Földrengés Isztambulban: A rengést alig-alig néhány helyen lehetett Isztambulban érezni, azonban…

Hétvégén kisebb, 4.4-es erősségű földrengés volt Isztambul közelében, a Márvány-tenger alatt. A helyszín 50 km-nél is messzebb, és a tenger alatt több km mélyen volt.A rengést alig-alig néhány helyen lehetett Isztambulban érezni.
Törökország, és Isztambul földrengéses övezet. Évente több olyan kisebb rengés van, amit csak műszerekkel lehet mérni. Így ezek többsége nemhogy nem veszélyes, de meg sem érezhető.

Mindezek ellenére érdemes megismernünk, hogy miként viselkedjünk földrengés esetén.

Célszerű magatartási formák földrengés esetén
Törökország egész területe, de különösen Isztambul (a Márvány-tenger alatt húzódó törésvonal miatt) a történelem folyamán mindig is erős földrengéseknek volt színtere. A török szakértők szerint az elkövetkező 15-20 éven belül bármikor bekövetkezhet egy erős, a Richter skála szerinti 7-es, vagy annál erősebb földrengés. Ezért célszerűnek tartjuk tájékoztatni a Törökországba érkezőket, vagy itt lakó honfitársainkat arról, hogy mi a teendő földrengés esetén.
A földrengés a földkéreg és földfelszín viszonylag gyors, nagy erejű elmozdulása, amely a domborzat kisebb-nagyobb mértékű, általában maradandó elváltozását, és az épített, illetve a természetes környezetnek, a rengés erősségétől függő károsodását, vagy pusztulását okozza. A földrengés a katasztrófák egyik legpusztítóbb fajtája, az ellene való védekezés pedig nagyon nehéz.
A földrengés rendkívül gyakori jelenség, a világon naponta akár több tucat is előfordulhat, de ezek legtöbbjének erőssége annyira csekély, hogy csak műszerekkel érzékelhetőek, és semmilyen kárt nem okoznak. A föld felszínén rengések gyakorisága és erőssége nem egyenletes, vannak kifejezetten földrengésveszélyes térségek és olyanok is, ahol ez a fajta katasztrófa csak ritkán fordul elő.
(forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet www.foldrenges.hu)

Teendők földrengés veszélye esetén

Földrengés esetén a legnagyobb veszélyt a megsérülő épületek leomló falai, lezuhanó szerkezeti elemei jelentik. Ezért a legfontosabb teendő, az épületek mielőbbi elhagyása. Ne akarjunk mindenáron, azonnal kimenekülni! Ehhez meg kell várni a legcélszerűbb pillanatot, vagyis a rengések közötti szüneteket.
Amennyiben nem lehetséges az épület azonnali elhagyása, úgy valamilyen erősebb bútordarab (például ágy vagy asztal) alatt célszerű ideiglenes menedéket keresni. Ezzel megóvhatjuk magunkat a lehulló törmeléktől, a lezuhanó kisebb tárgyaktól.
Ha a helyiségben nincs olyan berendezési tárgy, amely védelmet nyújthat, célszerű a legvastagabb, legerősebb falakkal határolt sarokba kuporodni, és fejünket összefont karjainkkal, vagy több rétegben összehajtott ruhával (például kabát, pulóver) védhetjük.
Az előrengések általában rövid ideig (10-30 másodpercig) tartanak, és néhány perces, esetleg néhány tíz perces szünetekkel követik egymást. Ezen időszakot célszerű kihasználni a kimenekülésre.
Ha erre lehetőség van, célszerű a lakást áramtalanítani, és a nyílt lángot (például a gáztűzhelyen) kioltani. Ez néhány percnyi késedelmet okozhat, de megelőzhető a tűz kialakulása, amely az oltás nehézsége miatt hatalmas károkat okozhat.
Az épületből történő kimenekülés során senki ne kísérelje meg értékeinek, vagyontárgyainak kimentését. Ezek összegyűjtésével sok időt veszíthet és a különböző tárgyak akadályozhatják a mozgásban.
Hűvös idő esetén – ha erre lehetőség van – a kimenekülést megelőzően a legszükségesebb meleg felsőruházatot magunkhoz kell venni, ugyanis előfordulhat, hogy a földrengés elmúltáig akár több órát kell a szabadban tölteni.
Az épület elhagyása után célszerű a szabadban házaktól, épületektől, magas építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől távol elhelyezkedni. Ezek romosodás, összeomlás, eldőlés esetén veszélyt jelentenek a körülöttük tartózkodókra. A biztonságosnak tekinthető távolság megegyezik az adott tárgy legnagyobb magasságával.
A magas épületekből történő kimenekülés esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni, mivel ezek elhagyása hosszabb időt igényel. Alapszabály, hogy ilyen esetben soha nem szabad liftet használni. A felvonók befogadóképessége ugyanis korlátozott, és túlterhelésük további veszélyt okozhat, a rájuk való várakozással pedig sok időt veszíthetünk. A földrengés hatására az elektromos vezetékek megrongálódhatnak, a felvonók szerkezeti elemei deformálódhatnak, ami lehetetlenné teheti működésüket. Az ilyen körülmények között a liftben rekedt személyek kimentésére kevés az esély.
Azokból az épületekből, amelyekben sokan tartózkodnak, fokozott óvatossággal kell kimenekülni. Az épület elhagyásakor kerülni kell a torlódást és a pánikot, gyorsan, de soha nem futva kell közlekedni. A futó ember ugyanis könnyebben elveszíti egyensúlyát és aki ilyen helyzetben elesik, azt a tömeg könnyen agyontaposhatja.

