A Varázsmadár, Varázsgyümölcs és a Varázspálca

Egyszercsak egy egér jött elő az egérlyukból és figyelmeztette a fiút :
– Az anyád olyan mérges rád, hogy meg akar ölni!
Amikor a fiú ezt meghallotta, eldöntötte, hogy elszökik otthonról.
Már egy ideje vándorolt, elért egy városhoz. Ott Keloglanból szolga lett
egy gazdag háznál. Egy reggel felébredt és az ágya mellett egy
aranyérmét talált. Gondolta, hogy a gazdája próbára teszi, ezért
felvette azt és átadta neki. Következő reggel ugyancsak egy aranyérmét
talált az ágya mellett, amit ismét átadott a gazdájának. Utána pedig
elkezdett gondolkodni a történtekről : „Ha a gazdám próbára akarna
tenni, akkor egyszer tenné meg. Ez az arany máshonnan kell jöjjön.”
Másnap Keloglan elsétált a közelben lévő hegyhez, de az úttól annyira
elfáradt, hogy lefeküdt a hegy aljában, hogy pihenjen egy kicsit.
Nemsokára álomba szenderült és amikor megébredt, hát mit lát maga
mellett, egy újabb aranyérmét. Amint telt az idő, Keloglan minden reggel
egy aranyat talált az ágya mellett és nagyon gazdag ember lett belőle.
Egy napon, miközben sétált, rengeteg embert látott a Padishah palotája előtt összegyűlve  .

Megérdezte egyiküket :- Mire vártok?                                                                                                                                                                   – Azt várjuk, hogy bár egy pillantást vethessünk a padishah gyönyörűséges lányának arcára.                                                                             Ma mindenkinek megmutatja, aki hajlandó egy aranyat fizetni érte. – felelte az ember.

Keloglan csatlakozott a várakozó tömeghez és amikor eljött az ő sora,
akkor kifizette az aranyat és megengedték, hogy láthassa a lány arcát. Ő
viszont ezzel nem volt megelégedve, ezért a lány dajkájának azt mondta,
hogy száz aranyat fizet, ha láthatja a lány egész testét. Miután
Keloglan kifizette a száz aranyat, a palotába vitték és megmutatták a
lány egész testét. Két anyajegy volt a mellein, ezekből pedig szőke
hajszálak nőttek ki. A hercegnőt nem zavarta, hogy megmutatja a testét
Keloglannak, mondván, hogy az úgysem fog megérteni az egészből semmit.
Nemsokára a padishah úgy döntött, hogy eljött az ideje a lányának
férjhez menni. Kikiáltatta az egész városban, hogy aki kitalálja hol van
a lányának két anyajegye, ahhoz adja a lányát feleségül. Összesen
hatvannyolcan gyűltek össze, hogy kitalálják és őket mind meghívták,
hogy az éjszakát a palotában töltsék. Keloglan odament az uralkodóhoz és
azt mondta :- A lányod mellein vannak az anyajegyek és szőke haj nő ki belőlük.
Mivel ő volt az egyetlen aki tudta a helyes választ, hát kikiáltották győztesnek,                                                                                                     aki elnyerte a hercegnő kezét. A hercegnőnek ez nem tetszett.

Mert ő szerelmes volt az egyik vezír fiába.

Már megkezdődött a házassági szertartás, de a lány nem akart

felmenni Keloglan szobájába. Azt mondta, hogy Keloglan nem tiszta.
Amikor ezt Keloglan meghallotta, elment a piacra és két dolgot
vásárolt. Egy üveg kölnivizet és egy zsák túlérett szőlőt. Belocsolta az
ágyát a kölnivel, a vezír fiának ágyába pedig a bűzölgő túlérett szőlőt
rakta. A szolgálók jelentették a hercegnőnek, hogy Keloglan ágya édesen
illatozik, a vezír fiának ágya pedig savanyú szagot áraszt magából. Ezt
hallván, a hercegnő úgy döntött, hogy a házassági ceremónia lejártával
felmegy Keloglan szobájába. Azonban pár nap múlatság után, a lány úgy
döntött, hogy megszabadul a férjétől. Látta, amint minden este lenyeli
az arany madarat és visszaköhögi reggelente. Ellopta az aranymadár
szívét onna, ahol napközben tárolva volt és megparancsolta az őröknek,
hogy vigyék Keloglant egy messzi hegycsúcsra és hagyják ott. Amikor
Keloglan végre visszatért a városba, ismét beállt szolgának. Egy napon
amikor éppen sétált, egy embert pillantott meg, aki különleges almákat
árult, meg is kérdezte tőle, hogy mitől olyan különlegesek? Az ember azt
válaszolta :
– Kétféle almám van. Ha valaki eszik az elsőből, akkor
szarvak nőnek a fejére. Hogyha eszik utána a második almából, akkor a
szarvak eltűnnek.
Keloglan azonnal megvásárolta az almákat. Fogott egy kosár almát és
beöltözött gyümölcsárusnak, elment a palotába és azt mondta a
szolgáknak, hogy almákat hozott a padishah lányának, de neki azonnal
útra is kell kelni, ám előtte adják át ezeket az almákat a hercegnőnek,
mint ajándékot. Miután a hercegnő megette az első almát, azonnal szarvak
kezdtek kinőni a fejéből és ezt bizony sokan látták ám, mert éppen a
palota teraszán álldogált miközben az almát ette. Amikor a padishah
megtudta, hogy lányának szarvai nőttek, nagyon meglepődött. Kihírdette
szerteszét az országban, hogy aki meg tudja gyógyítani a lányát és
eltünteti a szarvakat, az bármit kérhet, ő teljesíti.
Keloglan orvosnak öltözött és elment a palotába, mondván, hogy ő meg
tudja gyógyítani. Bevezették a lány szobájába, megetetett vele egy
almát és eltűntek a szarvai. Ezután a padishah elé állt, és azt mondta,
hogy feleségül akarja a lányt, amely kívánsága teljesült is. A hercegnő
ismét úgy döntött, hogy megszabadul Keloglantól pár nappal a házasságuk
után. Ismét azt parancsolta a katonáknak, hogy vigyék a férjét a
legtávolabbi hegycsúcsra és hagyják ott. Amikor Keloglan megtalálta a
visszautat a városba, megpillantott egy embert, aki különleges pálcákat
árult. Akinek ilyen pálcája volt, ha megérintett vele valakit, azzá
változtatta azt, amivé akarta.
Keloglan vásárolt egy ilyen pálcát és visszatért vele a palotába.
Megérintette a padishah lányát a pálcával és tevévé varázsolta. A
padishah nagyon szégyellte magát, hogy a lányából teve lett, ezért ismét
Keloglanhoz adta feleségül. Keloglan ismét megérintette a pálcával azt
és szamárrá változtatta. A szamárnak több napig nehéz terheket kellett
szállítania. Ekkor a padishah elment Keloglanhoz és könyörgött, hogy
változtassa vissza a lányát újra emberi lénnyé. Keloglan azt mondta,
hogy a sok szenvedés után, amit a hercegnő okozott neki, az megérdemli a
jelen helyzetét. Azonban nemsokára ezután visszaváltoztatta hercegnővé,
újra összeházasodtak és ma is élnek ha meg nem haltak.