2024. november 24.
Türkinfo Blog Oldal 17

Az egykor lesajnált török futballbajnokság ma már klasszisokat és sztáredzőket vonz

Gheorghe Hagi nem levezetni ment a Galatába, és vele UEFA-kupa-győztes lett a népszerű csapat (Fotó: Imago Images) / www.nemzetisport.hu

Korábban fehér folt volt a futballtérképen Törökország, de az első fecske, „Dündar Siz”, vagyis Didier Six 1987-es megérkezésétől kezdve a Süper Ligben megfordultak már a legnagyobb csillagok is Didier Drogbától Wesley Sneijderen vagy Robin van Per­sie-n át Roberto Carlosig.

Ha nem is topligába, de olyan bajnokságba érkezik meg a német Freiburg­tól a török Galatasarayhoz szerződő Sallai Roland, amely hemzseg a sztároktól. Csak a három nagy isztambuli csapatban olyanok játszanak, mint a 2023-as olasz gólkirály Victor Osimhen, továbbá Michy Batshuayi, Dries Mertens, Lucas Torrei­ra, Hakim Zijes, Mauro Icardi (Galatasaray), Dusan Tadics, Filip Kosztics, Dominik Livakovic, Fred, Jusszef en-Nesziri (Fenerbahce), Gabriel Paulista, Joao Mário, Ciro Immobile (Besiktas). És azt se feledjük: a Fenerbahce edzőjét José Mourinhónak hívják.

Korántsem volt ez mindig jellemző.

A bajnokságot csak 1959-ben alapították, és akkoriban a török futball Európa hátsó felében kullogott mind válogatott, mind klubszinten. A bajnokság belterjes volt, többnyire hazai játékosok szerepeltek benne vagy nagyon olcsó keleti légiósok. A török klubcsapatok rendre korán elhasaltak az európai kupákban, ez még a nyolcvanas évekre is olyannyira jellemző volt, hogy 1980 és 1988 között egy török együttes nyert csak (egyetlen) párharcot a BEK-ben. Így aztán óriásit szólt, amikor 1987-ben egy igazi sztár, az 52-szeres francia válogatott csatár, 1984 Európa-bajnoka, Didier Six szerződött a török ligába, valódi úttörőként. Annyira akarta őt az isztambuli együttes és szintén világhíres vezetőedzője, a nyugatnémet Jupp Derwall, hogy még a nagypolitika is beavatkozott. Akkoriban csak két külföldi szerepelhetett a csapatokban (nem csak Törökországban), és a Galatának volt már két ju­goszláv légiósa. Ám Ali Tanyer belügyminiszter volt a klub tekintélyes alelnöke, aki egy nap alatt elintézte, hogy Didier Six Dündar Siz néven török állampolgár legyen, török útlevelet kapjon, így azonnal játszhatott is. A labdarúgó teljesen természetesnek tartotta az esetet, és így nyilatkozott: „Nincs ebben semmi különös. A nyugat-európai kosárlabda- és jégkorongcsapatokban számtalan, ilyen módon honosított tengerentúli játékos szerepel. Természetesen francia vagyok, és nevemtől függetlenül az is maradok.”

Folytatás

Forrás: www.nemzetisport.hu

Aggódnak a német kebabosok egy török kérvény miatt

Törökország szeretné a döner kebabot levédetni, hogy ugyanolyan uniós státusszal rendelkezzen, mint a spanyolországi Serrano sonka és a nápolyi pizza.

A marhahús és a csirke csillog, ahogy lassan forog a függőleges nyársakon, mielőtt borotva vékony csíkokra vágják őket. Két szakács gyakorlott táncban csúszik át a sercegő rostély mellől a forró kenyérpirítóhoz. A friss paradicsom, a káposzta és a vöröshagyma halmai színes halmot alkotnak.

Fotoğraf: rabia kamer polat: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/sokak-ortu-doner-24738641/

A Berlin trendi Mitte negyedében található Kebap With Attitude-ban zajló jelenet tipikusan olyan utcai standok és éttermek látványa, ahol a szakácsok pitakenyérbe halmozzák a hozzávalókat, hogy elkészítsék a városban kedvelt döner kebabot.

A harapnivaló státusza azonban veszélybe kerülhet, ha az Európai Bizottság jóváhagyja Törökország azon kérvényét, hogy szabályozza, mi viselheti legálisan a döner kebab nevet.

A berlini székhelyű Európai Török Döner Gyártók Szövetsége szerint egy olyan iparág van veszélyben, amelynek éves forgalma csak Németországban mintegy 2,3 milliárd euró (közel 2,6 milliárd dollár), Európa-szerte pedig 3,5 milliárd euró (közel 3,9 milliárd dollár).