Célszerű magatartási formák földrengés után
Leszakadt elektromos vezetékeket megérinteni, vagy megközelíteni nem szabad. A földdel érintkező, áram alatt lévő magasfeszültségű vezetékek közelében a talaj is vezeti az elektromosságot, és súlyos áramütést okozhat.
Kerülni kell azokat a helyeket, ahol tűz keletkezett. Ezekben az épületekben ugyanis tűzveszélyes, vagy robbanásveszélyes anyagok (gázpalack, festék oldószer stb.) lehetnek, illetve olyan anyagok, amelyek az égés során vagy hő hatására mérgező gőzöket és gázokat bocsátanak ki.
Az épületekben és az utcákon keletkezett tüzek oltásával senki
ne kísérletezzen. Ez a feladat megfelelő felkészültséget, gyakorlatot és felszerelést igényel, ezek híján kilátástalan és hiábavaló kockázatvállalás.
A közművek sérüléseinek helyét a lehetőségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek.
Az utcákon gyalogosan történő közlekedés esetén, ha azok mindkét oldalon egyformán beépítettek, célszerű középen haladni. Ezzel csökkenthető a megrongálódott épületek lezuhanó, leomló részei által okozott balesetek valószínűsége.
Földrengés esetén is célszerű kisebb csoportokban, de legalább kettesével közlekedni, így mód van arra, hogy szükség esetén egymás segítségére legyenek.
Kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat, mivel az emberek ilyen helyzetben hajlamosak a pánikra, és a viselkedésük kiszámíthatatlanná válhat. A rémült embertömeg elsodorhatja vagy eltaposhatja a közéjük került személyeket.
A földrengés sújtotta területről történő kimenekülés legbiztonságosabb módja, a gyalogosan történő közlekedés. A terület elhagyása esetenként megkísérelhető saját gépjárművel is, de számítani kell arra, hogy a járművet hátrahagyva, gyalogosan kell folytatni az utat, az utak rongálódása, az elhagyott járművek, és a zsúfoltság miatt.
A romok alá került személyek kimenekítésére csak abban az esetben célszerű vállalkozni, ha a törmelék eltávolítása kézi erővel, veszélytelenül végrehajtható. Amennyiben a romok eltávolítása, azok súlya vagy mérete miatt nem lehetséges, értesíteni kell a mentőerőket.
Könnyebb sérüléseket bárki elláthat, aki ismeri az elsősegélynyújtás alapvető szabályait. Súlyosabb esetekben csak az vállalkozzon a segélynyújtásra, aki alaposan ismeri az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A jó szándékú beavatkozás, szakértelem hiányában súlyosbíthatja a sérült állapotát vagy akár halálát is okozhatja.
Amennyiben vegyi anyagok kiáramlását észleljük, a legfontosabb a környék azonnali elhagyása. Ilyen esetben lehetőség szerint a szélirányra merőlegesen kell a területet elhagyni. Az orr és száj elé tartott többszörösen összehajtott ruhaanyag (ha lehetséges benedvesítve), csökkenti a vegyszerek gőzének, gázának, porának belégzését. A veszély helyszínét gyorsan, de soha nem futva kell elhagyni. Futás esetén megsokszorozódik a szervezet levegőszükséglete, és ezzel együtt a belélegzett vegyszer mennyisége is.
A földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerű, ha azt a hatóságok javasolják. A sérült épületeket, közműveket ismételt használatba vétel előtt szakemberrel felül kell vizsgáltatni, és a balesetek elhárítása céljából a legszükségesebb javításokat el kell végezni.

Forrás: http://isztambul.info/blog/2010/10/06/foldrenges-isztambulban/