2026. május 4.
Türkinfo Blog Oldal 174

Zavartalanul ömlik az orosz olaj Európába a török kikötőkön át

Kép forrása: www.pxfuel.com

Ez derül ki két független kutatóközpont friss jelentéséből, amely szerint nem szükséges szembe menni az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett uniós szankciókkal ahhoz, hogy egy harmadik ország orosz olajat exportáljon Európába.

Két független elemzőintézet három török kikötő forgalmát, illetve a török és az orosz fosszilis üzemanyagexport alakulását tanulmányozva arra jutott, hogy az uniós szankciók tavaly februári életbe lépését követő 12 hónapban akár hárommilliárd euró értékű orosz olaj is bejuthatott Európába Törökországon át. Nem titokban, hanem teljesen legálisan, mégpedig azon a kiskapun át, amely kevert olajtermékeket, vagyis üzemanyagot enged importálni az Unió területére akkor is, ha annak van Oroszországból származó összetevője. Az a lényeg, hogy a keverék új terméknek minősüljön, és így legyen feltüntetve a szállítólevélen. Ez esetben ennek semmi akadálya, hiszen az exportált üzemanyag már török termék, amelyet Törökország szállít az EU-ba.

Az, hogy a vonatkozó büntetőintézkedésnek vannak hiányosságai, az Európai Bizottság számára is egyértelmű mostanra, és a soron következő, szám szerint 14. szankciócsomagban, amelyet már tárgyalnak a tagországok, gondjuk lesz ezekre – írja a Politico brüsszeli forrásokra hivatkozva. Az észt külügyminisztert is megkérdezték, ő azt hangsúlyozta, hogy a nem uniós országokat is rá kell szorítani az Oroszországra kivetett szankciók betartására, különösen azokat, amelyek más területen szövetségesei az Európai Uniónak, például NATO-tagok.

Folytatás

Forrás: hu.euronews.com

Hátborzongató, hol raboskodott Bornemissza Gergely

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Törökországban számos magyar emlék regél a közös múltról – ezekből mutatunk be most egy párat.

Egy igazi időutazás magyarként ellátogatni Törökországba, hiszen a történelmünk összeforrt – ezt jól mutatja az a rengeteg magyar vonatkozású emlék, amik az egyébként távoli országban regélnek a közös múltunkról.

Mi jut az embernek először az eszébe Törökországról? Az arany, a bazár, a kávé, a fűszerek, a tea, esetleg a jó minőségű szőnyegek, kelmék vagy az olcsó plasztikai műtét, netán Szulejmán (a sorozat vagy Nagy Szulejmán oszmán szultán, kinek mi) – valószínűleg a legtöbbeknek ezek kapcsolódnak leginkább a hangulatos, messzi országhoz. Én is hasonló gondolatokkal érkeztem oda a Türkiye Tourism Promotion and Development Agency (TGA) jóvoltából, méghozzá Isztambulba, Rodostóba (Tekirdağ) és Kocaeli tartományába, azon belül is Izmit városába, de egészen más arcát ismerhettem meg az országnak, mint amire számítottam.
Magyar emlékek Törökországban

Először is a török emberek nagyon barátságosak, és imádják a magyarokat. Húst hússal esznek, de étrendjük jelentős részét alkotják a különbözőféleképpen elkészített zöldségek is, desszertként pedig nemritkán gyümölcs kerül felszolgálásra, de természetesen a pisztáciás baklava vagy arra hajazó édességek is sok helyen szinte kötelező elemei a menünek.

Étkezéseiket gyakran zárják erős fekete teával. Húsfélék közül bárányt előszeretettel fogyasztanak, mindegyik régiónak van saját köftéje, ami egyfajta húsgombóc vagy fasírt (a receptjét itt találod), ahogy csirke is gyakran szerepel a tányéron. Mivel az ország túlnyomó része muszlim, ezért például sertésből készült ételeket nem sok helyen szolgálnak fel – legalábbis én kint tartózkodásom alatt nem találkoztam vele. A török konyhát mindenesetre sok magyar szereti, nem véletlenül, hiszen a magyar konyhára is jellemző merészséggel használják a pikáns fűszereiket.

