Energia Városoknak”, az UNESCO „Kreatív Városok Hálózatának” és a „Törökországi Önkormányzatok Uniójának”.
A PACE által 1955-ben alapított Európa-díj a legmagasabb elismerés, amelyet egy európai városnak ítélnek oda az európai területen végzett tevékenységéért. A díj érmet, oklevelet, valamint a győztes város fiataljai számára az európai intézményekbe tett tanulmányútra szóló ösztöndíjat tartalmaz.
Forrás: Daily Sabah
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo

A híres török asztrológus megüzente: április 30. után pokoli időszak vár erre a csillagjegyre
- 2025 áprilisa fontos megrázkódtatásokat és rejtett veszélyeket hoz
- Az érzelmek felfokozódnak, az intuíció erősödik, de az emberek közötti feszültség is
Az ismert török asztrológus, Aygul Aydin elárulja, hogy 2025 áprilisának vége fontos megrázkódtatásokat, de rejtett veszélyeket is hoz, amelyek megingathatják a stabilitást a szerelemben, a munkában és az egészségben. Az alábbiakban minden jel horoszkópja látható.
Ez az az időszak, amikor a kis dolgok nagy dolgokat döntenek el, és egy szó lerombolhatja azt, amit évekig építettél. Az érzelmek felfokozódnak, az intuíció nő, de az emberek közötti feszültség is – derül ki Aigul Aydin horoszkópjából . A kulcs az, hogy nyugodt maradj, ne dőlj be a provokációknak, és hallgass a belső hangodra.

Húzott egy váratlant a török jegybank
A török központi bank váratlanul 350 bázisponttal 46,0 százalékra emelte a hétnapos repóműveletek kamatát csütörtöki kamatdöntő ülésén.
Az elemzők arra számítottak, hogy a török központi bank nem változtat a kamaton. A jegybank előző három kamatdöntő ülésén, decemberben, januárban és márciusban egyaránt 250 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot.
A tavaly decemberi, 2023 februárja óta az első kamatvágást megelőzően a központi bank nyolc egymást követő ülésén 50 százalékon tartotta a kamatot.

Óriási területtel bővült Antalya repülőtere
Három évig tartó munkálatok után befejeződött az antalyai repülőtér bővítésének első szakasza.
A török üdülőváros repülőterének terminálterületei több mint 160 ezer négyzetméterrel lettek nagyobbak – ezen belül a nemzetközi terület 132 ezer négyzetméterrel, a belföldi 38 ezer négyzetméterrel. Az üzemeltetők szerint mintegy 850 millió eurót fektettek az infrastruktúrába.
A kibővített terminálterületek mellett új előtér, gurulóutak és parkolók is létesültek.
Új vendéglátóhelyek is nyíltak, jelenleg 29 egység kínál nemzetközi és helyi specialitásokat.

Budapesti Történelem: Király Fürdő
A budapesti török fürdők az Oszmán Birodalom emblematikus és kivételes emlékei, amelyek szervesen hozzátartoznak a főváros arculatához. Kisebb megszakításokat leszámítva évszázadok óta használatban vannak – ugyanabban a medencében mártózunk meg, mint elődeink.
Nagysikerű sorozatunk, a Budapesti Történelem hetedik részében dr. Papp Adrienn, a téma egyik legjelesebb kutatója vezeti be a nézőt a török fürdők történetének és működésének rejtelmeibe.
Akiket pedig mélyebben is érdekel a török kori Buda világa, azoknak szívből ajánljuk Papp Adrienn és Sudár Balázs kollégáink friss kötetét: Budavár története – A török kor (1526–1686).
Pályafutása legnagyobb cselére készül Recep Tayyip Erdogan
Törökország elnöke eddig mindig képes volt úgy kijönni a válságokból, hogy közben még inkább megerősödött. Most azonban egyszerre kell két különböző játszmát megnyernie – egy belföldit és egy külpolitikait –, és egyikben sem hibázhat. Ha sikerül a terve a történelmi kiegyezésről a kurdokkal, az mindkét kihívást megoldhatja, és az akadályok is elhárulnak az elől, hogy ismét indulhasson az elnökválasztáson.
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke már több mint húsz éve vezeti országát. Ez idő alatt bebizonyosodott róla, hogy egy mindent túlélő, rendkívül ravasz és tehetséges politikus – de amit most készül végrehajtani, az mind közül a legnagyobb, és talán a legmerészebb lépése lehet.
A török elnök olyan hihetetlen politikai manőversorozat közepén jár, amelyre korábban nem sokan számítottak. Erdogan egyszerre célozza meg a térség hatalmi viszonyainak újrarendezését, a kurd kérdés történelmi rendezését és saját hatalmának meghosszabbítását a 2028 utáni időszakra. Mindezt egyetlen hatalmas alkuval próbálja elérni: békét köt a kurdokkal, akik cserébe támogatják hatalmát.
Megbékélés az ősellenséggel
A török belpolitikában hatalmas meglepetést váltott ki, amit 2024 októberében az Erdogan-közeli szövetségesének számító Devlet Bahceli tett. A nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) vezetője barátságos gesztust tett a kurd kisebbségi Népi Demokratikus Párt (HDP) felé. Bahceli kezet fogott az általa korábban hosszú időn át hazaárulónak nevezett politikusokkal. Ezután a HDP politikusai rövid időn belül engedély kaptak, hogy felkeressék Törökország legszigorúbban őrzött rabját, Abdullah Öcalant, a kurd fegyveres mozgalom történelmi vezetőjét. Ez a kézfogás több volt, mint egyszerű gesztus – mindez egy nagyszabású alku kezdete volt.
Törökország délkeleti részén 15–20 millió fősre tehető kurd kisebbség él. Az időnként fellángoló függetlenségi törekvések az elmúlt évtizedekben folyamatosan súlyos konfliktusokat okoztak a török kormány és a kurdok különböző képviselői között. Évtizedek óta csendes polgárháború folyt, ami több tízezernyi életet követelt. A kurd kisebbségre a múltban gyakran tekintettek belső ellenségként, ám most történelmi megbékélés következhet.
Az 1999 óta börtönben raboskodó Öcalan 2025 februárjában egyértelmű nyilatkozatot tett, amelyben felszólította a Kurd Munkáspártot (PKK) és annak katonai tagozatát a fegyverletételre és az önfeloszlatásra. Ez a gesztus egy negyven éve tartó, tízezrek életét követelő konfliktus végét vetíti előre – ami most Erdogan politikai céljaival is egybevág.
Forrás: hirado.hu