Kilenc pontban Törökország: 9 város, ahová el kell jutnod Törökországban

Konya különleges ékszere Törökországnak. Nevét – melyet régóta őriz – egy emlékműről kapta, amelyet a városiak a legenda szerint Perszeusznak emeltek, aki végzett egy, a várost fenyegető sárkánnyal.

A város számos érdekességet kínál a látogatóknak, ilyen például a Mevlana Múzeum és a mauzóleum. A múzeum a város és egyben Törökország egyik leglátogatottabb helye, csak az Isztambulban lévő Topkapı palota előzi meg.

A Zöld Kupola vagy Zöld Mauzóleum néven is ismert épület korábban a kerengő dervisek központja volt. Felbecsülhetetlen értékű ereklyéket (a próféta szakálldarabkája) és műkincseket őriznek falai között, míg a mauzóleumban van eltemetve Mevlana (Dzsalál ad-Dín Rúmi, misztikus szúfi költő) és apja díszes szarkofágokban. A falakon a Korán-idézeteken, verseken kívül a mester bölcseletei, intelmei is olvashatók. Az épülethez egy nagy kiterjedésű rózsakert is kapcsolódik, melynek a rózsáit Rúmi apja Alaaddín Kejkubát szeldzsuk szultántól kapta.

A mauzóleum mellett a város népszerű látványossága még a Karatay medresze, ahol teológiát oktattak, napjainkban múzeumként funkcionál. A városban két mecset is található, az egyik Alaaddín Kejkubát mecsete a 12. századból, a másik pedig az Ince Minare mecset.

Edirne Törökország legnyugatibb csücskében található, egészen közel a görög és a bolgár határhoz.

A város alapításáról több legenda is kering, annyi azonban biztos, hogy a település már az ókorban is lakott volt. Látnivalói közül a szó szoros értelmében is kiemelkedik a Szelim-mecset. Ez egész Törökország második legnagyobb mecsete, melynek építését 1567-ben kezdték, s csak 7 évvel később fejezték be.  A mecset Edirne legmagasabb pontjára épült. A mecset minaretjeinek tetején, 3 egymás fölé helyezett galéria található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre.

A kulináris élvezetek kedvelői megkóstolhatják a híres fehér sajtot, amit a helyiek remekül készítenek vagy az edirnei májat. Szuvenírnek, vagy ajándéknak pedig kiváló lehet a gyümölcs alakú szappan, melynek készítése nagy múltra tekint vissza a városban.

Ha júniusban utazunk a városba, akkor megtekinthetjük a híres olajbírkózást, melyet évente megrendeznek. Ez a törökök egyik nemzeti sportja, melynek évszázados hagyománya van.

Az Enguri Su partjainak meredek lejtőjéről drámaian kiemelkedő Ankara Törökország fővárosa és második legnépesebb városa, egy modern, európai metropolis, tele sokszínű történelmének maradványaival.

A tájat a hettita, a fríg, a hellenisztikus, a római, a bizánci és az oszmán civilizációkból fennmaradt ősi várak és romok tarkítják. A város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek. A modern városban nagyobb egyetemek, katonai bázisok és konzulátusok is vannak, mindemellett pezsgő éjszakai élet és a város legrégibb parkja, a fiatalok parkja, azaz a Gençlik park várja az idelátogatókat.

Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója.

A kisváros – melynek történelme szorosan összefonódott Görögországéval – bájos, régi kőházaival, több mint 150 éves szélmalmaival, hangulatos, kikövezett sikátoraival, szűk utcácskáival és romantikus hangulatú kikötőjével vonzza a turistákat. A település valamennyi utcája az Égei-tengerhez vezet.

Alacati borvidékéről és pezsgő éjszakai életéről is nevezetes. Bár a település a 14-15. század során ottomán fennhatóság alá került, napjainkig megtartotta görög hangulatát, lakossága mindvégig többségében hellén volt, csak a II. világháború után érkeztek muszlim törökök a Balkánról. Az óváros központi részében látható épületek több mint száz esztendős görög lakóházak.

Törökország egyik rejtett kincse a város. Hatalmas homokos strandjai, kristálytiszta türkizkék vize és az állandó széljárás miatt a széllovasok körében különösen népszerű. Alaçatı azok számára is ideális lehet, akik nyáron egy kisebb városban keresnek szórakozási lehetőségeket.

A 3000 éves város népszerű úticél lehet azoknak, akiket érdekel a régió hídjainak és házainak egyedi szépsége, a régi oszmán építészet, a helyi mecsetek, a törökfürdők és török iskolák.