„A kormánytagoktól a hétköznapi emberekig mindenki döner kebabot eszik” – mondta Deniz Buchholz, a Kebap With Attitude tulajdonosa, miközben pincérek gőzölgő rendeléseket szállítottak a konyhából az éhes ebédidőben érkező vásárlóknak egy esős hétfő délutánon.

A „döner” szó a török „dönmek” igéből származik, ami azt jelenti, hogy „megfordul”. A húst órákig grillezik nyárson, és akkor vágják le, amikor a hús már ropogós és barna. Törökországban az étel eredetileg bárányhúsból készült, és csak tányéron árulták. Az 1970-es években azonban a berlini török bevándorlók úgy döntöttek, hogy pitában tálalják, és a receptet úgy alakították át, hogy a berliniek számára különleges legyen.

Folytatás

Forrás: hu.euronews.com

Gyönyörűen megmunkált, 1500 éves üvegeket találtak

Forrás: Ministry of Culture and Tourism

A millefiori technika a 8. századra elveszett, és csak a 19. században éledt újjá.

A török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium régészei az Akdenizi Egyetemmel együttműködve millefiori üveglapokat fedeztek fel az ókori Andriakében – számol be a Heritage Daily. A település egy ókori kikötőváros volt, amely Myrát, azaz a mai törökországi Demrét szolgálta ki. Úgy tartják, hogy a kikötőben helyezték el Pál apostolt és fogolytársait az Itáliába tartó alexandriai hajó fedélzetére.

A most feltárt, millefiori üvegből készült bevonattal ellátott táblák az i. sz. 5. századból származnak. Az üvegkészítési technika megnevezése az olasz mille (ezer) és fiori (virág) szavakból származik, a módszerrel egyedi mintákat hoznak létre az üvegárukon. Ehhez díszes üvegrudakat készítenek, kemencében vékonyra nyújtják azokat, megőrizve a mintát, majd a rudakat kihűlve gyöngyökre vagy korongokra vágják.

A millefiori készítésének ismerete a 8. századra elveszett, és a technikát csak a 19. században élesztették újjá. Az Andriakénál feltárt táblák különböző színű és geometriai formájú virágokat ábrázolnak, ez az első ilyen típusú leletegyüttes Törökországban, egyben ez az idei év egyik legfontosabb régészeti felfedezése az országban.

A kutatók úgy vélik, hogy a táblák egy helyi, előkelő építmény falait díszíthették. A csapat üvegrozettákat is feltárt, valamint olyan keretek maradványait, amelyek szintén üvegből készültek.

Forrás: ng.24.hu

Egy ótörök jóskönyv és rejtélyei

Kép forrása: www.elte.hu

Dallos Edina előadásával folytatódik a „Rejtély és varázslat a keleti kultúrákban” sorozat.

A Góbi-sivatag szélén, az egykori Selyemút egyik állomáshelyén, Dunhuangban Stein Aurél fantasztikus leletegyüttest talált a 20. század elején. Az Ezer Buddha barlang befalazott „könyvtárából” sok buddhista emlék mellett előkerült egy ótörök rovásírással készült kis kéziratos könyvecske is, az Irk bitig. A jóskönyv szövegét néhány év múlva angol fordítással már ki is adta egy dán turkológus, az Irk bitig azonban még rengeteg rejtélyt tartogat számunkra – az előadás ezeket mutatja be.

Dallos Edina folklorista, turkológus, az ELTE Török Filológiai Tanszék habilitált egyetemi docense. Fő kutatási témái a meseelmélet, a török nyelvű népek korai vallási formái, valamint a Volga-vidéki török népek hiedelmei.

Az Orientalisztikai Intézet hagyományos őszi előadás-sorozatának középpontjában ezúttal olyan téma áll, amelyet sokan ‒ és talán nem is minden ok nélkül ‒ a „mesés” Kelet egyik jellegzetes sajátosságának tartanak: a rejtély és a varázslat, a csoda és a misztikum. Az egyes előadások ezt a kérdéskört vizsgálják meg irodalomtörténeti, illetve vallás- és kultúratudományi nézőpontból.

2024. szeptember 26. 16:00 – 17:30

ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F)

Forrás: www.elte.hu

Október elején rendezik a gödöllői hárfafesztivált

Kép forrása: https://sirinpancaroglu.com.tr/

Október 4. és 6. között rendezik a 26. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivált, amelynek gálakoncertjén Sirin Pancaroglu török hárfaművésznő lép színpadra a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A fesztivál október 4-én Bábel Klára szólóestjével kezdődik, amelyen Daquin, Handel, Mozart, Godefroid és Pierné művei mellett Malek Miklós hárfára írt darabja is elhangzik – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.

