Pergamon fellegvárát egy külön álló magas hegyre építették. A vár romjaihoz ma kötélpályán libegő kabinokban, felvonó viszi fel a turistákat.
A mai török nevén Bergamának ismert település műemlék együttese UNESCO védettségnek örvend, s keresett idegenforgalmi nevezetesség.
Az ókorban görögök lakták ezt a helyet, amely Kis-Ázsia északnyugati partvidékén található. A történetírás szerint Pergamon jelentős hellyé azután vált, hogy időszámításunk előtt háromszáz évvel Lüszimakhosz (i.e. 362-282) trák király – a trákok földjét a mai Bulgária egy részén, Görögország északi részén és Törökország európai területein kell elképzelni – a pergamoni fellegvárban helyezte el kincstárát. Akkori szemmel nézve ez jelentős vagyon volt, mivel mintegy kilencezer talentumot őrzött a kincstár. (Egy talentum pénzben kifejezve 6000 ezüstpénzt jelenthetett, ami igen nagy összeg volt, a napi egy ezüst jó fizetésnek számított, általában a katonák zsoldja volt ennyi.) A király pergamoni helytartója, Philetairosz azonban időszámításunk előtt 282-ben elárulta az uralkodót, és diplomáciai fortélyokkal elérte, hogy önálló birodalmat teremtsen, ami egy évszázadon keresztül a görög kultúra és művészet egyik fellegvára lett.
Philetairosz utódai Rómával alakítottak szövetséget, ami kedvezően hatott uralmuk fejlődésére, folyamatosan növelték annak kiterjedését, s volt idő amikor a leghatalmasabb ország lett az övék Kis-Ázsiában. Az uralkodók a birodalom kulturális színvonalát is igyekeztek növelni: hírneves iskolával és könyvtárral díszítették városukat. Az utolsó pergamoni uralkodó, az utód nélkül elhunyt III. Attalosz a római államot tette országa örökösévé.
Pergamon azonban nem hódításai miatt lett világhírű az utókor számára, hanem a kultúrához kötődő találmánya miatt. A királyok sorában II. Eumenész nagy műveltségű uralkodó volt, aki az alexandriai könyvtár mintájára megalapította a pergamoni könyvtárat. Az egyiptomiak azonban a rivalizálás miatt megtiltották számukra a papirusz kivitelét.
Folytatás >>>
Forrás: zaol.hu