Törökország világörökségei – Nemrut-hegy

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 1987.

Listán elfoglalt helye: 448.

Elhelyezkedése: Délkelet-anatóliai régió, Adıyaman

Kategória: kulturális örökség

Törökország délkeleti részén, Adıyaman tartomány Kahta körzetében található a 2134 méter magas Nemrut-hegy, melyet ma a világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként tartanak számon. Ahol ma kopár és kietlen sziklák állnak, ott 2000 évvel ezelőtt csillagászati és vallási szertartások zajlottak, ezek emlékét őrzik a perzsa és görög istenek (Héraklész, Zeusz, Ahura Mazdá, Apollón vagy Mithrász) több méter magas szobrainak maradványai.

1 of 5

A területet egy német mérnök, Karl Sester fedezte fel, aki fuvarozási útvonalakat tervezett a törököknek.

A görög és római időkben a Kommagéné Királyság területe a Taurusz-hegységtől az Eufráteszig tartott, magába foglalta a mai Adıyaman, Maraş és Gaziantep tartományokat.

A Kommagéné Királyságot i. e. 162-ben alapította I. Mithridatész Kallinikosz. A király a macedónokat, a perzsákat és a térségben élő más népeket fogta össze, hogy létre tudjon hozni egy erős, hatalommal bíró államot, amit Kommagénének nevezett el. A királyság I. Antiokhosz király uralkodása alatt élte fénykorát.

Több kommagéné felirat bizonyítja, hogy az ókori Anatólia legfontosabb istentiszteleti helye volt. Az írásos emlékek szerint Antiokhosz Teosz királyt is itt temették el.  Sírdombján hatalmas, 8-9 méter magas szobrok álltak, melyek magát az uralkodót, két oldalán pedig oroszlánokat és sasokat formáztak. Emellett különböző görög, örmény és iráni istenek szobrainak maradványai is láthatók. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa. Az egyik maradványon csillagok és bolygók találhatóak, melyek helyzetéből következtetni lehet az építés időpontjára, amit i. e. 62. július 7-re tesznek. Mindegyikre jellemző, hogy a fejüket eltávolították, így most a testek és a fejek egymástól távol hevernek a hegyoldalban. Valószínűleg szándékos rombolás következtében csonkították meg a szobrokat, ezt támasztja alá az is, hogy egytől egyik mindegyiknek hiányzik az orra, és nem is állították őket vissza eredeti helyükre.

1 of 2

A Nemrut-hegyet és szobrait 1838-ban Helmut Von Moltke porosz királyi százados, a szultán katonai tanácsadója írta le először, aki az oszmán hadsereggel több terepfelmérő utat tett a Taurusz-hegységbe. Az 1880-as években Moltke tábornagy két régészeti expedíciót küldött a helyszínre, az elsőt Otto Puchstein (1856–1911), a másodikat a Pergamon-oltárt korábban feltáró Carl Humann (1839–1986) vezetésével. A kutatások eredményét Humann 1883-ban részletesen publikálta. A síremléket feltárták, de Antiokhosz sírját nem találták meg. Mindezek ellenére továbbra is úgy tartja a hiedelem, hogy itt van eltemetve. A világ közvéleményének figyelmét a német Friedrich Karl Dörner (1911–1992) és az amerikai Theresa Goell (1901–1985) régészeti munkássága irányította a hegyre. (Goell asszony hamvait életében tett végakarata szerint 1985-ben a hegy tetején szórták szét.)

A híres szobrokon kívül érdemes még felkeresni Karakuş-hegyet, a Cendere-hidat és Arsameia ad Nymphaiost.

A Karakuş-hegy 12 km-re van Kahta városától, úgy tartják, hogy az itt található szobor I. Antiokhosz feleségéé lehetett. A szobrot négy oldalról oszlopok veszik körül, az egyiken egy római sas, egy másikon pedig egy medve látható, melyet Mithridatész király jelképének tartanak.

A Cendere-híd a Kahta-folyó mellékfolyója felett ível át, i. sz. 197-ben emelték Szeptimusz Szerverusz római császár tiszteletére. Egyívű híd, mely jól tükrözi a római építészeti stílust. A híd 18 méter magas és 30 méter hosszú. 4 oszlop díszíti, mindkét végén 2-2, ezek jelképezik a császárt, feleségét, Julia Domnát és két fiát, Caracallát és Gétát. A császár halála után Gétát megölték, ezért Caracalla elrendelte, hogy a testvérét jelképező oszlopot távolítsák el a hídról, így csak 3 oszlop maradt.

Az Eski Kale (régi vár) a török neve az ősi Kommagéné Királyság fővárosának, Arsameia ad Nymphaiosnak. Egy rövid séta után érjük el azt a nagy kőtáblát, mely vagy a napistent, Mithrászt, vagy a görög istent, Apollót ábrázolja. Nem messze innen egy újabb dombormű található, amelyen I. Mithridátész kezet fog a görög hőssel, Herkulessel. A közelben van még egy barlangtemplom is, mely 158 méter mélyen található a sziklában. Valószínűleg a napisten imádásának színhelye lehetett.

Forrás: hu.wikipedia.org, mienkavilag.hu, turkeyphotoguide.com

Kollár Kata – Türkinfo