„Bakancslistás” helyek Törökországban

Valószínű mindenkinek van egy „bakancslistája” azokról a helyekről, ahova el szeretne jutni még életében. A turizmussal foglalkozó újságok, honlapok tele vannak olyan összeállításokkal, cikkekkel, amelyek relatív csoportosításokat mutatnak be, hiszen minden embernek más az érdeklődési köre, mindenkinek más tetszik.

Februárban lesz négy éve, hogy először Törökországban jártam, már akkor „beleszerettem”, megfogott az ország atmoszférája, szépsége és az emberek kedvessége. Akkor megfogadtam, hogy amint lehetőségem lesz rá, újra ellátogatok ide. Össze is állítottam a magam „bakancslistáját”, a következőkben ezt szeretném megismertetni az olvasókkal. A lista elkészítése óta már több helyszínén is jártam és remélem, hogy hamarosan a maradékot is megnézhetem.

Antalya

Kulturális és történelmi érdekességei mellett ez a tengerparti város kivételesen szép környezetével is vonzza az utazókat.

Antalyában járva kötelező látnivaló Kaleiçi, azaz Antalya óvárosa. Ez a belső, védett kerület volt a mai Antalya magja, amelyből egy nyüzsgő turistaparadicsom alakult. Itt található a város jelképe a Yivli Minaret. A Hıdırlık Kulesi (torony) talán a legeredetibb építmény: világítótoronyként emelték a második században. A Kesik Minareten (csonka minaret) jól láthatók a római, a bizánci, a szeldzsuk és oszmán kori, sorozatos átépítések nyomai. Amikor Hadrianus császár i. sz. 130-ban a városba látogatott, a tiszteletére gyönyörűen díszített, három boltívű kaput építettek a városfalba. A kikötő közelében a két torony szegélyezte kapu, és a városfal egyes részei ma is állnak. A Kalekapısı téren álló óratorony szintén része volt az óváros erődítményének.

Epheszosz

Epheszosz volt Róma után a második legfontosabb város az i.e. 1. században. A területen zajlott ásatások eredményeiből tudjuk, hogy a napjainkban is látható megmaradt épületek ebből a korból származnak, így a Celsus könyvtár, Hadrianus temploma és az Odeon is. Az ókori város területén található Szűz Mária templom a keresztények számára rendkívül fontos zarándokhely, mert ez volt az első, amelyet Szűz Máriának szenteltek. Szűz Mária feltételezett háza egy majdnem teljesen újjáépített kápolna pedig nem messze Epheszosz romjaitól, a Koressos-hegyen található. A hagyomány szerint Szűz Mária Krisztus halála után i.sz. 37-től i.sz. 48-ig ebben a házban élt. Egyesek szerint Epheszoszban is temették el.

Pamukkale

Törökország dél-nyugati részén található ez a természeti csoda, mely az UNESCO Világörökségének része. A 14.000 évvel ezelőtt keletkezett geológiai képződmény nevét a hófehér mészkőmedencékről kapta, melyek különböző alakzatokat öltve fodrozódnak a hegyoldalon.

A legenda szerint II. Euménosz pergamoni király lánya váratlanul megbetegedett, és a tudós doktorok nem találták baját. A király jutalmat ajánlott annak, aki meggyógyítja. Egyszer felbukkant egy idős orvos, aki azt javasolta a királynak, vitesse leányát a közeli hegyre, ahol gyógyító erejű forrás fakad, a leány vegyen fürdőt és igyon a vízből. Miután a király lánya valóban meggyógyult, várost építtetett a helyre fürdőkkel. A város neve Hierapolisz lett, „Szent Város”, ahol többek között a Római Birodalom uralkodói is megfordultak.

Hierapoliszban találjuk Kleopátra fürdőjét, melyben a legenda szerint maga az egyiptomi királynő fürdőzött. A forrás fölé épült, márványkővel kirakott ősi uszodában a látogatók is megmártózhatnak. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai is.

Bursa

A Márvány-tengeren túl, Isztambultól délre fekszik Bursa. Az Oszmán Birodalom első fővárosa volt az 1200-1300-as évek fordulóján. A két alapító szultán, Orhan és Oszmán sírja is itt található. A város büszkesége, hogy egész Törökországban itt található a legtöbb mecset.

A látnivalók közül említést érdemel az Ulu Camii (Nagy Mecset) Bursa legnagyobb mecsete, a korai oszmán építészet egyik kiváló példája. 1396–1400 között Ali Necar építette I. Bajazid szultán parancsára, valamint a Yesil kerületben álló Yesil Camii, vagyis a Zöld Mecset, melyet I. Mehmed szultán uralkodása alatt építettek. Kertjében áll Yesil türbéje, ahol I. Mehmed sírja található.


