Veszélyben Atatürk öröksége

Módosítaná az alkotmányt Ismail Kahraman, az ankarai törvényhozás elnöke, aki azt kifogásolja, hogy Allah neve egyetlen egyszer sem szerepel az alaptörvényben. Ha teljességgel szakítanának a szekuláris alkotmánnyal, az az atatürki modern török állam végét jelentené.

Törökország évtizedeken át büszke volt szekuláris hagyományaira. Ez az egykori országalapítónak, Musztafa Kemalnak volt köszönhető, aki szekuláris elveken nyugvó, európai mintájú államban látta a hatalmát veszített Oszmán Birodalom továbbélésének lehetőségét. Az iszlám többségű államok közül egyedülállónak tekinthető a török abból a szempontból, hogy az alkotmányban is rögzítették az állam és az egyház szétválasztását.

Recep Tayyip Erdogan pártjának azonban a jelek szerint már az alaptörvénybe foglalt szekularizmus is szúrja a szemét. Ismail Kahraman parlamenti elnök szerint ki kell venni az alkotmányból „a laicizmus parancsát”. Mindezt az iszlám országokból származó akadémikusok és szerzők konferenciáján mondta el. „Az alkotmányunk nem félhet a vallástól” – emelte ki azt kifogásolván, hogy egyetlen egyszer sem szerepel benne Allah neve. Meglátása szerint egy muzulmán ország alkotmányának Isten nevével kellene kezdődnie. Utalt arra, hogy az alkotmány is rögzíti a vallási ünnepnapok megtartását, s az iskolákban kötelező tárgy a vallásoktatás. A mostani alkotmány az 1980. szeptemberi katonai puccs öröksége. Az alaptörvényt népszavazáson is megerősítették a katonai diktatúra idején. Bár azóta többször is kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta, a lényege nem változott. Nem éppen meglepő módon a parlamenti elnök hitet tett az elnöki köztársaság, ezzel Erdogan hatalmának kiterjesztése mellett, s csak a „külvilág akarja megakadályozni” Törökország fejlődését – hangoztatta.

A szociális médiában nagy felháborodással fogadták a parlamenti elnök közlését. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki szociáldemokrata CHP elnöke kijelentette, „az olyan embereknek köszönhető, mint ön, hogy a Közel-Kelet valóságos mocsárrá vált, hiszen ön is eszközként akarja felhasználni a vallást” – írta a Twitteren. Így folytatta: „A laicizmus azt jelenti, hogy minden vallás szabadon működhet”.

A 75 éves Kahraman az iszlám mozgalom régi motorosa. 1969-ben egy iszlám nacionalista tüntetést a következő szavakkal nyitott meg: „Megkezdtük a dzsihádot a kommunisták ellen”. A megmozdulás résztvevői késekkel támadtak az isztambuli Taksim téren baloldali fiatal diákokra, két személyt öltek meg. A rendőrség tétlenül szemlélte az eseményeket. Később jogász lett, majd 1996-ban a később betiltott iszlamista tömörülés, a Jólét pártja színeiben került be a törvényhozásba. 2001-ben, az AKP megalakulásakor az ő ötlete volt, hogy az új párt az Igazság és Fejlődés pártja nevet kapja.

A cikk folytatása>>>

nepszava.hu