A várost 1994-ben az UNESCO Világörökség részének választották. Safranbolu a 13. és 20. század közötti időszakban a keleti és nyugati kereskedelmi útvonalak csomópontja volt. Annak ellenére, hogy a város építészete oszmán jelleget mutat, régészeti kutatások azt mutatják, hogy a területen már a történelem előtti időkben is laktak emberek. Erre utal az is, hogy Safranbolu helyet ad sziklába vájt ősi sírhelyeknek és egy ókori római templomnak.

Az idelátogatók butikszállodában laknak, kézimunkákat és török édességeket (pl.: yaprak helvasi) vásárolnak, valamint bejárják és felfedezik a macskaköves utcákat. A város ismertségét a kiváló minőségű lokum (török édesség) adja, melyet helyi sáfránnyal is ízesítenek. Érdemes megjegyezni, hogy a város erről a fűszerről kapta a nevét (saffran).

 A városnak elhelyezkedése miatt fontos szerepe volt az ókorban és a középkorban is. Számtalan hódító szerezte meg a kelet-nyugati és észak-déli útvonalak kereszteződésében található területet. A város különlegességei a teraszos elhelyezkedésű házak, ezek a hegy déli oldalán láthatók.

Látnivalói közül érdemes felkeresni a múzeumot, amely egy 19. századi épületben található, ahol az elmúlt 6 évezred régészeti leleteit lehet látni.

Ezen kívül érdemes még a várhoz is ellátogatni, mely a város legmagasabb pontján, egy hegy csúcsára épült. Sokáig „Sas Kastélynak” nevezték. A vár otthont adott sok császárnak és királynak épp úgy, mint az oszmán szultánnak. I. sz. 330-tól a napimádó Shad Buhari király élt ebben a várban 12 évig, itt próbált felépülni betegségéből.

Trója, a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük. Törökországban, Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida-hegy lábánál.

Az ókori város felfedezésekor nagy képzelőerőre van szükség, ugyanis a többi nyugat-törökországi, római korból fennmaradt épületekhez képest Trója sokkal régebbi, maradványait pedig tűzvészek, földrengések és csaták pusztították el.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája.

A híres ókori várost 1996-ban nyilvánították nemzeti parkká, és 1998 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

Valószínűleg az i. e. 7. században alapították görög telepesek. Az i. e. 1. században Trákia fővárosa, a Római Birodalom felbomlása után pedig Bizánc része volt. 1354-ben foglalták a törökök.

A magyar emlékek után kutató magyar turistának mindenképpen érdemes ide ellátogatni. A 40 ezer lakosú Rodostó, mai nevén Tekirdaǧ, a Márvány-tenger európai partján fekszik.

A második világháború után katonai körzet volt, így turisták nem látogathatták. A tilalmat csak 1965-ben oldották fel.

II. Rákóczi Ferenc és kísérete Törökországba való érkezésekor Isztambulban, majd a Boszporusz partján fekvő Yeniköyben lakott. III. Ahmed szultán 1720 tavaszán megvásárolta Tekirdag örmény negyedében a ma “Magyar-utcának” (Macar Sokak) nevezett útvonal összes házait és ezt jelölte ki a bujdosóknak állandó lakóhelyül. Itt élt száműzetésben II. Rákóczi Ferenc 1718-tól egészen 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig, bujdosótársaival, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal és az emigráns élet hű krónikásával, Mikes Kelemennel. Egykori ebédlőpalotájának rekonstruált másában található a Rákóczi Múzeum.

İzmir Törökország Égei-tengeri vidékén helyezkedik el. Itt keltek életre Homérosz legendái és hősei. Törökország lakosságának durván egyharmada él ezen a területen, mivel itt általában magasabbak a jövedelmek és nyugatiasabb az életmód, mint az ország többi részén.

Évszázadokig Szmirnaként ismerték szerte a világban, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A település számtalan súlyos földrengést szenvedett el.

A városban érdemes megtekinteni a római agórát. Ezen a helyen számos szép korinthoszi oszlop áll, amelyeknek még mindig igen jó állapotban vannak az oszlopfői is, valamint több boltív és egy bazilika részlete adja meg egy római város hangulatát.

İzmir egyik legkülönlegesebb látnivalói közé tartozik a Kemeraltı (bazár).

Másik nevezetessége az óvárosban, Konakban álló óratorony. 1901-ben épült, amely İzmir jelképe. Ez egyike volt az 58, oszmán korszakban épült óratoronynak, amivel a törököket az európai pontosságra próbálták szoktatni.

Kollár Kata – Türkinfo