Folytatás

Forrás: femina.hu

DERVISEK TÁNCA – KONYA TÖRÖK SZUFI ZENEI EGYÜTTES ELŐADÁSA A PÉCSI NEMZETIBEN

Magyarország Kormánya Törökországgal együttműködve 2024-ben közös magyar-török kulturális évadot szervez, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója kapcsán. Ez alkalomból Pécsett is látható lesz egy különleges zenés, táncos előadás, a dervisek tánca. A szigorú szabályokkal koreografált rituális táncban forgó dervisek lenyűgöző produkciója csak egy alkalommal, 2024. június 8-án 19.00 órakor látható a Pécsi Nemzeti Színházban (7621 Pécs, Színház tér 1.)

A Szemâ szertartás során zsoltárok hangzanak fel, melyeket zeneileg képzett kórus énekel. A táncot keleti zene, a nádsíp (zurna) fátyolos hangja, a dob (qudum), és a háromhúrú hegedű (rebáb) kíséri. A színpadon táncoló férfiakat látunk, akik bő, szoknyaszerű ruhában kecsesen forognak saját tengelyük és a színpad középpontja körül. A fejükön csúcsos fejfedő. A szema igazi célja egy rituális extázis létrehozása, amely során „kapcsolat jön létre a világ elméje és a dervis elméje között”. A rituális forgás Mevlana Dzselaleddin Rúmi (1207-1273) perzsa filozófus és teológushoz kötődik, aki a mai Afganisztánban született és élete nagy részében a törökországi Konya városában élt. Halála után az ő követői alapították a Mevlevi rendet, a forgás Istenre való emlékezés az ő híres szertartásuk, gyakorlatuk.

A „Mevlevî Semâ ceremónia”, 2008-ban felkerült az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, turnéznak folyamatosan, így az egész világ, és most először a pécsi közönség is részese lehet ennek a varázslatosan szép rituális élménynek.

szinhaz.online

BL-csapatnál térhet vissza a kispadra José Mourinho

Váratlan helyről kapott megkeresést a portugál sztáredző.

A 61 éves portugál trénernek nincs munkája, amióta januárban menesztette az AS Roma. Számos szaúd-arábiai lehetőséggel hozták ugyan kapcsolatba, de ő még nem fogadott el új állást.

Mourinho azonban többször is elmondta, alig várja, hogy visszatérjen a kispadra, és biztos akar lenni abban, hogy a megfelelő lehetőséget választja karrierje következő lépéséhez.

A goal.com török kiadásának beszámolója szerint a Fenerbahce elnökjelöltje, Aziz Yildirim – aki 1998 és 2018 között már állt a klub élén – a portugál taktikust helyezte a kívánságlistája élére és fel is vette vele a kapcsolatot.

Részletek>>>

„Egy Oszmán-házi herceg élete Budapesten”


Ezzel a címmel jelent meg az utóbbi évek egyik legizgalmasabb történelmi
dokumentumkötete Isztambulban, a prominens török kiadó, a Yapi Kredi Yayinlari
gondozásában. Szerzője Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.
A könyv korabeli sajtóhírekre, interjúkra, dokumentumokra és emlékiratokra támaszkodva
járja körül az Oszmán Birodalom híres császára, Abdulhamid fiának, Abdülkadir hercegnek
budapesti – meglehetősen kalandos és botrányos – éveit.


Abdülkadir herceg a Török Köztársaság kikiáltása után száműzött Oszmán-dinasztia tagjaként
3 felesége, 4 gyereke és népes kísérete társaságában érkezett Budapestre, ahol 9 éven
keresztül élt. Az egyik felesége és már Budapesten született lánya az ő távozása után is, a
második világháború végéig Magyarországon tartózkodott.
A herceg, aki származása és vagyona miatt rövid időn belül a pesti éjszakák nélkülözhetetlen
figurája lett, botrányos életével a korabeli magyar sajtó állandó szereplőjévé vált. Az évek
során elfogyott a vagyona, ferencvárosi bérkaszárnyákban élt, kölcsönökből tartotta fenn
magát, valamint az általa alapított dzsesszzenekar kávéházi fellépéseivel kereste kenyerét.
A kötet a nyugati neveltetésű, ám mélyen keleti mentalitású török arisztokrata ellenmondásos
életét meséli el, és számos tanulsággal szolgál, hogy a XX. század elejének magyar
társadalma hogyan fogadta be a török herceget, aki az Ezeregyéjszaka világából csöppent
közvetlenül Trianon után a magyar fővárosba.
A kötet bemutatója és beszélgetés Tarik Demirkan szerzővel június 2-án 16:00 órától lesz a
MagnetHázban.
A könyvbemutatón lehetőség lesz könyvvásárlásra és dedikálásra is.

16,474FansLike
639FollowersFollow