Az 1877-78-as orosz-török háborúban (65. térkép) semleges Görögország 1878 februárjában bevonul Tesszáliába, azonban a fegyverszünettel lélegzetvételnyi időhöz jutó Porta fenyegetésére a csapatait kivonja. A san-stefanói béke (66. térkép) nem juttat területet Görögországnak, az azt revideáló berlini kongresszus (1878. júl. 13.) viszont – elsősorban Anglia támogatására – neki ítéli Tesszáliát.

1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban.

Az évről évre folytatott feltárásoknak hála, mind több adatot sikerül összegyűjteni Zalavár-Várszigetről, amely a 9. században meghatározó hatalmi központja volt a Kárpát-medencének” – mondta el a helyszínen a műemlékem.hu-nak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész.

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erôdítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ô birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el.