Kényszerleszállást hajtott végre egy EasyJet-járat Frankfurtban, mert egy utas a fejébe vette, hogy bomba van a gépen

Az EasyJet vasárnap Manchesterbe tartó járata kényszerleszállást hajtott végre, miután egy utas bombáról kezdett kiabálni a fedélzeten – írja a brit Express.
A Törökországból Manchesterbe tartó járat a jelentések szerint május 25-én, vasárnap kora reggel a németországi Frankfurtban hajtott végre leszállást, miután a fedélzeten káoszt okozott egy nő. A törökországi Dalamanból helyi idő szerint éjfélkor induló járat a jelentések szerint hajnali fél három körül szállt le Frankfurtban, és a mentőszolgálat nem sokkal később szállt fel a gépre.
Egy szemtanú szerint a nő bombáról kiabált, aztán megpróbálta előszedni a mentőmellényeket és az oxigénmaszkokat. „Miután a repülőgép felszállt, a nő elkezdett fel-alá rohangálni, és kiabált, hogy le fogunk zuhanni, és hogy bomba van a gépen” – mondta. Ezután a nő elkezdte a vészkijáratot is feszegetni.
Állítólag három férfi kellett ahhoz, hogy elrángassák a kijárattól.
„Ezután az utaskísérő személyzet a gép hátsó részébe vitte, és szóltak, hogy a gép kényszerleszállást hajt végre” – tette hozzá az EasyJet utasa.
Az utasok az éjszaka közepén landoltak Frankfurtban, de csak hajnali 5 órakor szállhattak ki. A repülőtéri szabályozások miatt ráadásul csak órákkal később indulhattak tovább az eredeti célállomás felé. A németországi hatóságok bevonásával vizsgálat indult az incidens miatt.
Forrás: telex.hu
A türkök nyomában: egy 6. századi érme átírhatja a korai török történelmet

Az Üzbegisztánban talált érme nem csupán az egyik legrégebbi „türk” feliratot rejti – a korai török állam és társadalom komplexitásáról is új képet rajzol fel.
Egy apró aranypénz a föld alatt, s egy óriási lépés a történelem újraértelmezésében. A Taskent közelében talált 6. századi érme – a „türk” név legrégebbi ismert írásos említése – új fényt vet a Nyugati Göktürk Kaganátus gazdaságára, társadalmára és identitására. A kutatást Gajbulla Babajarov üzbég régész vezette.
A nyugati göktürkök árnyékában
A felfedezés hátterében a 6. századi Nyugati Göktürk Kaganátus áll, amely a keletivel együtt a Közép-Ázsiában formálódó első török államalakulatok egyike volt. Fénykorában a mai Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína nyugati területein terjeszkedett, stratégiai jelentőséggel bírva a Selyemút mentén.
A birodalom központi figurája Isztemi kagán volt, akinek leszármazottai uralhatták a most feltárt Fergana térséget – egy termékeny és sűrűn lakott, három ország (Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) határvidékén elterülő régiót. A frissen előkerült pénzérme erre az időszakra, 580 és 610 közé datálható.
Egy érme, amely megelőzi az orhoni feliratokat
A lelet jelentőségét az adja, hogy az érmén a „twrk x’γ’n” szöveg olvasható, szogd írással, amelyet „türk kagánként” értelmeznek. Ez a felirat legalább másfél évszázaddal korábbi, mint a korábban legősibbnek tartott, mongóliai Orhon-völgyből származó 8. századi sztélék.
Gajbulla Babajarov szerint ezzel az érme a „türk” név dokumentált történetét 150 évvel tolja vissza. Az éremverés technikája, súlya, ikonográfiája és fémösszetétele is mind a Nyugati Göktürk Kaganátus idejére jellemző jegyeket hordozza.
Forrás: magyarnemzet.hu
Tarik Demirkan: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal + videó
A türk országok szerepe Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú, ha olcsó energiát szeretnénk, ahhoz barátok kellenek, nem ellenségek.