Vigh Andrea október 5-én ír-kelta-breton és skót tradicionális dalokkal nyitja meg a koncertjét kelta hárfán, melyet 4 virtuóz romantikus fantázia követ.

A koncert műsora tisztelgés a múlt előtt és tiszteletadás mindazoknak, akik Magyarországon kelta hárfával és irodalmával foglalkoznak. Az esten közreműködik Gulyás Csilla hárfaművész.

Az idei év különlegessége, hogy a záró koncerten a török-magyar kulturális év részeként Sirin Pancaroglu hárfaművésznő lesz a fesztivál vendége, aki a ceng török tradicionális hárfát mutatja be a közönségnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A fesztiválon két idén diplomázott fiatal tehetség, Anqi Jin Kínából és Ferge Elizabet mutatkozik be, Andrea Ventura a hárfa működéséről és karbantartásáról tart szakmai előadást, valamint hangszerkiállítás és gyermekeknek szóló hárfabemutató koncert is lesz.

Forrás: www.ipolyinfo.hu

Három izgalmas, gyönyörű nő, három különössors – őrületes siker a családállításról szólóromantikus sorozat a Netflixen

Kép forrása: Netflix

De vajon miért? Soha, de tényleg soha nem történhetett meg, hogy megnézzek egy török sorozatot. (Mielőtt bárki azt hinné, hogy az a fajta a szektáló, sznob műmájer vagyok, aki mindenkinek elmondja, hogy nem néz tévét, pláne ciki sorozatokat, hát nem. A törököket nem szeretem, de durván koreai sorozatfüggő vagyok.)

Erre egyik nap átjött a szomszéd csaj, aki kineziológus, hogy keres egy balekot, akinek van Netflixe, mert szeretné megnézni a családállításról szóló sorozatot, az Egy másik énem-et, mert az ismerősei halálra dicsérik. Hát így lettem a balek!

Úgysem értettem, hogy működik a családállítás, gondoltam, legalább most kiderül. Nem, nem derült ki. Még nagyobb katyvasz lett a fejemben, pedig egy profi ült mellettem a kanapén, aki időnként mérgelődött, hogy ezt nem így, hanem úgy kellene csinálni. De ez nem is számít. Lehet, csak én vagyok buta, rajtam kívül mindenkinek világos, hogy vadidegen emberek érzik, hogy a régmúltban mik történtek az őseinkkel, amik hatással vannak a mai életünkre úgy, hogy komoly problémáink vannak, amiket magunktól nem tudunk kezelni. Akár hét generáción át is cipelhetjük őseink traumáit.

Attól még, hogy én ezt nem értem – “hitetlen gyaur” vagyok – a családállítás egy érdekes, izgalmas téma.
A történet szerint, három barátnő egy meseszép tengerparti városba utazik, ahol egyikük hatására elmennek családállításra, amivel előcsalogatják spirituális énjüket. A foglalkozások során szembesülnek családjuk múltbéli, feldolgozatlan traumáival és megértik, miért olyanok, amilyenek, miért kerülnek újra és újra ugyanabba a magánéleti csapdába. Szerintem nem, de a hozzáértő barátnőm szerint ebből a sorozatból kiderül, hogy adhat segítséget a családállítás a problémáinkra.

www.kiskegyed.hu>>>>>>

Sallai Roland a Fenerbahce ellen megnyert rangadón debütált új csapatában

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Egy héttel a szerződtetése után Sallai Roland a Fenerbahce ellen 3–1-re megnyert török bajnoki rangadón bemutatkozott új klubjában, a Galatasaray labdarúgócsapatában.

Sallai Roland múlt pénteken szerződött az isztambuli együtteshez, és szombaton lépett pályára először új csapatában. A magyar válogatott labdarúgó a 75. percben csereként lépett pályára, amikor a Galata már 3–1-re vezetett – emelte ki a Magyar Távirati Iroda.

A 27 éves futballista a Freiburgtól igazolt a török klubhoz, amely hatmillió eurót fizet érte négy részletben, négy év alatt a német egyesületnek.

A Galatasaray hat fordulót követően hibátlan mérleggel, húsz lőtt és mindössze öt kapott góllal vezeti a török élvonalbeli labdarúgó-bajnokság tabelláját. A Fener a mostani vereségével együtt is a második helyen áll – ám már öt pont a lemaradása városi riválisához képest.

Forrás: index.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow