Kilenc pontban Törökország: A szemmel verés vagy átok, azaz a nazar 9 pontban

A nazar szó arab eredetű, jelentése: tekintet, pillantás. Olyan embereket is leír, akik egy tekintettel is képesek kárt okozni vagy rontást hozni, és ezek az emberek – a hit szerint – jellemzően kék szeműek.

A népnyelv számtalan kifejezést alkalmaz arra, hogy kifejezze, ami a károsultat érte: nazar değmek – rontás/átok érte, nazara gelmek – rájött a rontás, nazara uğramak – elérte a rontás, göze gelmek – szem elé kerülni, göze uğramak – szem elé érni, göz değmek – elérte a szem, kem göz – gonosz szem. Ártás szórható szemmel, vagyis tekintettel, de akár szóval is.

A hiedelem szerint az átok leginkább azokat sújthatja, akire valami miatt irigyek lehetnek, azaz: a szépeket és ámulatot kiváltókat, az okosokat és tehetséges tanulókat, a mesterségüket kiválóan űző sikereseket, az új autót vagy házat vásárlókat, a boldog párokat, azokat, akiknek termőföldjük, szőlészetük vagy kertjük különösen termékeny, a jól tejelő teheneket.

Cikkünk forrásául szolgáló tanulmány 24 – Törökország különböző tájairól származó – asszony története alapján állt össze. Igyekszünk elbeszéléseik közül egy-egyet bemutatni.

„15 tehenünk volt. Ezek közül egy különösen szép, nagy testű és jól tejelő volt. Az anyósom sógora látta az állatot és azt monda: »milyen szép tehén ez«, és közben elé körtét öntött, hogy megegye azt. Miközben a tehén ette a körtéket, az egyik a torkára szaladt és ott a helyszínen megfulladt. A tehenünket elérte a sógor átka” – mondta Gülay Hiçyakmazer malatyai háziasszony.

Senki nem akarja, hogy ilyen rosszakarói legyenek. Így legjobb elkerülni azt.

Elég egy kicsit az interneten böngészni, és jobbnál jobb tanácsokat találhatunk, mit tehetünk megelőzésképpen. Van, aki spirituális, van, aki a hit és vallás oldaláról közelíti meg.

Az első és legfontosabb: ne félj az ártástól! Ha folyamatosan félelemben élsz, akkor az energiaszinted lecsökken, nem tudsz védekezni. Energiaszintünket, vagyis védekezési szintünket, úgy lehet erősíteni például, ha pozitív gondolatokkal fejünkben sétálunk az esőben.

Ennek eredete a múltba nyúlik vissza: a muszlim hit szerint különösen jó hatással van az emberre az áprilisi eső. A Rumî naptár szerinti – azaz április 14. és május 14. közötti – esőt hívják áprilisi esőnek, melynek hatása nem csak az ártás ellen véd, hanem az egészségmegőrzésben is segít. Vagy meg kell mosni a testet az összegyűjtött esővízben vagy alaposan meg kell ázni az esőben sétálgatva. Az áprilisi eső erejének egyébként tudományos magyarázata is van: állítólag ennek az esőnek nagyon magas a vastartalma.

Ha tárgyakat szeretnének használni a balsors ellen – helyzettől és tájegységtől függően – számtalan lehetőségünk van.

Az egész kultúrkörben elterjedt az ún. nazar boncuğu, melyről már a Türkinfó is részletesen írt, sőt azt a falut is bemutattuk már, ahol rengeteg műhely működik, és önti magából az amuletteket. Ez biztosan nagyon sok olvasónak ismerős, akár vásárolt is már belőle törökországi látogatása során.

Olvashattak továbbá a kéz szimbólumáról, nevezetesen Hamza vagy Fatima kezéről, mely szintén nagyon elterjedt, sőt jelent már meg írás a muszkáról is.

Most megemlítünk néhány kevésbé ismert, egyes régiókban használt tárgyat.

Tokat városban a kapukra, az autókra, esetleg még állatok nyakába is ló- vagy szamárpatkót akasztanak.

Gaziantep, Kahramanmaraş, Elazığ és Mersin településeken gyakori a ház kertjében vagy szőlőskertekben elhelyezett teknőspáncél.

Mersin, Hatay és Diyarbakır környékén a termőföldeken és kertekben ló, szamár, tehén vagy kecskekoponyával találkozhatunk.

Mersinben gyakori az ajtó mellé kifüggesztett kosszarv. Diyarbakırban az állatok nyakába kolompot akasztanak, hogy megvédjék őket.

Nagyon sokszor alkalmazzák a középen lyukas követ is védelmi eszközként. Mersinben egy szíjra fűzve nyakban hordják, Gaziantepben és Kahramanmaraşban – különösen új ház esetében – a ház elé akasztják.

Átokűző lehet még a higany, melyet Çukurova területén az emberek magukkal hordanak egy üvegben. Mikor szemmel verés éri őket, az magától elpattan és ezzel feloldották az átkot.

Adana, Mersin, Hatay és Mardin területén gyakori, hogy – időnként kék gyöngyökkel díszített – tojáshéjat tesznek a növények szárára, így védve a fákat, virágokat az ártó szemektől.

Mindennapos dolog a szavakkal való védekezés is. Ha valaki lát egy szép kisbabát, gyermeket, meg szokta őt dicsérni. A törökök válaszul azonnal rávágják: Maşallah – „Isten védje meg” vagy Nazar değmez inşallah – „Csak átok ne érje”. Így akarják elűzni az irigyeket.

Ha már a hitet is említettük: a rossz kívánságok ellen számtalan ima is létezik, melyeket szükség esetén, vagy akár naponta is elmondhatunk. Ezzel kapcsolatban a pontos szövegeket és szabályokat az érdeklődők megtalálhatják a témában járatosabb honlapokon.

Sokan a növények erejében hisznek. Nézzünk néhány példát, mit és hogyan kell alkalmazni a megelőzéshez!

Diyarbakırban tüskés növényekből álló csokrot függesztenek a falra. Çorumban egy maréknyi kerti katicavirágmagot (çörek otu) hordanak a zsebükben.

Adanában egy bizonyos karaçalı (Fructus Poliuri) nevű virágnak, olajfűz ágának és fokhagymának a keverékét textilbe csomagolják és magukkal hordják.

A már említett ezüstfa vagy olajfűzfa (latinul: Elaeagnus törökül: iğde) ága, gyümölcse több tájékon is átokűzőként működik. Kahramanmaraşban a fa ágát levágják, szalagokkal díszítik és a megvédendő növényre akasztják, vagy a gyermek ruhájára tűzik. Osmaniye és Afyon környékén a magjából és ágából nyakláncot vagy karkötőt fűznek és úgy hordják.

Van néhány érdekesség, amikor az állatok ürülékét is bevetik, néha növényekkel keverve. Mardinban tüske, tű, cérna és állatürülék kerül a csomagba, kék amulettel egészítik ki és így függesztik a ház külső falára. Osmaniye környékén galambürüléket tesznek textilbe, és azt akasztják ki.

Mersinben só, hagyma- és fokhagymahéj, valamint tyúk ürüléke kerül egy textilbe, és ezt a csomagocskát hordják. Hatayban kicsit illatosabb a csomag: gyömbér, fokhagyma, hagyma és só a tartalma.

Saját magam is fedeztem fel olyan lelőhelyet – nevezetesen Alaçatı szombati piacán – ahol kifejezetten átok, szemmel verés és balszerencse elűzésre alkalmas növényeket árusítanak.

Mindannyiunk szeme fénye a gyermek, így őket különösen védeni kell az ártók ellen. Ráadásul a szemmel verést szenvedők statisztikája szerint a nőket több átok éri, mint a férfiakat, a gyermekkel szembeni rossz kívánság több, mint a nőkkel szembeni, így levezetve az egyenleget: a gyermekek a legveszélyezettebbek.

A törököknél senki nem szereti, ha egy rokon vagy idegen a gyermeküket nagyon dicséri, mert úgy hiszik, az rontást hoz a gyermekre. Így soha ne mondjuk egy kisbabára Törökországban, hogy milyen szép kislány vagy kisfiú, sőt ne dicsérjük a haját, szemét, okosságát sem! Ha mégis valami ilyesmit mondunk, azonnal tegyük hozzá a varázslatos Maşallah szót is!

„Egy szomszédunknak, Zehrának hosszú évek óta nem született gyermeke, majd egy gyönyörű és egészséges kislánya lett. Még a kórházban meglátogatta a sógornője, és a kislány nagyon tetszett neki, nagyon megszeretgette. A nő túláradó szeretetétől a gyermeket átok érte. Másnap, minden előzmény nélkül meghalt” – mesélte Nurcan Teker háziasszony Hatayból.

Az egész országban elterjedt szokás, hogy a kisebbeket, de akár a nagyobbacskákat is, úgy viszik ki az utcára vagy a parkba, hogy a ruhájukra egy maşallah feliratú, vagy kék amulettel díszített, ezüst- vagy aranytű van tűzve. Látogatók érkezésekor az egészen pici baba ruhájára is tűznek egyet, vagy akár maga a ruha mintája is ilyen.

Afyonban a még zöld, éretlen fügét gyűjtik be, 2-3 darabot kék amulettel kötnek össze és így tűzik a gyerek vállára.

Mersinben a gyerek arcát korommal, Gaziantepben hamuval kenik be, hogy csúnyának tűnjön.

Gyakran mondják el szakértők, hogy milyen biztos jelek mutatják, ha már elérte a rontás az embert. Különösen fontosnak tartják a jelek értelmezését gyermekek esetében, hiszen ők nem tudják elmondani, ha rosszul érzik magukat.

Kutatásaim során úgy láttam, hogy 5 nagyon biztos jelet emleget mindenki, leggyakrabban azonban 12 elemet tartalmaz a lista. Ha elolvassuk, akkor biztosak leszünk benne, hogy minket már vertek szemmel, mert kire ne lenne igaz ezek közül egy-kettő, vagy akár három dolog is?

• Hosszan tartó lehangoltság, szomorúság
• Gyors szívverés
• Szótlanság
• Indokolatlan sírás
• Kék foltok a comb belső részén
• A test bármely részén sötétbarna foltok
• Feledékenység, memóriavesztés
• Látható érdektelenség, elbambulás
• Koncentrációs képesség elvesztése
• Nem képes önmagát megvédeni
• Gyengeség
• Nem tud aludni vagy éppen túl sokat alszik

Trabzonból származik ez a módszer. Egy nagy fazekat vízzel töltünk meg és az érintett személy egy közeli nőrokona a tűzhelyből kiemelt parázsdarabokat dobál bele. Minden darabot megneveznek, felsorolva a gyanús személyeket. Bedobják, miközben ezt mondják: „Ha átkot szórt, süllyedjen el!”.

Ezután az a személy lesz, aki a szerencsétlenséget hozta, akinek a parazsa a leghangosabban sistereg és a legmélyebbre süllyed.

Szerencsére a rontás elhárítására is rengeteg módszer áll rendelkezésre. A leggyakoribb talán az ólomöntés, mely egyes források szerint 2.500 éves múltra tekint vissza. Szerte az országban művelik, igaz tájegységenként kissé eltérő módon. Én magam is részt vettem egy ilyen szertartáson vendégként.

A szertartást jellemzően egy ehhez értő asszony végzi, aki egy fém szedőkanálban vagy tálkában láng felett megolvasztja az ólmot. Eközben a szemmel veréssel sújtott személy letérdel vagy leül, fölé egy textilanyagot húznak ki a segítők. Az asszony a textil felett egyik kezében egy vizes edényt tart, abba önti a forró ólmot.

Az hirtelen – nagy durranással kísérve – lehűl és egy formát vesz fel. Ezekből a formákból (nagy, kicsi, vékony, vastag, egy nagy darab vagy sok apró) olvassák ki mi történt, esetleg azt is ki által. Háromszor ismétlik meg az eljárást. Ezután megmossa arcát ezzel a vízzel a „beteg”. Majd a vizet egy olyan helyre önti ki, ahol lábnyom nem érinti a földet.

Másik gyakori módszer a füstölés folyamata. Akár ember, akár állat is lehet, akit füstbe tesznek, vagy füstölővel mennek körülötte. Ez is amolyan tisztító eljárás. Egyes helyeken a füstbe száraz szegfűt, fekete szezámot, egyéb illatosító növényt vagy magot tesznek, néhol sót.

Egyes tájakon a sót hívják segítségül. Aydınban egy közeli nőrokon a markába veszi a sót, arra háromszor imát mond, majd háromszor körbe sétál az áldozat körül, ezután a tűzbe veti. Az hangokat kiadva ég el, ezzel űzi el az átkot.

Adana, Mersin, Osmaniye, Malatya és Diyarbakır környékén az átokkal sújtott személy ruhájából titokban elvesznek egy kis darabot, azt elégetik, annak füstjét kell szagolnia a gyógyuláshoz.

Sivasban, ha tudják ki okozta egy állat szenvedését, annak a tűzhelyéből parazsat lopnak, melyet vízbe dobnak, majd ezt a vizet itatják meg az állattal. Gaziantep, Malatya és Hatay városokban ugyanezt ember esetében is alkalmazzák.

Forrásunk egy kutatómunka eredményét publikáló cikk: Halk Kültüründe Nazar, Nazarlık İnancı ve Bunlara Bağlı Uygulamalar, Türklük Bilimi Araştırmaları (TÜBAR), S.15, ss.103-125. (2004) Szerző: Yard. Doç. Dr. Nilgün ÇIBLAK

Erdem Éva – Türkinfó