Törökország és a szőnyegek – I. Történeti áttekintés

Turistaként többnyire egy vagy több szuvenírrel térünk haza nyaralásából, hogy ezzel is emlékezzünk az adott országban töltött vakációra. A török ajándékok közül a legnépszerűbb a Turkish delight (egyfajta török édesség) és a nazar boncuk (török amulett), de vannak olyanok, akik török szőnyeget vásárolnak, ami több mint szuvenír, mert ez az ország kulturális örökségének része.

A szőtt, csomózás nélküli (törökül: kilim) és a csomózott szőnyeg (törökül: halı) a legtöbb török otthonban megtalálható használati tárgy. Ez a szokás még a nomád törzsek idejéből származik, amikor a szőnyegkészítés a megélhetés egyik kulcsfontosságú eleme volt. Ők készítették a kilimeket, ezért ezt a szőnyegfajtát nomád szőnyegnek is nevezzük.

A legkorábbi szőnyegek  nagy valószínűséggel Çatalhöyükben készültek i. e. 7000-ben, és még nagyon egyszerű szövésűek voltak. Ezután a szőnyegeket már csomózásos technikával szőtték. A tudósok szerint a szőnyegszövés a sztyeppékről származik, ahol a nomád törzsek éltek, ugyanis Közép-Ázsiában rendelkezésre álltak olyan földterületek, ahol juhokat tenyészthettek, és a régió éghajlata is megfelelő volt.

az ún. Pazirik szőnyeg

A kézi szövésű szőnyegek történetében ismert legrégebbi darab jelenleg Oroszországban, Szentpéterváron az Ermitázsban van kiállítva. Ez egy fantasztikus altáj szőnyeg, melyet 1949-ben Szergej Rudenko orosz régész fedezett fel az Altáj-hegység Pazirik nevű részén, ezért hívják „Pazirik szőnyegnek”. Nagy valószínűséggel az i. e. 3. századból származik.

A tudósok, szakértők többsége úgy véli, hogy van kapcsolat az ókori török kultúra és ezen szőnyeg között. Szerintük a Pazirikban talált egyéb tárgyak is kapcsolatba hozhatók a törökökkel.

A Lonely Planet Guide szerint a legkorábbról fennmaradt kettős csomózású Gördesz-stílusú szőnyeg az i. e. 4. és 1. század között készült.

Marco Polo utazási naplójában arról olvashatunk, hogy Konya, a szeldzsukok fővárosa volt a szőnyeggyártás központja a 13. században, valamint hogy a nomád törzsek szőnyegeket és kilimeket használtak sátraikban padlóburkolataként. Ezek a szőnyegek egyszerre szolgáltattak kényelmet, meleget és tették otthonossá a sátrat.

A Törökországban látott szőnyegekről így írt:

… és itt készítik a világ legszebb selymét és szőnyegeit, a legszebb színekkel.”

szeldzsuk szőnyeg

Doris Leslie Blau szőnyegkereskedő szerint gyakran anatóliai néven említik Törökországban azokat a szőnyegeket, amelyek a 13. századból valók és a szeldzsukok közreműködésével kerültek Közép-Ázsiába. A néhány ismert legrégebbi példány közül fennmaradt 18 darabon szereplő stilizált virág- és geometriai motívumok több alapszínben is megjelennek, és ezeket Sivasban, Kayseriben és Konyában szőtték.

állatmotívumos szőnyeg a 11-13. századból

A szőnyegszövés művészete, amely a szeldzsukokkal kezdődött, az oszmán törökökkel folytatódott. A szeldzsuk törökök után, de még az oszmánok előtt, a 14. században volt egy átmeneti időszak, amikor megjelentek az állatmotívumok a szőnyegeken. Bár ezek közül nagyon kevés létezik már manapság, azért a híres olasz, francia és holland festők festményein még láthatóak. Az ezen szőnyegeken található állatminták miatt ezeket „állatos szőnyegeknek” hívják.

