Hozzávalók: – 8 db hosszúkás paprika -1 teáskanál kömény -1 teáskanál csípős pirospaprika -1 teáskanál pirospaprika -1 csokor petrezselyem -1 közepes fej vöröshagyma -4 paradicsom -1/2 kg darált bárányhús. -só -pide -lapos nyársak
Pásztorkebab /Çoban kebabı/
Török lakodalmas szokások – Bartha Júlia

TÖRÖK-OROSZ HÁBORÚ 1768-1774
Alig zárult le a hétéves háború, már 1763-ban újabb trón megürültével újabb „örökösödési” küzdelem indult meg, és vonta maga után a következő háborút. Az év október 5-én elhúnyt ugyanis az a III. Ágost lengyel király, aki ll. Frigyes Ágost néven szász választófejedelem is volt.
MAKKAI László: Török Bethlen és Mohamedán Gábor
„Türckischer Bethlehem und Mohamedanischer Gabor” címen jelent meg egy Habsburg-párti röpirat Bethlen 1619–21. évi hadjárata alkalmából, azzal a céllal, hogy az európai közvélemény előtt befeketítse a „keresztény” császárra „pogány” segítséggel támadó erdélyi fejedelmet.
PERJÉS Géza: Az európai hadszervezet
A felszabadító háború egyik legszembetűnőbb jelensége a török seregek sorozatos csatavesztése. Mivel fegyverzetét és felszerelését tekintve a török hadsereg semmivel sem maradt el az európaiaktól, ugyanakkor létszáma jelentősen nagyobb volt, a jelenség érthetetlennek tűnhet és magyarázatra szorul.
A ráció I. Szulejmán háborúiban
A mohácsi katasztrófa sokk-hatása ötödfél század múltán is fájó seb nemzeti tudatunkon, s főként nemzeti büszkeségünkön. Költők, szépírók, tudósok százai vetik fel újból és újból a kérdést: miért kellett a „nagy volt hajdan a magyar” nemzetnek egyetlen csatában századokra eljátszani önálló államiságát.
MAGYAR FERENCESEK A HÓDOLTSÁGBAN : A magyar ferencesek hódoltsági történetének forrásproblémái: történeti konstrukció mítosz és realitás között
A magyar ferencesség kora újkori történetét vizsgáló kutatónak számos, a forrásviszonyok szűkössége és a források utólagos retorikus konstrukciója által támasztott nehézséggel kell megküzdenie.
A magyar társadalom élete az oszmán uralom idején
Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997. A neves történész könyve új szemszögből közelíti meg Magyarország és ezen belül elsősorban a hódoltság 16–17. századi történelmének máig vitás kérdéseit, új feltevéseket és alternatívákat kínál a megoldásra váró problémák felgöngyölítéséhez.
I. Miklós külpolitikája
N. Sz. Kinjapina, jelen tanulmány szerzője, kiváló orosz történész, a neve nem ismeretlen az Oroszország története iránt érdeklődők előtt. Kutatási területe a XIX. századi orosz külpolitika, számos monográfiában és tanulmányban publikálta eredményeit, valamint több, a korszak diplomáciai iratait tartalmazó forráskiadvány megjelentetésében közreműködött.