![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Október 6-a hagyományos nemzeti gyásznapunk. Az a nap, amikor 1849-ben, Aradon a vár mellett a szabadságharcos magyar honvédség 12 tábornokát (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy ezredesét (Lázár Vilmos) akasztatta fel az osztrák parancsnokság. Velük egy időben sortűzzel végezték ki Pesten, az Újépület udvarán Batthyány Lajost, első felelős miniszterelnökünket.
Október 10-én, ugyanitt, ugyancsak kivégzőosztag előtt halt mártírhalált Csány László kormánybiztos, október 20-án őt a magyar szabadságharc további három tisztje, Mieczysław Woroniecki és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville lengyel főnemesek, és magyar honvédtisztek, valamint Peter Giron porosz tiszt, a honvédség német légiójának parancsnoka lelték így halálukat. (Őket október 24-én Perényi Zsigmondnak, a felsőház másodelnökének kivégzése követte).
Sokan éppen emiatt a biztos halál elől, az 1849 augusztusi világosi fegyverletétel után emigrációba vonultak. A legismertebb, és talán iskolában is leginkább felidézett politikai menekültünk ebből a szempontból a „kormányzói” rangra is emelkedett Kossuth Lajos, ő torinói lakhelye után a „turini remete” eposzi jelzőt kapta meg az utókortól.
Azonban ő is csak kalandos úton, hamis angol útlevéllel és évek múltán jutott el olasz földre, és az 1850-es évek elején még az anatóliai Kütahyában, tehát oszmán földön lakott ő is.
Görgei Artúr tábornokot eredetileg ugyancsak ki akarták végezni a többiekkel. A magyar haderő legendás, ám később a fegyverletétellel megvádolt vezére viszont ősszel saját maga ajánlotta fel fejét báró Julius von Haynau táborszernagynak, a császári seregek vezetőjének, éppen abból az okból, hogy cserébe az aradi 13 megmenekülhessen. Ez az akció Görgeinek nem sikerült, azonban a cári seregek egyik vezetője, Paszkievics parancsot kapott I. Miklós cártól, hogy mindenképpen kímélje meg. A cár ugyanis az udvarban informálódhatott arról, hogy Görgei vegyészként a szentpétervári katonai akadémián is oktatta a leendő tüzéreket, ezért mindenképpen szerette volna I. Ferenc Józseftől „elkérni” a foglyot. Ebből a célból Görgeit végül Aradról Nagyváradra szállítva különítették el, így élte túl a megtorlást is.
Vannak azonban, nem is kis számban és nem is ismeretlen nevek, akik I. Rákóczi Ferenc másfél évszázaddal azelőtti sorsához hasonlóan csak az Oszmán Birodalomban kaptak politikai menedékjogot. Selim Deringilnek az isztambuli Boğaziçi Egyetem és a Libanoni Amerikai Egyetem történészének 2011-es, Pajkossy Gábor fordításában megjelent tanulmánya részletesen be is mutatja sorsukat a háború után.
Forrás: merce.hu