Isztambul

Ha Isztambulról beszélünk a legtöbbünknek a Kék mecset, a Hagia Szophia székesegyház vagy a Topkapi Palota jut elsőként eszébe. Azonban a város rengeteg látnivalója közül ezeken kívül feltétlenül látni kell még a Galata tornyot, mely 1348-ban készült el, de azóta többször átalakították. A legenda szerint 1638-ban Hezarfen Ahmed Cselebi mesterséges szárnyakkal felszerelkezve a torony tetejéről leugorva tett kísérletet a repülésre. Belsejében étterem működik és a panorámáért érdemes felmenni a tetejére is.

A Dolmabachce Palotát, melynek építését 1842-ben kezdték el és 1853-as befejezése után az birodalom alapja, egyúttal a szultán rezidenciája is lett. Ezt a szerepét egészen 1922-ig betöltötte. A Török Köztársaság kikiáltása után sem vesztette el fontosságát. Az első elnök, Mustafa Kemal Atatürk is itt élt és 1938-ban falai között hunyt el.

Valamint a Bazilika Ciszternát (Elsüllyedt Palota), mely egy földalatti csoda, egyike Isztambul kevés megmaradt bizánci emlékének. A hatalmas oszlopok, a titokzatos légkör olyan hatást kelt, mintha egy úszó palotában járnánk, de valójában ez egy óriási víztározó.

Konya

Konya a kora középkori Szeldzsuk Birodalom egykori fővárosa, amely ma sok hívő török zarándokhelye. Itt található Mevlana sírja. Érdemes meglátogatni a híres Mevlana Kolostort is, ahol a táncoló dervisek rendjét alapították, és amely ma az Iszlám Művészet Múzeumának ad otthont.

Kappadókia

Ez az a hely, melynek láttán eláll az ember szava. A Göreme-völgyben szinte holdbéli táj tárul elénk, melyeket az erózió alakított ki (Tündérkémények). A 4. században szerzetesek éltek itt, akiknek barlangtemplomaiban még ma is láthatók a freskók. A 6. századtól kezdve földalatti városokat (Kaymakli és Derinkuyu) alakítottak ki a területen, melyek a korai keresztények számára elsősorban menedékként szolgáltak az arab támadások elől. Érdemes még ellátogatni Avanosba, mely a fazekasságáról híres, valamint az Uchisar sziklaerődhöz és az Ihlara-völgybe is.

Nemrut-hegy

Az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő Nemrut-hegy egyedülálló természeti kincs. Az itt található sírdomb magába foglalja Kommagéné uralkodójának, I. Antiokhosznak a sírját, valamint több kolosszális méretű szobrot is. Ezek a szobrok feltehetően az i.e. 1. században kerültek a királyi sír mellé. A világ legnagyobb szabadtéri múzeuma Adıyaman tartomány Kahta városa mellett helyezkedik el. Az itt található 10 méter magas szobrok és az ókori Komagéné szentély biztos, hogy mindenkit ámulatba ejt.


Gaziantep

A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai Múzeumban lehet megtekinteni. A tartomány Nizip körzetétől 10 km-re keletre, az Eufrátesz folyó partján fekszik Zeugma ókori romvárosa. A Zeugmában talált mozaikoknak gyűjteményét a Gaziantep Régészeti Múzeum részeként működő Mozaik Múzeumban lehet megnézni, ahol több ezer négyzetméteren vannak kiállítva a jó állapotban megmaradt leleteket. Szinte eredeti formájukban láthatók római villák padlózatai, freskók, szökőkutak, szobrok, melyek az ősi város leggazdagabb lakóinak otthonait díszítették.

Aszpendosz

Görög mondák szerint a várost az argoszi gyarmatosítók alapították a trójai háború után a i.e. 2. évezredben. A római kori virágzó városi életről tanúskodnak az itt talált építészeti emlékek, maradványok. Történelmi és építészeti emlékei közül mindenképpen érdemes felkeresni az antik színházat, mely egyes szakértők szerint ez a világ legkifogástalanabb állapotban fennmaradt antik színháza, amelynek architektúrája és akusztikája egyaránt kiemelkedő.

Látható itt még egy római kori vízvezeték melynek feladata a citadella és a környező város ivóvízzel való ellátása volt. Az építmény igen hosszú szakaszokon épen maradt. Aszpendosz romjaitól keletre, a tengerparti autósztrádáról bekötőúton érhető el a ma is használatban levő boltozott híd.

A listát persze még hosszasan lehetne folytatni, ha valakinek van kedve hozzá, tegye meg nyugodtan.

Kollár Kata – Türkinfo