Brutális, közel 50 százalékos a januári török infláció

Törökországban az éves infláció húszéves csúcsra, 48,69 százalékra emelkedett januárban.

Törökországban az éves infláció 48,69 százalékra emelkedett januárban, miután a nyolcadik egymást követő hónapja gyorsul. A most mért infláció 2002 áprilisa óta a legmagasabb érték, és meghaladja a 46,68 százalékos piaci előrejelzést, valamint a decemberben mért 36,08 százalékos áremelkedést is. Egy évvel korábban jóval alacsonyabb, 14,91 százalékos volt a ráta. A legnagyobb mértékben, 68,9 százalékkal a közlekedési árak növekedtek, ezt követik az élelmiszerek és alkoholmentes italok 55,6 százalékos drágulása, valamint a lakberendezési és háztartási eszközök árának 54,53 százalékos emelkedése. Havi szinten a fogyasztói árak 11,1 százalékkal emelkedtek.

A török jegybank január 20-án tartott idei első ülésén az infláció enyhítése érdekében szüneteltette unortodox enyhítési ciklusát, és 14 százalékon hagyta az egyhetes irányadó kamatlábat. Recep Tayyip Erdoğan gazdaságösztönző elképzeléseit követve a török jegybank – az általánosan elfogadott gazdasági nézetekkel szembemenve és más jegybankok szigorítás felé tett lépéseivel ellentétben – tavaly szeptember óta 500 bázisponttal csökkentette a kamatlábakat, rekordalacsony szintre küldve a líra árfolyamát, amely egy év alatt elvesztette értékének közel 50 százalékát, emellett jelentős nyomást helyezett a fogyasztói árakra. A központi bank közölte, hogy figyelemmel kíséri a közelmúltbeli monetáris változtatások hatását, és prioritásként kezeli a líra árfolyamát, ennek érdekében pedig felülvizsgálja monetáris politikai keretrendszerét. A jegybanki döntéshozók arra számítottak, hogy a bázis változása miatt az infláció értéke csökkenni fog az idei első hónapokban, ez azonban mint látható, januárban még nem történt meg.

Recep Tayyip Erdogan korábban azért gyakorolt nyomást a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében, hogy az olcsó hitelek és a pénzbőség további gazdasági növekedést generáljon, amivel a 2023-as választásokon való esélyeit erősítené. Erdogan két és fél év alatt három jegybankelnököt menesztett, december elején pedig lemondott Lütfi Elvan pénzügyminisztert is, akit – az elnök unortodox monetáris politikáját támogató – Nureddin Nebati váltott a poszton. Noha Törökország azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a járvány 2020-as időszakát, 1,8 százalékkal növekedve, és 2021-ben is 9,5 százalékot bővült a gazdaság, ennek ellenére az elemzők többsége a kamatcsökkentéseket a gazdasági növekedésre nézve is kontraproduktívnak látta, az összeomló török deviza, leapadó devizatartalékok, és az egekbe emelkedő infláció miatt. Ha inflációs környezetben csökkentjük az irányadó kamatlábat, úgy az inflációnál alacsonyabb hitelkamatok egy ideig élénkítik a gazdaságot, egy ponton túl viszont olyan mértékben növekednek a kockázatok, ami miatt a fegyver visszafelé sülhet el, miként ez a januári inflációs adatokon is tetten érhető.

Forrás: www.vg.hu