A 15. században, a Timurida és a Szafavida dinasztiák idején a török művészek virág- és kínai motívumokat kezdtek alkalmazni a kerámiákon és a textíliákon, majd a szőnyegeknél is. Ezek a minták főként az imaszőnyegekre jellemzőek.

Később egyre több állatmotívum jelent meg a szőnyegeken.

Holbein szőnyeg

Ebben az időben ezeket a motívumokat már geometriai mintákkal is kombinálták, így jött létre a szőnyegek egy új csoportja. Ezeket a szőnyegeket „Holbein szőnyegeknek” hívjuk, mert Hans Holbein német festő festményein láthatóak. Mivel ilyen szőnyegek nem maradtak fenn az utókor számára, így a kutatók munkájukat a festményeken található szőnyegek alapján végzik. Olyan híres festők képein találkozhatunk ezzel a fajta szőnyeggel, mint Lotto, Memling, Carlo Crivelli, Rafaellino de Gardo, B.Van Orley, Carpaccio, Jaume Huguet.

Ebben a században a törökországi Bergama és Uşak váltak Nyugat-Anatólia fontos szövőközpontjaivá.

palotaszőnyeg a 16. századból

A 16. század volt az anatóliai szőnyegszövés második sikeres időszakának kezdete. Ezen időszak szőnyegeit klasszikus oszmán szőnyegeknek vagy „palotaszőnyegeknek” hívják, mert a palota művészei határozták meg a mintát és a színeket, majd elküldték a szövőközpontokba. Ez a módszer hasonló volt az abban az időszakban alkalmazott kerámiacsempék gyártásához.

A szerteágazó ágakból, levelekből és virágokból, például tulipánból, szegfűből és jácintból álló csavart minták adják a szőnyegek fő vonalát. Ezt a stílust más régiókban is alkalmazták, és ma is láthatóak a török szőnyegeken.

erdélyi szőnyeg

A 16., 17. és 18. században Gördesz, Kula, Mülasz, Ladik, Mucur, Kırşehir, Bandirma és Çanakkale lettek Uşak és Bergama mellett a legfontosabb szőnyegszövő központok. Ezen a területeken szőtt szőnyegeket „erdélyi szőnyegeknek” hívják, mert az erdélyi templomokban találtak ilyeneket.

A 19. században az oszmán nemesek a török szőnyegeket széles körben használták, ezekkel díszítették palotáikat és nyári rezidenciájukat. Az európai kapcsolatoknak köszönhetően a szőnyegek eljutottak nyugatra is, és a szőnyeggyártás falusi művészeti formából a kereskedelem fontos alapjává vált. Az első szőnyegszövő gyárat Hereke városában nyitották, mely az akkori főváros, Konstantinápoly (ma Isztambul) közelében található. Az itt szőtt szőnyegek világhírűek voltak.

Napjainkban a világ legszebb selyemszőnyegeit még mindig itt szövik.

anatóliai szőnyeg a 18. századból

Az anatóliai szőnyegek szövésének történetét az ország politikai és társadalmi történetének összefüggésében kell megérteni. Anatólia olyan ókori civilizációk otthona volt, mint a hettiták, a frígek, az asszírok, a perzsák, az örmények, a görögök és a bizánciak. Byzantiumot (ma Isztambul) az i. e. 7. században alapították a görögök, és i. e. 303-ban építette újjá római városként I. Constantinus római császár. A szőnyegszövés valószínűleg már Anatóliában ismert volt ebben az időben, de ma nem ismertek olyan szőnyegek, amelyek ebből a korból származnának. 1071-ben a szeldzsuk Alp Arslan szultán Manzikertnél legyőzte IV. Romanosz bizánci császárt, ezzel kezdetét vette a szeldzsukok uralkodása.

A sorozat következő részében a szőnyegszövéssel, a szőnyegek fajtáival ismertetem meg az olvasókat. Tartsanak velem akkor is!

Forrás: All about Turkey, Wikipedia, Facts and Details, Turkish Culture, Turkey Homes

Kollár Kata – Türkinfo


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here