Identitás és létrajzolat

Magyar, török, német háttér, sokoldalúság és tehetség. Bár megtehette volna, mégsem ment Isztambulba, Berlinben maradt, tanítani. Interjú Can Togay Jánossal.
Színész, rendező, forgatókönyvíró, költő, kulturális szakember vagy. Jelenleg Berlinben tanítasz. Melyik elnevezéshez ragaszkodsz igazán? Vagy épp az határoz meg, amit aktuálisan csinálsz?

Vegyük úgy, hogy valójában zenész szerettem volna lenni, az nem jött össze, a felsoroltak és még néhány, meg nem nevezett tevékenység, mint pl. valamennyi konceptuális munka pedig mind ahelyett vannak. Ez lehetne egy válasz a kérdésedre. Vagy az, hogy alkatilag inkább többtusázó vagyok, előnyöm és hátrányom, hogy sok mindennel kell foglalkoznom, akár párhuzamosan is, hogy mozgásban maradjak és ne fagyjak le. Sok idő kellett ahhoz, hogy felismerjem, illetve, hogy elfogadjam magamban ezt az állhatatlanságot, és ne szégyenkezzem miatta magam előtt. Most már szabadabban követem az érdeklődésemet, illetve rugalmasabban idomulok a kényszerekhez és a legkülönbözőbb területeken is elég gyorsan be tudom azonosítani azokat a szempontokat, amelyeken keresztül kapcsolódni tudok egy-egy feladathoz. Elcsépeltsége okán igyekeztem most kerülni a „kreatív“ szót, pedig el lehetett volna helyezni itt-ott. Ami pedig az elnevezéseket illeti, soha sem volt kifejezett vágyam valamely céhhez való tartozás, talán éppen ellenkezőleg. De ezt sem hangsúlyoznám túl. Van, hogy egyszerű piaci szempontok felülírják a kibúvókat, ezért aztán ha muszáj, filmesnek mondom magam, mert ahhoz sok pénz kell, és van, hogy kérik a jogosítványt.

Tovább